// 2025. július 20., vasárnap // Illés

Centenárium – egy előrelátható kudarc krónikája

// HIRDETÉS

A Centenárium lakmuszpapír, a Romániát elüszkösítő középszerűség megnyilvánulása. Kijózanító szöveg az egyesülési hisztiről.

Dragnea úr Romániájában minden jó irányba halad. Büszkén magasodnak majd Alexandriában a stadionok, miközben a hatékony állam által gondosan begyűjtött adók megadják a románoknak azt a derűs boldogságot, amelyről eddig csak álmodozhattak. A Tudose-kormány a Vezér útmutatásával a kormányprogram végrehajtásán dolgozik aprólékosan. Újra eluralkodott a pészédés (PSD – Szociáldemokrata Párt – a szerk.) harmónia.

Eme általános és ragályos szorgoskodás közepette Nagy-Románia Centenáriuma sokkal inkább csak egy marginális és irreleváns ügylet. A Cioloş-kabinet által felállított és Daniel Şandru koordinálásával működött főosztály tudatos és brutális felszámolása után a Centenárium olyan üggyé vált, melyet a feledés és a nemtörődömség pora lep be. És ez azért van így, mert a hivatalos Románia képtelennek tűnik arra, hogy kritikus, intelligens és árnyalt diskurzust építsen fel a saját múltjáról. A Centenárium lakmuszpapír, a Romániát elüszkösítő középszerűség megnyilvánulása.

Végső soron a PSD-s kormányzat Romániájának nagyszerűsége fitogtatására nincs szüksége Centenáriumra. Ebben a Romániában egy falánk elit tudatosan kompromittálja az atlanti kötelezettségek teljesítésének minden esélyét,

ebben a Romániában a közéleti tisztességesség lejáratot értékké vált,

ebben a Romániában az államnak nincs már más feladata, mint megadni a krónikus fejletlenség fenntartásához szükséges adagot a klienseinek, ebben a Romániában a nacionalista demagógia helyettesíti a józan önvizsgálatot. Ez a Dragnea úr és társai által rabul ejtett Románia készül megünnepelni a Centenáriumot. A PSD-s képzelőerő Firea főpolgármester asszonytól a kormányig képtelen túllépni a provinciális előadás szintjén. A díszlet pedig minden bizonnyal a múlt kartonárnyait körbevevő és a dicsőséges múlt fegyvertényeinek dicsőségét felidéző giccses körítés lesz. A Dragnea-rezsim – dialektikusan – továbbviszi a nemzeti sztálinizmus népiségét.

A Centenárium a tükör, melyben Románia megnézheti magát kifestetlenül. Jelképértékű az akadémikussá és megcsontosodottá vált, ceauşiszta tankönyvekből kimásolt történelmi önkép túlélése. Románia múltját örökké a több évszázados projektként elképzelt nemzeti egység jegyében értelmezik. Ennek a centenáriumnak az egyöntetűség, a központosítás, a konformizmus az elemei. Miközben Orbán autokráciája alatt a budapesti rezsim a birodalmi Magyarország nosztalgiájára épít, a hivatalos Romániát a rituálisan újrahasznosított saját banalitásai kísértik. E közép-európai etnicizmus közepette a centenárium a vér elsődlegességének és nem a polgári lét egyesítő viszonyítási elvi minőségének újbóli érvényesüléséhez nyújt alkalmat.

Nagy-Románia centenáriuma egy előrelátható kudarc krónikája. A román akadémikusok ceauşiszta energiája és a kormány közömbössége között

Nagy-Románia képe egy poros múzeumi kiállítási tárgy hangulatát kelti.

Egy hiteles kollektív önvizsgálati erőfeszítés hiányában a demagógia tér vissza győzedelmesen. Ennek a nemtörődömségből és hazafiaskodó cinizmusból álló mérgező elegynek tulajdoníthatóan az örök és győzedelmes Románia képe körvonalazódik. A történelem az az anyag, melyből a jelen a hamis legitimitását gyártja.

A Centenáriumra a Nagy Háborút és az Egyesülést a ceauşizmus vulgatája által bevezetett narratív pillanatképekre szűkítik. Az 1916-os vereségek, a menekülés humanitárius katasztrófája, az állam habozásai Nagy-Románia építkezésének éveiben, az alkotmányos hazafiság kodifikálásának elpuskázott lehetőségei, mindezek – az etnikai törésvonalakon túllépve – nem kerülhetnek be az ünneplés dicsőséges tablójába.

