Mivel lehet semlegesíteni egy nacionalista őrültet? Több nacionalista őrülttel. Nicolae Manolescu írása.
Néhány héttel ezelőtt az egyik legnézettebb esti tévéműsor (Jocuri de putere, avagy Hatalmi játszmák, Rares Bogdan műsora, Realitatea TV, július 7. Az ominózus műsor nem nézhető az archívumban, lásd a linket - a szerk.);egy magyar nemzetiségű román állampolgár gesztusáról szólt, aki nyilvánosan széttépte a trikolórt – a miénket, nem Magyarországét –, miközben ugyanezt a sorsot, vagyis a szétszakítást kívánta Romániának.
A képernyő alján eközben a következőket lehetett olvasni: „Íme, ki akarja Románia feldarabolását.” Vagy: „Az ország külső és belső ellenségei.” Ohó, mondtam magamban, az a veszély fenyeget minket, hogy kívülről az oroszok, belülről a magyarok áldozatául esünk. Némileg megnyugodtam, amikor láttam, hogy a kérdéses polgár egy fanatikus nacionalista, akinek nincs ki mind a négy kereke (Csibi Barnáról van szó – a szerk.).
Ami igazán elgondolkodtatott, az ezt követő stúdióbeszélgetés volt. A legtöbb résztvevőt és a műsorvezetőt is ismertem. Egyesek (erdélyi!) nacionalizmus felé kacsingatása szintén nem volt ismeretlen előttem. De olyan emberektől, akiknek helyén van az eszük és nem éppen műveletlenek, elvártam volna, hogy ne hajtsák a magyar nacionalizmus malmára a vizet azzal, hogy nagy ügyet csináltak – de még milyet! – a román nacionalizmusukból.
Könnyen felfogható, hogy a nacionalizmus, a sovinizmus, vagy végső esetben a rasszizmus nem jelentenek szilárd érvet a nacionalizmus, a sovinizmus, vagy a rasszizmus visszaszorításában.
Az említett beszélgetés a kritikai szellemet teljesen nélkülöző szenvedélyes vitává változott. A magyar gesztusát úgy mutatták be, hogy az a – Caţavencu szavaival élve – hazácskánkat veszélyezteti. Holott a gesztus még csak nem is szimbolikus, hanem egyszerűen ostoba és – természetesen – elfogadhatatlan volt. Annak, hogy a piros, sárga, kék zászlóról volt szó, a megyei és országos hatóságokat kellett volna riadóztatnia (ami, tudomásom szerint, sajnos, nem történt meg), és nem nacionalista siránkozásokat kell erről tartani, egy ekkora nézettségű televízióban. De ha nincs túlpörgetés, nincs nézettség. Valójában más a baj. Legyenek egy kis türelemmel és olvassák tovább!
A műsorvezető és egyes meghívottak trikolór iránti – amúgy teljesen normális – szeretete a műsor folyamán olyan alakot öltött, melyet nyugodtan nevezhetnék furcsának, ha nem lenne annyira megszokott jobb, vagy rosszabb társaságokban. Meglepetten hallgattam előbb egy történész szakavatott véleményét, melyet aztán újra és újra megismételt, anélkül, hogy a retorikai hatáson kívül más oka lett volna. Aztán Sergiu Nicolaescu és mások színpadias kinyilatkoztatásait, ahogy a PCR (Román Kommunista Párt – a szerk.) által megrendelt filmek Vitéz Mihályaként (Mihai Viteazul), Öreg Mirceájaként (Mircea cel Bătrân) vagy Nagy Istvánjaként (Ştefan cel Mare) fejezik ki, a legtisztább propagandisztikus stílusban, megingathatatlan kötődésüket az ősi földhöz. És mindennek a betetőzéseként egy păunescui Megéneklünk Romániába illő jelenetre is sor került, midőn az egyik dalszerző – a stúdióban ülők tombolása közepette – dicshimnuszt zengett a román trikolórról. (A Megéneklünk Románia a Ceauşescu-rendszer utolsó éveiben zajló, a diktátor személyi kultuszának „társadalmasítását” célzó rendezvénysorozat volt, de ebben Adrian Păunescu költőnek nem volt meghatározó szerepe, az ő saját propagandisztikus rendezvénysorozata a Flacăra Irodalmi Kör címen futott. – a szerk.) Két zavaró dolog van ebben. Az egyik egy rendkívül súlyos zavar a történelmi valóság és a nemzeti érzés között, egyrészt, valamint annak tendenciózus politikai fikció formájában történő feldolgozása, másrészt. A második pedig ez utóbbi manipulatív jellege.
