// 2024. november 26., kedd // Virág
diszkrimináció

„Holmi büntetőügyesek” és az igazságszolgáltatás függetlensége

// HIRDETÉS

Klaus Iohannis néha úgy beszél, mintha nem államelnök lenne, hanem utcai tüntető. Ami önmagában nem baj, csak épp nem egy utcai tüntetésen szónokolt.

A CNCD-nek (Országos Diszkriminációellenes Tanács – a szerk.) hétfőn kellett volna döntenie arról (a döntést elhalasztották – a szerk.), hogy diszkriminatív-e Iohannis elnök szóhasználata („holmi büntetőügyesek”). De a kérdés túlmutat e Tanács hatáskörén.

Az az igazság, hogy Iohannis elnök megszívlelte az őt ért bírálatokat, hiszen – ahogy azt láthattuk, a DNA (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.) és a Főügyészség mérlegét bemutató gyűlések között változtatott a diskurzusán. Míg az előbbin „holmi büntetőügyesekről” beszélt, akik „kétségbeesetten próbálják támadni és hitelteleníteni a DNA-t”, az utóbbin már „büntetőügyekben elítélteket” mondott. A kis változtatás annál is inkább figyelemre méltó volt, hogy az egész beszéd kiegyensúlyozottabb volt, az elnök jobban odafigyelt az eljárási szabályok betartásának kérdésére és – implicit módon – az ártatlanság vélelmére. Nem volt véletlen, hogy az elnök az alkotmánynak azt a cikkelyét idézte, amely a polgárok jogainak és szabadságainak védelmét követeli meg az ügyészektől. És a jogok egyike az, hogy mindenkinek „tisztességes eljárásban” kell részesülnie.

Megfigyelhetjük, hogy

az elnök hallgatólagos „javítása” a szavaknak mind a stilisztikáját, mind az értelmét érinti.

Polemikus megszokássá, a megvetés kifejezésének egyik módjává vált „büntetőügyesekről” beszélni. Ez egy nagyon új, néhány éves kifejezés, mely a bizalmaskodás alját súrolja és nagyon jellemző a romániai politikai légkörre, ahol a politikai ellenfél radikális lejáratása dívik. Romániában már nem létezik politikai párbeszéd, csak az ellenfél állandó hiteltelenítése. Az eredetileg argónak számító „büntetőügyes” szó használata tehát a felháborodás és a megsemmisítő megvetés kifejezésévé vált. Nyilvánvaló, hogy nem mutat jól az elnök részéről.

De a „büntetőügyesek” kifejezés helyettesítése a „büntetőügyekben elítéltek” kifejezéssel azt eredményezte, hogy nemcsak az érzés, hanem a denotatív értelem is módosult. Hiszen a „büntetőügyesek” azt sugallja, hogy az ezzel megjelöltek a társadalom „söpredékéhez” tartoznak, olyan lények, akik elfojthatatlan hajlamaik miatt végzetszerűen börtönben fogják végezni. A „büntetőügyesek” olyan emberek, akiket eleve elítél sérült etikájuk. A „büntetőügyekben elítélteket” kifejezéssel a beszélő egy adott személy státuszát írja le tárgyilagos módon.

Elég világos, hogy az elnök senkit sem diszkriminált, ha a kifejezés jogi értelmére utalunk.

Csak futólag említem, hogy számos CNCD-hez intézett bejelentés nem állja meg a helyét. Az elnökválasztási kampányban valaki azért tett bejelentést, mert állítólag diszkriminatív dolog volt az egyik jelölt görög-katolikus egyházhoz tartozására tett (kontextusában rosszmájú) utalás, hiszen ez „büntetést” von maga után az ortodox választók részéről. Ez nagyon furcsa módja a diszkrimináció félremagyarázásának. A CNCD „joggyakorlata” azonban tele van ilyenfajta panaszokkal.

Ahogy arra már rámutattam,

az elnök eléggé „fésületlen”, pozíciójához nem illő nyelvezetet használt,

arról nem is beszélve, hogy a kifejezés homályos és sértésnek is hangzik. Az elnök hibázott (és ezt hallgatólagosan el is ismerte), de nem azért, mert bárkit is diszkriminált volna, hanem mert úgy beszélt, mint egy utcai tüntetésen, túlságosan nyilvánvaló politikai pártosságot tanúsítva.

És van még egy árnyalat, mely sokkal súlyosabb a többinél és melynek – természetesen – semmi köze sincs a CNCD „joghatóságához”. Ha egy ügyészek függetlenségéről szóló vitában egy magas pozícióban lévő tisztségviselő sértő nyelvezetet használ a politikai ellenfelekkel szemben (hiszen nemcsak „vádlottak” bírálják a DNA-t), akkor

fennáll annak a veszélye, hogy maga az igazságszolgáltatás tűnik pártosnak.

Románia elnökének annál is inkább kötelessége lett volna semlegesnek maradni, hogy ő nevezi ki az ügyészségek vezetőit.

Franciaországban, például, élénk vita zajlik Emmanuel Macron elnök alkotmánymódosítási tervéről. Ez többek között nagyobb szerepet kíván adni a CSM-nek (Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács – a szerk.), melynek véleményezését kötelezővé tennék az ügyészségi vezetők kinevezésében. Ez egy számunkra rendkívül ismerős vita és megmutatja, mennyire kétértelmű és érzékeny dolog mindenfelé az elnök szerepe.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS