// 2024. november 26., kedd // Virág
Izrael

Bukarestbe költözött a háború Jeruzsálemért

// HIRDETÉS

Az amerikai liberálisok, Nyugat-Európa... és Klaus Iohannis román elnök a politikai korrekt dumán kívül képtelen megérteni a zsidók Izrael államhoz való kötődését.

A Haaretzben, az egyik legfontosabb izraeli kiadványban a következő címmel jelent meg cikk: Románia az Európai Uniót semmibe véve nagykövetsége Jeruzsálembe költöztetését javasolja. A hír, különben, szinte mindenhol megjelent az izraeli sajtóban, több nyelven is.

Csakhogy Románia „kétfejű”. A kormány és az elnök az utóbbi két évtizedben túl sokszor húztak eltérő irányba, blokkolva Románia külpolitikáját, amikor éppenséggel nem kompromittálták azt teljesen. Ezért az izraeli sajtó lelkesedése, sajnos, egy kicsit elhamarkodott.

Románia kormányának olyan reakciója volt, mely

szakít a román diplomácia low profile hagyományával és mely – ritka bátorsággal – egy sok szempontból jól megalapozott álláspontot vállal,

a nagykövetség Tel Avivból Jeruzsálembe költöztetését javasolva. Most már ismert, a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője, Liviu Dragnea személyesen ismertette ezt a döntést csütörtök este, az Antena 3-nak adott egyik interjújában.

Az biztos, hogy ez a gesztus szembeszegül az EU hivatalos politikájával, mely nemcsak nem helyeselte Donald Trump elnök az AEÁ nagykövetségének Jeruzsálembe költöztetésére vonatkozó javaslatát, de – sajnálatos módon – támogatta az amerikai álláspontot elítélő ENSZ-határozatot. Ahogy akkor is írtuk, úgy tűnik, Nyugat-Európa és Amerika liberális változata – a „politikailag korrekt” diskurzuson túlmenően – semmilyen tényleges megértésre sem képes a zsidók Izrael államhoz való kötődése iránt. A helyzet jóval túlmutat a pillanatnyi politikai konjuktúrán, olyan szemléletbeli különbséget írva le, mely az utóbbi fél évszázadban egyre inkább elmélyült.

A Nyugat demokráciái általában véve egyre kevésbé tűnnek érzékenynek a hagyomány továbbadása és a történelmi szál konzisztenciája,

illetve ebben a külön esetben egy elvitathatatlan identitás fogalmai közepette értelmezett zsidó állam létezése iránt.

Nem véletlen, hogy az amerikai kezdeményezés ellen határozott hangon felszólaló politikusok elsősorban a baloldal politikai hagyományában felnőtt szociáldemokrata vagy volt kommunista (természetesen a nyugati változata) emberek voltak, illetve az amerikai értelmezés szerinti liberálisok abból a családból, melyhez Macron elnök is tartozik.

És nem lehet véletlen, hogy

Európa nyugati felén egyre gyorsabb léptekkel tér vissza az antiszemitizmus,

holott ezt nem mindenki hajlandó elismerni. Szigorúan a közelmúltnál maradva, pont Németország fővárosában, Berlinben egy kipát viselő fiatalt egy másik fiatal bántalmazott egy szíjjal, miközben sértő hangon a „yahudi” kifejezést használva, ami arabul zsidót jelent. De tavaly, márciusban, Párizsban Sarah Halimit, egy hetvenes éveiben járó zsidó nőt gyilkolt meg egy fiatal, aki állítólag azt mondta, hogy egy „seitánt” ölt meg, ami arabul sátánt jelent. Igaz, hogy az ügyészség szerint nem az antiszemitizmus volt a motiváció, de Emmanuel Macron elnök az egyre nyugtalanabb zsidó közösség aggodalmainak elébe menve azt kérte, hogy ezt a szempontot is vegyék figyelembe.

Az a gond, hogy a nyugati közvélemény, melyet

kitartóan arra neveltek, hogy iktassa ki szóhasználatából és gondolkodásából a „rasszizmust”,

éppen azért hajlamos kerülni az antiszemitizmus vádját, mert az arab és iszlám családokból származó személyekre vonatkozik. A szimbolikus vagy tettleges, néha gyilkos agressziókat nem az úgynevezett „de souche franciák”, nem a Nemzeti Fronthoz („szélsőjobboldalhoz”) tartozók követik el, hanem az iszlamizált lakótelep „népies” világából származók. Márpedig az antiszemitizmussal kapcsolatos „nem látok–nem hallok” viselkedés teszi a nyugatiakat egyre érzéketlenebbé az zsidó kérdéskörrel és elzárkózóbbá a Jeruzsálemmel kapcsolatos követeléssel szemben.

Visszatérve a kiindulási ponthoz, a Haaretz újság téved, amikor azt feltételezi, hogy Romániának – ahogy az normális lenne – egységes politikája lett, hiszen Iohannis elnök nyíltan szembeszállt a kormány döntésével és

egy tökéletesen európai megfelelési álláspontot adott elő dicstelenül:

„Románia elnöke megerősíti a tényt, hogy hazánk Jeruzsálem állam státuszára vonatkozó álláspontja továbbra is összhangban van az ENSZ Biztonsági Tanácsa és az ENSZ Közgyűlése ezzel kapcsolatos határozataiban rögzítettekkel.” Az elnök túlságosan könnyedén tekint el attól, hogy Románia ENSZ-képviselője tartózkodott, következésképpen nem magától értetődő, hogy Románia álláspontjának miért kellene „összhangban lévőnek maradnia”.

Nem hagyjuk figyelmen kívül, hogy ezeknek az álláspontbeli különbségeknek olyan belpolitikai vetületei vannak, melyeket nem tehetünk félre, de ha a fő témánál maradunk, Iohannis elnök elszalasztja az alkalmat, hogy megtámogassa a román diplomácia emancipációját, valamint a kiemelését a megkülönböztethetetlenségből és jelentéktelenségből.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS