Klaus Iohannis néha úgy beszél, mintha nem államelnök lenne, hanem utcai tüntető. Ami önmagában nem baj, csak épp nem egy utcai tüntetésen szónokolt.
A CNCD-nek (Országos Diszkriminációellenes Tanács – a szerk.) hétfőn kellett volna döntenie arról (a döntést elhalasztották – a szerk.), hogy diszkriminatív-e Iohannis elnök szóhasználata („holmi büntetőügyesek”). De a kérdés túlmutat e Tanács hatáskörén.
Az az igazság, hogy Iohannis elnök megszívlelte az őt ért bírálatokat, hiszen – ahogy azt láthattuk, a DNA (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.) és a Főügyészség mérlegét bemutató gyűlések között változtatott a diskurzusán. Míg az előbbin „holmi büntetőügyesekről” beszélt, akik „kétségbeesetten próbálják támadni és hitelteleníteni a DNA-t”, az utóbbin már „büntetőügyekben elítélteket” mondott. A kis változtatás annál is inkább figyelemre méltó volt, hogy az egész beszéd kiegyensúlyozottabb volt, az elnök jobban odafigyelt az eljárási szabályok betartásának kérdésére és – implicit módon – az ártatlanság vélelmére. Nem volt véletlen, hogy az elnök az alkotmánynak azt a cikkelyét idézte, amely a polgárok jogainak és szabadságainak védelmét követeli meg az ügyészektől. És a jogok egyike az, hogy mindenkinek „tisztességes eljárásban” kell részesülnie.
Megfigyelhetjük, hogy
Polemikus megszokássá, a megvetés kifejezésének egyik módjává vált „büntetőügyesekről” beszélni. Ez egy nagyon új, néhány éves kifejezés, mely a bizalmaskodás alját súrolja és nagyon jellemző a romániai politikai légkörre, ahol a politikai ellenfél radikális lejáratása dívik. Romániában már nem létezik politikai párbeszéd, csak az ellenfél állandó hiteltelenítése. Az eredetileg argónak számító „büntetőügyes” szó használata tehát a felháborodás és a megsemmisítő megvetés kifejezésévé vált. Nyilvánvaló, hogy nem mutat jól az elnök részéről.
De a „büntetőügyesek” kifejezés helyettesítése a „büntetőügyekben elítéltek” kifejezéssel azt eredményezte, hogy nemcsak az érzés, hanem a denotatív értelem is módosult. Hiszen a „büntetőügyesek” azt sugallja, hogy az ezzel megjelöltek a társadalom „söpredékéhez” tartoznak, olyan lények, akik elfojthatatlan hajlamaik miatt végzetszerűen börtönben fogják végezni. A „büntetőügyesek” olyan emberek, akiket eleve elítél sérült etikájuk. A „büntetőügyekben elítélteket” kifejezéssel a beszélő egy adott személy státuszát írja le tárgyilagos módon.
Csak futólag említem, hogy számos CNCD-hez intézett bejelentés nem állja meg a helyét. Az elnökválasztási kampányban valaki azért tett bejelentést, mert állítólag diszkriminatív dolog volt az egyik jelölt görög-katolikus egyházhoz tartozására tett (kontextusában rosszmájú) utalás, hiszen ez „büntetést” von maga után az ortodox választók részéről. Ez nagyon furcsa módja a diszkrimináció félremagyarázásának. A CNCD „joggyakorlata” azonban tele van ilyenfajta panaszokkal.
Ahogy arra már rámutattam,
arról nem is beszélve, hogy a kifejezés homályos és sértésnek is hangzik. Az elnök hibázott (és ezt hallgatólagosan el is ismerte), de nem azért, mert bárkit is diszkriminált volna, hanem mert úgy beszélt, mint egy utcai tüntetésen, túlságosan nyilvánvaló politikai pártosságot tanúsítva.
És van még egy árnyalat, mely sokkal súlyosabb a többinél és melynek – természetesen – semmi köze sincs a CNCD „joghatóságához”. Ha egy ügyészek függetlenségéről szóló vitában egy magas pozícióban lévő tisztségviselő sértő nyelvezetet használ a politikai ellenfelekkel szemben (hiszen nemcsak „vádlottak” bírálják a DNA-t), akkor
Románia elnökének annál is inkább kötelessége lett volna semlegesnek maradni, hogy ő nevezi ki az ügyészségek vezetőit.
Franciaországban, például, élénk vita zajlik Emmanuel Macron elnök alkotmánymódosítási tervéről. Ez többek között nagyobb szerepet kíván adni a CSM-nek (Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács – a szerk.), melynek véleményezését kötelezővé tennék az ügyészségi vezetők kinevezésében. Ez egy számunkra rendkívül ismerős vita és megmutatja, mennyire kétértelmű és érzékeny dolog mindenfelé az elnök szerepe.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Továbbá: alig érkezett meg Ursula von der Leyen Romániába, a vérnackó George Simion máris elküldte a fenébe. És két szakszervezeti főnök háztartási gépeket vásárolt magának… a szindikátusi kasszából.
Nicușor Dan államfő kétoldalú megbeszélést folytatott pénteken Dublinban Magyar Péter magyar miniszterelnökkel – adta hírül az Agerpres hírügynökség.
A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.
Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.
Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.
Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.