Bogdan Diaconut már a saját fajtája is szívatja. Azért érdekes: az oláh szó nem szerepel a cikkben.
Bogdan Diaconu, az Egységes Románia Párt (PRU) elnöke benyújtott egy törvényjavaslatot, miszerint
Diaconu úr politikai élete röviden: egy olyan pártnak az elnöke, melynek logójában Vlad Ţepeş (komor) arcmása szerepel a háttérben egy Besszarábiát is magába foglaló Romániával. Ha a logóba még egy sörös pillepalackot is belevettek volna, minden román imádná őket.
Diaconu úr, sok más románhoz hasonlóan, azért akar visszatérni a „cigány” kifejezéshez, mert a „roma” Romániához hasonlít, és mi, románok rendkívül fontosnak tartjuk, hogy az idegeneknek ne a koldusokról jussunk eszükbe, hanem a labdarúgókról, a tornászlányokról és Drakuláról. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy makulátlan kép éljen rólunk a határokon túl.
Jogos, csakhogy a kolduló emberek bárhol a világon az olyan politikák eredményei, amilyeneket az olyan politikusok hajtanak végre tisztségeikben, mint amilyen Diaconu úr is, akiket jobban érdekelnek a címkék és elnevezések, mint az életszínvonal, az integráció, az egyenlő esélyek stb. Miért nem ezt mondja Diaconu: „az általam javasolt csodálatos törvényekkel akarom kijavítani hazám imázsát”?
Mi a gond? Diaconu másfajta javaslattal is előállhatott volna: „Próbáljunk ki egy másik stratégiát a romák/cigányok integrálására, ezúttal anélkül, hogy elszigetelnénk őket, nem külön helyeket biztosítva nekik az intézményekben, mert ez pozitív diszkriminációhoz vezethet, és mutassuk meg, nem akarunk megfeledkezni arról, hogy a nagyszüleik rabszolgák voltak. Vagyis ne űzzünk gúnyt a történelemből.”
Tudom, bonyolultan hangzik, és mindkét fél részéről macerásnak tűnik, de egyértelműen nagyobb haszna van, ha integráljuk, mintha elszigeteljük őket. Vagy még rosszabb, ha…
Miért „roma” és nem „cigány”?
Ugyanazért, amiért „afroamerikai” és nem „nigger”. Biztos vagyok abban, hogy voltak olyan született afrikaiak, akik azt mondták, „nem akarjuk, hogy összetévesszenek bennünket az egyesült államokbeli koldusokkal”, de a nigger pejoratív és sértő. Akárcsak a cigány. Amúgy is elég népszerű az „A cigány még húsvétkor is cigány” kiszólás. Hízelgőnek érzed ezeket a szólásokat, ha ilyen etnikumú vagy? Egy józan és világot látott ember tudja, hogy
A románok is románok maradnak.
Ha sok románt ennyire sért a roma–Románia társítás, akkor álljanak elő listával a javaslataikról, de mielőtt még azért térnének vissza a cigány szóra, mert „így hallottuk a vénektől”, végezzenek egy képzelet- és empátiagyakorlatot. Nehéz, de nagyon hasznos.
A cigányok ezért romák (pillanatnyilag), a zsidók ezért nem zsidrákok, a magyarok pedig nem bozgorok. Mert létezik empátia, vannak történelmi sebek, és végső soron mit is jelent még az etnikum, amikor úgy eszünk, mint Olaszországban, úgy öltözünk, mint a franciák, és úgy iszunk, mint az oroszok?
Ami pedig Diaconu urat illeti, a következő kísérletet javasolom neki: Romániában 100 év múlva több száz olyan közmondás és szólás lesz, melyekben a politikus tisztség és név a világ legrosszabb dolgát fogja jelenteni. Megtartunk egy pejoratív kifejezést, vagy lecseréljük?
Ezt az eszmefuttatást is kiteszem a Facebookra, Önök meg beszólnak nekem kommentben. Tehát minden a helyén.
„A kisebbségre irányuló támadások mindig is jelen voltak, hol takaréklángon, hol nyílt tűzzel.”
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.
Kutyaadót vezet be egy polgármester. Továbbá két polgármester is rácsok mögött tölti a húsvétot.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Egy megyei hivatal vezetője pedig caragialei magaslatokban mutatta be, hogyan kel lebukni egy rakás kenőpénzzel.
Egy ember meghalt, ketten súlyosan megsérültek egy péntekre virradóan történt közúti balesetben a Krassó-Szörény megyei Toplec település térségében.
Idén a megszokottnál jóval kevesebb turista érkezett Erdély több térségébe a húsvéti ünnepekre.
Külföldön lehet az a háromszéki lány, akinek eltűnéséről múlt héten adtunk hírt. A 16 éves tinédzser ügyében nemzetközi együttműködésben folyik a nyomozás.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ezt az eszmefuttatást is kiteszem a Facebookra, Önök meg beszólnak nekem kommentben. Tehát minden a helyén.
„A kisebbségre irányuló támadások mindig is jelen voltak, hol takaréklángon, hol nyílt tűzzel.”
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.