// 2024. november 26., kedd // Virág
Bukarest

„Miért lenne Bukarest kulturális főváros, nem tettek ott semmit”

// HIRDETÉS

Ioan Holender, a Bánságból elszármazott világhírű operaigazgató szerint az Európa Kulturális Fővárosa címért folyó küzdelem Kolozsvár és Temesvár között dől el.

A temesvári Ioan Holender, a bécsi opera és az Enescu Fesztivál volt igazgatója újra a szülővárosában vakációzott.

Ioan Holender, az egyik legfontosabb művészeti személyiség, akit Románia eddig adott a világnak, visszatért Temesvárra, a hozzá legközelebb állónak érzett városba. A Bécsi Állami Operaház leghosszabb ideig hivatalban volt igazgatója (19 évig töltötte be ezt a tisztséget) most a fiáért, a 24 éves Liviuért izgulhatott, aki először lépett fel a temesvári Román Opera színpadán.

Pontosabban a bariton Liviu Holendert meghívták, hogy Wolfgang Amadeus Mozart Figaro házasságában játsszon, az előadásra pedig múlt hétvégén került sor a Rózsaparki Opera- és Operettfesztiválon.

Ioan Holender türelmetlenül várja, hogy kiderüljön,

melyik város kapja meg a 2021-es európai kulturális fővárosi címet.

Ezekben a napokban zajlik a végső kiválasztási szakasz, a zsűri látogatása és az interjú, szeptember 16-án pedig bejelentik, hogy 2021-ben melyik romániai város kapja meg az Európa Kulturális Fővárosa címet.

Ioan Holender volt a temesvári pályázat támogatására létrehozott egyesület első elnöke. Ezt a tisztséget Simona Neumann-nak adta át, de Holender a „tiszteletbeli elnöki” címmel továbbra is közel maradt a szervezőkhöz.

„Vége a várakozásnak. Most majd meglátjuk, mi lesz a döntés. Bár én úgy gondolom,

Temesvár mindig is kultúrváros volt és most is kultúrváros.

Végül is, ezek a címek maguk is nagyon viszonylagosak. Sok helyen kevésbé kellemes emlékeket hagytak hátra. Ausztriában, Grazban és Linzben például pénzt öltek egyes építményekbe, majd nem tudtak mit kezdeni velük. Mint az olimpiai játékok esetében. Látták, micsoda katasztrófa van Rio de Janeiróban. Termeket, arénákat bontanak le. Nincs kinek fenntartani”, mondta Ioan Holender.

Négy város küzd a 2021-es Európa Kulturális Fővárosa címért: Nagybánya, Bukarest, Kolozsvár és Temesvár. A Temesvár – Európa Kulturális Fővárosa Egyesület a „Shine your light – Light up your city!” („Villanyozd fel a várost!”) koncepciójú és című pályázatot nyújtotta be a Művelődési Minisztériumhoz.

„Engem az lep meg és azt találom furcsának – persze, sok román furcsaság van –, hogy Bukarest is a versenyzők között van.

Az a Bukarest, ahol semmit sem tettek!

Saját tapasztalatomból tudom, az Enescu Fesztivál révén. Mindezen évek alatt még egy koncertterem sem épült. Még Szófiában is lett egy nagyon modern koncertterem, mi ugyanabban a pártkongresszusi teremben, a Palota-teremben tartottuk a koncerteket, ami sokszor elriasztotta a művészeket. Az egy nyomorúságos hely, az akusztikája meg rossz. Furcsa, hogy Bukarest az Enescu Fesztivállal dicsekszik. Ez a fesztivál nem városi rendezvény. Ez egy országos fesztivál, amit minden romániai adófizető pénzéből hoznak létre. Ezt már számtalanszor elmondtam. Bukarestben zajlik, de nem Bukarest dicsekedhet vele. Hanem Románia. Furcsa, hogy ennyire gyenge egy főváros”, mondta Ioan Holender.

A neves kultúrember szerint a csata ettől függetlenül

Temesvár és Kolozsvár között dől majd el.

„Temesváron az utóbbi években nagyon sok jó dolog történt. Akár a kulturális fővárosért történtek, akár nem, szükség volt rájuk. Nagyon jól néz ki a Losonczy (Unirii) tér, a sétálórész. De itt is van furcsaság, a sétálóutcákon a világon mindenhol kerékpárral is lehet közlekedni. Nálunk nem. A helyi rendőrök engem is megállítottak. Ezt nem értettem, de talán ez majd változik. A rendőrök azt mondták, hogy »ezek nem úgy közlekednek, mint ön, hanem olyan sebesen…« Mégis úgy gondolom: milyen jó, hogy ez a legfőbb gondunk!”, mondta még Holender.

Ioan Holender nemrég az osztrák Servus TV kouTOUR mit Holender című műsora miatt járt Kolozsváron.

„Kolozsvár jól néz ki, az ottaniak nagyon elégedettek a várossal.

De Kolozsvár is mindig kultúrváros volt. Ne feledjük, hogy a temesvári operát kolozsváriak hozták létre, amikor Észak-Erdély második világháború alatti megszállása miatt a kolozsvári művészek ide menekültek. Az opera itt maradt, hála Istennek! Kolozsvár teljesen rendben van. Nagybányáról nem tudok sok mindent. A harc Temesvár és Kolozsvár között zajlik. Nyugaton Temesvárt jobban ismerik, mert a forradalom miatt híressé vált. Ez egy kis előnyt jelent neki. Ne feledjék, hogy kultúrpolitika is létezik. És felmerül a kérdés, hogy miért pont Temesváron voltak az első antikommunista megmozdulások. Ez becsületére válik a városnak”, tette hozzá Ioan Holender.

Ioan Holender már hat éve nyugdíjba vonult a Bécsi Állami Operaház leghosszabb ideig betöltött igazgatói tisztségéből. „Nem nosztalgiázom. Tudatában kell lenned, hogy az életben mindennek vége van egyszer. Azért elég sok időt eltöltöttem ott. Ilyen hosszú időt, 19 évet senki sem volt ott”, mondta még Holender.

De a temesvári továbbra is szerződéses „tehetségkutató” a New York-i Metropolitan Opera és a tokiói opera számára.

(A címet, a felvezetőt és a kiemeléseket a szerkesztőség adta.)

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS