// 2024. október 22., kedd // Elod
egyesülés

Centenárium – egy előrelátható kudarc krónikája

A Centenárium lakmuszpapír, a Romániát elüszkösítő középszerűség megnyilvánulása. Kijózanító szöveg az egyesülési hisztiről.

Dragnea úr Romániájában minden jó irányba halad. Büszkén magasodnak majd Alexandriában a stadionok, miközben a hatékony állam által gondosan begyűjtött adók megadják a románoknak azt a derűs boldogságot, amelyről eddig csak álmodozhattak. A Tudose-kormány a Vezér útmutatásával a kormányprogram végrehajtásán dolgozik aprólékosan. Újra eluralkodott a pészédés (PSD – Szociáldemokrata Párt – a szerk.) harmónia.

Eme általános és ragályos szorgoskodás közepette Nagy-Románia Centenáriuma sokkal inkább csak egy marginális és irreleváns ügylet. A Cioloş-kabinet által felállított és Daniel Şandru koordinálásával működött főosztály tudatos és brutális felszámolása után a Centenárium olyan üggyé vált, melyet a feledés és a nemtörődömség pora lep be. És ez azért van így, mert a hivatalos Románia képtelennek tűnik arra, hogy kritikus, intelligens és árnyalt diskurzust építsen fel a saját múltjáról. A Centenárium lakmuszpapír, a Romániát elüszkösítő középszerűség megnyilvánulása.

Végső soron a PSD-s kormányzat Romániájának nagyszerűsége fitogtatására nincs szüksége Centenáriumra. Ebben a Romániában egy falánk elit tudatosan kompromittálja az atlanti kötelezettségek teljesítésének minden esélyét,

ebben a Romániában a közéleti tisztességesség lejáratot értékké vált,

ebben a Romániában az államnak nincs már más feladata, mint megadni a krónikus fejletlenség fenntartásához szükséges adagot a klienseinek, ebben a Romániában a nacionalista demagógia helyettesíti a józan önvizsgálatot. Ez a Dragnea úr és társai által rabul ejtett Románia készül megünnepelni a Centenáriumot. A PSD-s képzelőerő Firea főpolgármester asszonytól a kormányig képtelen túllépni a provinciális előadás szintjén. A díszlet pedig minden bizonnyal a múlt kartonárnyait körbevevő és a dicsőséges múlt fegyvertényeinek dicsőségét felidéző giccses körítés lesz. A Dragnea-rezsim – dialektikusan – továbbviszi a nemzeti sztálinizmus népiségét.

A Centenárium a tükör, melyben Románia megnézheti magát kifestetlenül. Jelképértékű az akadémikussá és megcsontosodottá vált, ceauşiszta tankönyvekből kimásolt történelmi önkép túlélése. Románia múltját örökké a több évszázados projektként elképzelt nemzeti egység jegyében értelmezik. Ennek a centenáriumnak az egyöntetűség, a központosítás, a konformizmus az elemei. Miközben Orbán autokráciája alatt a budapesti rezsim a birodalmi Magyarország nosztalgiájára épít, a hivatalos Romániát a rituálisan újrahasznosított saját banalitásai kísértik. E közép-európai etnicizmus közepette a centenárium a vér elsődlegességének és nem a polgári lét egyesítő viszonyítási elvi minőségének újbóli érvényesüléséhez nyújt alkalmat.

Nagy-Románia centenáriuma egy előrelátható kudarc krónikája. A román akadémikusok ceauşiszta energiája és a kormány közömbössége között

Nagy-Románia képe egy poros múzeumi kiállítási tárgy hangulatát kelti.

Egy hiteles kollektív önvizsgálati erőfeszítés hiányában a demagógia tér vissza győzedelmesen. Ennek a nemtörődömségből és hazafiaskodó cinizmusból álló mérgező elegynek tulajdoníthatóan az örök és győzedelmes Románia képe körvonalazódik. A történelem az az anyag, melyből a jelen a hamis legitimitását gyártja.

A Centenáriumra a Nagy Háborút és az Egyesülést a ceauşizmus vulgatája által bevezetett narratív pillanatképekre szűkítik. Az 1916-os vereségek, a menekülés humanitárius katasztrófája, az állam habozásai Nagy-Románia építkezésének éveiben, az alkotmányos hazafiság kodifikálásának elpuskázott lehetőségei, mindezek – az etnikai törésvonalakon túllépve – nem kerülhetnek be az ünneplés dicsőséges tablójába.

Felvonulások, misék, hamis nemzeti egyetértés:

kiszámítható és egyhangú módon ezt fogja hozni ez a betlehemezési Centenárium.

A Romániára gondolva nagy szavakat hangoztatók közül a legtöbbekben olyan kép él hazájukról, melyet a ceauşizmustól és annak fóbiából örököltek. E kakofóniás hangzavar közepette teljesen hiányzó viszonyítási pont a profetikusan egyértelmű Gyulafehérvári Kiáltvány. A jog uralmára, az átlátható kormányzásra, az etnikum felett álló méltóságra, az alkotmányosságra és szabadságra hivatkozás képezik ennek a dokumentumnak azt az örökségét, melyről a hivatalos Románia hallgatni fog.

A hazafiságot nem lehet a megrészegült szónoklás túlhevültségében megtalálni. A hazafiságot nem lehet a suta tákolmányok tűzoltásszerű improvizációjával kifejezni. A hazafiság elutasítja a demagóg csapdákat, hogy felfedezhesse az interrogáció és építkezés józan mértéktartását. Ez a gyulafehérvári szabadság hagyományának egyik alapja, az a tégla, melyre másfajta jövő építhető, melyből elűzzük az unalmas tisztességtelenséget. A Centenárium alkalmából az áldozatvállalás és türelem ezen hivatalos Románia által semmibe vett szerény hazafiságának szentelhetjük majd a gondolatainkat.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.

// ez is érdekelheti
Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára
Főtér

Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára

A kommunista rezsim nemzeti korszakában sokan és sokat dolgoztak azon, hogy Doboka várába valahogy beültessenek egy bizonyos (román) Gelut. Össze is jött az elvtársaknak. Megnéztük, mi van ott ma.

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”
Krónika

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”

Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon
Főtér

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve
Székelyhon

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve

Két személygépkocsi ütközött össze vasárnap este Kézdivásárhely közelében. Három személy megsérült, egy közülük a roncsok közé szorult.

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült
Krónika

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült

Koltai Róbert színművész, a magyar színházi és filmes szakma kiemelkedő, jól ismert alakja a 24. Filmtettfeszt alkalmából érkezett Kolozsvárra élet- és alkotótársával, Gaál Ildikóval.

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”
Székelyhon

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”

Hallgatólagosan elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvénytervezetét arról, hogy a többségi nemzethez tartozó állampolgárok a nemzeti kisebbségekével azonos feltételek mellett alakíthatnak egyesületeket.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.