Vegyük őket sorra. Nem hiszem, hogy a műsor résztvevői (nem nevezem meg sem a műsort, sem a résztvevőket, mert a legkevésbé sem szeretném a dolgokat a pamflet felé vinni, kizárólag az általános elv érdekel, melyet megpróbálok minél tárgyilagosan elemezni), bár viszonylag fiatalok, ne tudták volna, hogy a kommunista történelmi filmek főszereplőinek hazafias diskurzusa nem hiteles dokumentumokkal alátámasztott, hanem tisztán ceauşiszta kitaláció volt. Nem a hajdani uralkodók szólaltak meg Nicolaescun és társain keresztül, hanem a diktatúra utolsó éveinek nacionalista doktrínájának illusztrálására alaposan beidomított kommunista ideológusok. A műveletlen, de figyelemre méltó politikai ösztönnel rendelkező Ceauşescu tudatosan kihasználta a valódi történelmüktől és a nemzeti irodalomtól két évtizedig megfosztott románok érzelmeit, akik örömmel fogadták, hogy a 70-es, 80-as években újra rátalálhattak a nemzeti hagyományokra (ezt a szót nem használták, amikor a kommunizmus szovjet ihletésű internacionalista változata volt érvényben).
Ceauşescu személyi kultusza egy áltörténelmi bohózattal kezdődött, amikor maga a diktátor ült a fejedelmi nyeregbe és öltözött korhű ruhákba (képletesen, persze! – a szerk.). Az egyik Iaşi-i festő nevetséges képén magával Nagy Istvánnal koccintott, akinek keze mintegy kinyúlt a képből. Mit lehetne még mondani Păunescu habkönnyű demagógiájáról? Az ő Megéneklünk Romániáját évekig elviselte a PCR – amúgy rendkívül érzékeny – gyomra, melynek okát bárki könnyen megérthette, aki nem esett áldozatául a költő magabiztos fellépésének: valószínűleg ez volt az egyetlen kulturális esemény, melyen naivak óriási kórusa dicsőítette spontánul és senki által nem kényszerítve, de ismételten az aranykort és Ceauşescut. (Az „Aranykor” kifejezést a Ceauşescu-korszak utolsó évtizedében használták Nicolae Ceauşescu uralkodásának egész idejére – a szerk.) Ezzel magyarázható, hogy egy éppen a méretei miatt veszélyes rendezvénysorozatnak – az azt irányító Păunescu teljesen kiszámíthatatlan személyiségéről nem is szólva – megengedték, hogy termeket és stadionokat töltsön meg. Ezt csak Ceauşescu csicskásai engedhették meg maguknak, és csakis az ő utasítására. (Itt válik egyértelművé, hogy a szerző összetéveszti a két rendezvénysorozatot, mert míg a Megéneklünk Romániája egy különösebb visszhang nélküli, hivatalos jellege miatt meglehetősen unalmas rendezvénysorozat volt, Păunescu rendezvényei, a kínai „kulturális forradalom” egyfajta román változataként képesek voltak fanatizálni a fiatalok egy részét és vonzóvá tenni számukra a rezsimet, pontosabban a „nemzeti kommunizmust” – a szerk.)
Mindent egybevetve, a kiindulási pontként használt tévéműsor összekeverte a történelmi valóságot a kommunista rezsim által kitalált politikai fikcióval, valószínűleg abból a megfontolásból, hogy
majd egyes megrendelésre dolgozó színészek dagályos diskurzusainak hallatán. A műsorvezetőnek kétszer is meg kellett volna fontolnia, mielőtt olyan hazugságok és demagóg kirohanások reklámozására ad lehetőséget, melyeket a ceauşiszta demagógia állított be elődeink nemzet- és hazaszeretetének bizonyítékaiként. De sajnos, ez a fajta történelemszemlélet ma is ugyanolyan veszélyes marad, mint amilyen tegnap volt. Csakhogy tegnap még nem leplezhettük le a manipulatív ideológiai jellegét. Akinek van füle meghallani…
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.
A kommunista rezsim nemzeti korszakában sokan és sokat dolgoztak azon, hogy Doboka várába valahogy beültessenek egy bizonyos (román) Gelut. Össze is jött az elvtársaknak. Megnéztük, mi van ott ma.
Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.
Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.
Két személygépkocsi ütközött össze vasárnap este Kézdivásárhely közelében. Három személy megsérült, egy közülük a roncsok közé szorult.
Koltai Róbert színművész, a magyar színházi és filmes szakma kiemelkedő, jól ismert alakja a 24. Filmtettfeszt alkalmából érkezett Kolozsvárra élet- és alkotótársával, Gaál Ildikóval.
Hallgatólagosan elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvénytervezetét arról, hogy a többségi nemzethez tartozó állampolgárok a nemzeti kisebbségekével azonos feltételek mellett alakíthatnak egyesületeket.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.