Bogdan Diaconut már a saját fajtája is szívatja. Azért érdekes: az oláh szó nem szerepel a cikkben.
Bogdan Diaconu, az Egységes Románia Párt (PRU) elnöke benyújtott egy törvényjavaslatot, miszerint
Diaconu úr politikai élete röviden: egy olyan pártnak az elnöke, melynek logójában Vlad Ţepeş (komor) arcmása szerepel a háttérben egy Besszarábiát is magába foglaló Romániával. Ha a logóba még egy sörös pillepalackot is belevettek volna, minden román imádná őket.
Diaconu úr, sok más románhoz hasonlóan, azért akar visszatérni a „cigány” kifejezéshez, mert a „roma” Romániához hasonlít, és mi, románok rendkívül fontosnak tartjuk, hogy az idegeneknek ne a koldusokról jussunk eszükbe, hanem a labdarúgókról, a tornászlányokról és Drakuláról. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy makulátlan kép éljen rólunk a határokon túl.
Jogos, csakhogy a kolduló emberek bárhol a világon az olyan politikák eredményei, amilyeneket az olyan politikusok hajtanak végre tisztségeikben, mint amilyen Diaconu úr is, akiket jobban érdekelnek a címkék és elnevezések, mint az életszínvonal, az integráció, az egyenlő esélyek stb. Miért nem ezt mondja Diaconu: „az általam javasolt csodálatos törvényekkel akarom kijavítani hazám imázsát”?
Mi a gond? Diaconu másfajta javaslattal is előállhatott volna: „Próbáljunk ki egy másik stratégiát a romák/cigányok integrálására, ezúttal anélkül, hogy elszigetelnénk őket, nem külön helyeket biztosítva nekik az intézményekben, mert ez pozitív diszkriminációhoz vezethet, és mutassuk meg, nem akarunk megfeledkezni arról, hogy a nagyszüleik rabszolgák voltak. Vagyis ne űzzünk gúnyt a történelemből.”
Tudom, bonyolultan hangzik, és mindkét fél részéről macerásnak tűnik, de egyértelműen nagyobb haszna van, ha integráljuk, mintha elszigeteljük őket. Vagy még rosszabb, ha…
Miért „roma” és nem „cigány”?
Ugyanazért, amiért „afroamerikai” és nem „nigger”. Biztos vagyok abban, hogy voltak olyan született afrikaiak, akik azt mondták, „nem akarjuk, hogy összetévesszenek bennünket az egyesült államokbeli koldusokkal”, de a nigger pejoratív és sértő. Akárcsak a cigány. Amúgy is elég népszerű az „A cigány még húsvétkor is cigány” kiszólás. Hízelgőnek érzed ezeket a szólásokat, ha ilyen etnikumú vagy? Egy józan és világot látott ember tudja, hogy
A románok is románok maradnak.
Ha sok románt ennyire sért a roma–Románia társítás, akkor álljanak elő listával a javaslataikról, de mielőtt még azért térnének vissza a cigány szóra, mert „így hallottuk a vénektől”, végezzenek egy képzelet- és empátiagyakorlatot. Nehéz, de nagyon hasznos.
A cigányok ezért romák (pillanatnyilag), a zsidók ezért nem zsidrákok, a magyarok pedig nem bozgorok. Mert létezik empátia, vannak történelmi sebek, és végső soron mit is jelent még az etnikum, amikor úgy eszünk, mint Olaszországban, úgy öltözünk, mint a franciák, és úgy iszunk, mint az oroszok?
Ami pedig Diaconu urat illeti, a következő kísérletet javasolom neki: Romániában 100 év múlva több száz olyan közmondás és szólás lesz, melyekben a politikus tisztség és név a világ legrosszabb dolgát fogja jelenteni. Megtartunk egy pejoratív kifejezést, vagy lecseréljük?
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Gyergyószéki keresztaljához csatlakozva, gyalogosan érkezik a szombati csíksomlyói búcsúba Sulyok Tamás köztársasági elnök, akiről előre lehetett tudni, hogy idén is részt vesz a százezreket megmozgató székelyföldi eseményen.
Medve tört be egy szállodába, egy másik medve embert sebesített Gyergyóban. A politikusok rohantak gratulálni Cristian Mungiu Aranypálmájához, de rendező kollégája kiosztotta őket: talán közhelyek helyett jobb lenne támogatni a filmipart. Hírek vasárnap.
Felháborító jelenetet örökített meg egy névtelen felhasználó a csíksomlyói nyeregben a pünkösdi búcsút követően.
Gyimesbükknél, az egykori magyar–román határnál provokálta szombaton a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja nevű szélsőséges román szervezet vezetője.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.