Bogdan Diaconut már a saját fajtája is szívatja. Azért érdekes: az oláh szó nem szerepel a cikkben.
Bogdan Diaconu, az Egységes Románia Párt (PRU) elnöke benyújtott egy törvényjavaslatot, miszerint
Diaconu úr politikai élete röviden: egy olyan pártnak az elnöke, melynek logójában Vlad Ţepeş (komor) arcmása szerepel a háttérben egy Besszarábiát is magába foglaló Romániával. Ha a logóba még egy sörös pillepalackot is belevettek volna, minden román imádná őket.
Diaconu úr, sok más románhoz hasonlóan, azért akar visszatérni a „cigány” kifejezéshez, mert a „roma” Romániához hasonlít, és mi, románok rendkívül fontosnak tartjuk, hogy az idegeneknek ne a koldusokról jussunk eszükbe, hanem a labdarúgókról, a tornászlányokról és Drakuláról. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy makulátlan kép éljen rólunk a határokon túl.
Jogos, csakhogy a kolduló emberek bárhol a világon az olyan politikák eredményei, amilyeneket az olyan politikusok hajtanak végre tisztségeikben, mint amilyen Diaconu úr is, akiket jobban érdekelnek a címkék és elnevezések, mint az életszínvonal, az integráció, az egyenlő esélyek stb. Miért nem ezt mondja Diaconu: „az általam javasolt csodálatos törvényekkel akarom kijavítani hazám imázsát”?
Mi a gond? Diaconu másfajta javaslattal is előállhatott volna: „Próbáljunk ki egy másik stratégiát a romák/cigányok integrálására, ezúttal anélkül, hogy elszigetelnénk őket, nem külön helyeket biztosítva nekik az intézményekben, mert ez pozitív diszkriminációhoz vezethet, és mutassuk meg, nem akarunk megfeledkezni arról, hogy a nagyszüleik rabszolgák voltak. Vagyis ne űzzünk gúnyt a történelemből.”
Tudom, bonyolultan hangzik, és mindkét fél részéről macerásnak tűnik, de egyértelműen nagyobb haszna van, ha integráljuk, mintha elszigeteljük őket. Vagy még rosszabb, ha…
Miért „roma” és nem „cigány”?
Ugyanazért, amiért „afroamerikai” és nem „nigger”. Biztos vagyok abban, hogy voltak olyan született afrikaiak, akik azt mondták, „nem akarjuk, hogy összetévesszenek bennünket az egyesült államokbeli koldusokkal”, de a nigger pejoratív és sértő. Akárcsak a cigány. Amúgy is elég népszerű az „A cigány még húsvétkor is cigány” kiszólás. Hízelgőnek érzed ezeket a szólásokat, ha ilyen etnikumú vagy? Egy józan és világot látott ember tudja, hogy
A románok is románok maradnak.
Ha sok románt ennyire sért a roma–Románia társítás, akkor álljanak elő listával a javaslataikról, de mielőtt még azért térnének vissza a cigány szóra, mert „így hallottuk a vénektől”, végezzenek egy képzelet- és empátiagyakorlatot. Nehéz, de nagyon hasznos.
A cigányok ezért romák (pillanatnyilag), a zsidók ezért nem zsidrákok, a magyarok pedig nem bozgorok. Mert létezik empátia, vannak történelmi sebek, és végső soron mit is jelent még az etnikum, amikor úgy eszünk, mint Olaszországban, úgy öltözünk, mint a franciák, és úgy iszunk, mint az oroszok?
Ami pedig Diaconu urat illeti, a következő kísérletet javasolom neki: Romániában 100 év múlva több száz olyan közmondás és szólás lesz, melyekben a politikus tisztség és név a világ legrosszabb dolgát fogja jelenteni. Megtartunk egy pejoratív kifejezést, vagy lecseréljük?
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.
Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.
Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.