Felvonulások, misék, hamis nemzeti egyetértés:

kiszámítható és egyhangú módon ezt fogja hozni ez a betlehemezési Centenárium.

A Romániára gondolva nagy szavakat hangoztatók közül a legtöbbekben olyan kép él hazájukról, melyet a ceauşizmustól és annak fóbiából örököltek. E kakofóniás hangzavar közepette teljesen hiányzó viszonyítási pont a profetikusan egyértelmű Gyulafehérvári Kiáltvány. A jog uralmára, az átlátható kormányzásra, az etnikum felett álló méltóságra, az alkotmányosságra és szabadságra hivatkozás képezik ennek a dokumentumnak azt az örökségét, melyről a hivatalos Románia hallgatni fog.

A hazafiságot nem lehet a megrészegült szónoklás túlhevültségében megtalálni. A hazafiságot nem lehet a suta tákolmányok tűzoltásszerű improvizációjával kifejezni. A hazafiság elutasítja a demagóg csapdákat, hogy felfedezhesse az interrogáció és építkezés józan mértéktartását. Ez a gyulafehérvári szabadság hagyományának egyik alapja, az a tégla, melyre másfajta jövő építhető, melyből elűzzük az unalmas tisztességtelenséget. A Centenárium alkalmából az áldozatvállalás és türelem ezen hivatalos Románia által semmibe vett szerény hazafiságának szentelhetjük majd a gondolatainkat.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ismét embert ölt a medve! Nem! Egy kretén miatt legyilkoltak egy háromgyermekes macianyut!

Szántai János

Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.

Elmarad a rendszerváltás – huszadik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Isteni szférába emelte a technót Padre Guilherme, a DJ pap Kolozsváron

Sólyom István

A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.

Miért maradt ki Gheorghe Funar a versből? – interjú Korpa Tamás költővel

Varga László Edgár

A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”
Főtér

„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”

A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.

Valamivel több mint 60 milliárd eurót kapna az uniótól Románia a következő költségvetési ciklusban
Krónika

Valamivel több mint 60 milliárd eurót kapna az uniótól Románia a következő költségvetési ciklusban

Miután szerdán bemutatta a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó 2000 milliárd eurós költségvetés tervezetét, az Európai Bizottság pénteken ismertette a tagállami részesedéseket: Romániának folyó áron 60,2 milliárd eurós támogatást irányoznak elő.

A Maros megnyomorítása – a kavicsbányák és az emlékeikből élő horgászok
Főtér

A Maros megnyomorítása – a kavicsbányák és az emlékeikből élő horgászok

Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?

Személyautó és motorkerékpár ütközött: sem a sofőr, sem a motoros nem élte túl a balesetet
Székelyhon

Személyautó és motorkerékpár ütközött: sem a sofőr, sem a motoros nem élte túl a balesetet

Két ember meghalt egy közlekedési balesetben péntek reggel Vrancea megyében.

A román állampolgárok élnek a legnagyobb arányban más uniós országokban
Krónika

A román állampolgárok élnek a legnagyobb arányban más uniós országokban

Az uniós országok közül a románok élnek a legnagyobb számban más uniós országokban – írja a Profit.ro gazdasági portál.

Ki az úr a mezőn: a gazda vagy a vadász?
Székelyhon

Ki az úr a mezőn: a gazda vagy a vadász?

Nem mindennapi incidens szenvedő alanyává vált egyik olvasónk a Gelence és Hilib közötti határban nemrégiben. Ezek alapján joggal tevődik fel a kérdés, hogy éjszaka ki az úr a mezőn: a gazda vagy a vadász?

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ismét embert ölt a medve! Nem! Egy kretén miatt legyilkoltak egy háromgyermekes macianyut!

Szántai János

Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.

Elmarad a rendszerváltás – huszadik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Isteni szférába emelte a technót Padre Guilherme, a DJ pap Kolozsváron

Sólyom István

A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.

Miért maradt ki Gheorghe Funar a versből? – interjú Korpa Tamás költővel

Varga László Edgár

A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.

// HIRDETÉS