Ioan Holender, a Bánságból elszármazott világhírű operaigazgató szerint az Európa Kulturális Fővárosa címért folyó küzdelem Kolozsvár és Temesvár között dől el.
A temesvári Ioan Holender, a bécsi opera és az Enescu Fesztivál volt igazgatója újra a szülővárosában vakációzott.
Ioan Holender, az egyik legfontosabb művészeti személyiség, akit Románia eddig adott a világnak, visszatért Temesvárra, a hozzá legközelebb állónak érzett városba. A Bécsi Állami Operaház leghosszabb ideig hivatalban volt igazgatója (19 évig töltötte be ezt a tisztséget) most a fiáért, a 24 éves Liviuért izgulhatott, aki először lépett fel a temesvári Román Opera színpadán.
Pontosabban a bariton Liviu Holendert meghívták, hogy Wolfgang Amadeus Mozart Figaro házasságában játsszon, az előadásra pedig múlt hétvégén került sor a Rózsaparki Opera- és Operettfesztiválon.
Ioan Holender türelmetlenül várja, hogy kiderüljön,
Ezekben a napokban zajlik a végső kiválasztási szakasz, a zsűri látogatása és az interjú, szeptember 16-án pedig bejelentik, hogy 2021-ben melyik romániai város kapja meg az Európa Kulturális Fővárosa címet.
Ioan Holender volt a temesvári pályázat támogatására létrehozott egyesület első elnöke. Ezt a tisztséget Simona Neumann-nak adta át, de Holender a „tiszteletbeli elnöki” címmel továbbra is közel maradt a szervezőkhöz.
„Vége a várakozásnak. Most majd meglátjuk, mi lesz a döntés. Bár én úgy gondolom,
Végül is, ezek a címek maguk is nagyon viszonylagosak. Sok helyen kevésbé kellemes emlékeket hagytak hátra. Ausztriában, Grazban és Linzben például pénzt öltek egyes építményekbe, majd nem tudtak mit kezdeni velük. Mint az olimpiai játékok esetében. Látták, micsoda katasztrófa van Rio de Janeiróban. Termeket, arénákat bontanak le. Nincs kinek fenntartani”, mondta Ioan Holender.
Négy város küzd a 2021-es Európa Kulturális Fővárosa címért: Nagybánya, Bukarest, Kolozsvár és Temesvár. A Temesvár – Európa Kulturális Fővárosa Egyesület a „Shine your light – Light up your city!” („Villanyozd fel a várost!”) koncepciójú és című pályázatot nyújtotta be a Művelődési Minisztériumhoz.
„Engem az lep meg és azt találom furcsának – persze, sok román furcsaság van –, hogy Bukarest is a versenyzők között van.
Saját tapasztalatomból tudom, az Enescu Fesztivál révén. Mindezen évek alatt még egy koncertterem sem épült. Még Szófiában is lett egy nagyon modern koncertterem, mi ugyanabban a pártkongresszusi teremben, a Palota-teremben tartottuk a koncerteket, ami sokszor elriasztotta a művészeket. Az egy nyomorúságos hely, az akusztikája meg rossz. Furcsa, hogy Bukarest az Enescu Fesztivállal dicsekszik. Ez a fesztivál nem városi rendezvény. Ez egy országos fesztivál, amit minden romániai adófizető pénzéből hoznak létre. Ezt már számtalanszor elmondtam. Bukarestben zajlik, de nem Bukarest dicsekedhet vele. Hanem Románia. Furcsa, hogy ennyire gyenge egy főváros”, mondta Ioan Holender.
A neves kultúrember szerint a csata ettől függetlenül
„Temesváron az utóbbi években nagyon sok jó dolog történt. Akár a kulturális fővárosért történtek, akár nem, szükség volt rájuk. Nagyon jól néz ki a Losonczy (Unirii) tér, a sétálórész. De itt is van furcsaság, a sétálóutcákon a világon mindenhol kerékpárral is lehet közlekedni. Nálunk nem. A helyi rendőrök engem is megállítottak. Ezt nem értettem, de talán ez majd változik. A rendőrök azt mondták, hogy »ezek nem úgy közlekednek, mint ön, hanem olyan sebesen…« Mégis úgy gondolom: milyen jó, hogy ez a legfőbb gondunk!”, mondta még Holender.
Ioan Holender nemrég az osztrák Servus TV kouTOUR mit Holender című műsora miatt járt Kolozsváron.
De Kolozsvár is mindig kultúrváros volt. Ne feledjük, hogy a temesvári operát kolozsváriak hozták létre, amikor Észak-Erdély második világháború alatti megszállása miatt a kolozsvári művészek ide menekültek. Az opera itt maradt, hála Istennek! Kolozsvár teljesen rendben van. Nagybányáról nem tudok sok mindent. A harc Temesvár és Kolozsvár között zajlik. Nyugaton Temesvárt jobban ismerik, mert a forradalom miatt híressé vált. Ez egy kis előnyt jelent neki. Ne feledjék, hogy kultúrpolitika is létezik. És felmerül a kérdés, hogy miért pont Temesváron voltak az első antikommunista megmozdulások. Ez becsületére válik a városnak”, tette hozzá Ioan Holender.
Ioan Holender már hat éve nyugdíjba vonult a Bécsi Állami Operaház leghosszabb ideig betöltött igazgatói tisztségéből. „Nem nosztalgiázom. Tudatában kell lenned, hogy az életben mindennek vége van egyszer. Azért elég sok időt eltöltöttem ott. Ilyen hosszú időt, 19 évet senki sem volt ott”, mondta még Holender.
De a temesvári továbbra is szerződéses „tehetségkutató” a New York-i Metropolitan Opera és a tokiói opera számára.
(A címet, a felvezetőt és a kiemeléseket a szerkesztőség adta.)
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.
Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.
Helikopterekkel segítik a közlekedési rendőrök munkáját kedden Hargita megyében: a levegőből is figyelik a közutakat, hogy kiszűrjék a biztonságos közlekedést veszélyeztető szabálytalanságokat.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.