A mi elnökünk egészen kiváló, amikor hallgat. És többnyire csak akkor. Kár, hogy nincs elég bátor tanácsadója, akik el is mondanák ezt neki.
A szöveg a Libertatea oldalon megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Emlékezzünk vissza a 2020. február 27-i elnöki nyilatkozatra, amely azután esett, hogy az első koronavírus-fertőzést észlelték Románia területén: „Semmilyen valós ok nincs a pánikra. Ez a fertőzés csupán enyhe tüneteket okoz az esetek nagy többségében: torokfájást, köhögést és lázat. Mint akármilyen hűlés.”
Abban az időszakban egyre több európai ország hirdetett a sürgősségi állapotot, vagy éppen készült rá. Az „akármilyen” hűlés pedig elkezdte megbénítani a világot, ám
Az egyszerű hűlés felbukkanása után két héttel aztán hamar visszaszipkázta a szavait, szomorúan eltemette az előrehozott választások álmát és – kihirdetvén a szükségállapotot – elfogadta, hogy egészségügyi válsággal állunk szemben.
A fent idézet eset egyike volt azon alkalmaknak, amikor többre becsültük volna a mély elnöki hallgatást egy könnyelmű alulértékelés helyett. De ha az embernek missziója, terve, rögeszméje volt, mit neki egy pandémia?
De minden jó, ha vége jó. És vége lett, méghozzá Brüsszelben, 2021. június 24-én. Az oltáskampány soha nem látott sikerétől megrészegült Iohannis elnök vidáman (értsd, síri hangon) bejelentette:
Azon a napon csupán 68 új fertőzéses esetet jelentettek be. A tavalyi választási kampányok és választások idején észlelt napi tízezres járványszámokhoz képest a 68 új eset semmiségnek tűnt.
Ma viszont, amikor a napi fertőzésszám meghaladja a tavalyi év hasonló időszakában észlelteket, az elnök sietős kijelentése, miszerint a pandémiának annyi, egyenesen infantilisnak tűnik. Szeptember 14-én a bejelentett napi új esetszám máris 5,6-szor nagyobb volt, mint 2020. szeptember 14-én (amikor 692 új esetet jelentettek be), továbbá 3,5-ször nagyobb, mint 2020. szeptember 15-én és 2,29-szer nagyobb, mint 2020. szeptember 16-án. Az új esetszám csak 2020. október 14-én ért el a 2021. szeptember 14-i szint közelébe.
nem volt picivel több mint ötmillió, teljes oltási sémával román állampolgár, nem volt több mint egymillió román állampolgár, aki átesett a betegségen. És mégis: most, amikor „gyakorlatilag megállítottuk a pandémiát”, előfordulhat, hogy az új megbetegedések száma megdönti az összes tavalyi rekordot.
Senki nem akar hallani új korlátozásokról, a 2020-as korlátozások visszavezetéséről pedig egyáltalán nem. A kormányoknak elfogyott a gazdaságaik megsegítésére áldozható pénzük, 2020-szal ellentétben. Bármely korlátozó intézkedés népszerűtlen. Az ilyen intézkedéseket hozó kormánypolitikusok népszerűsége csökken.
Tehát, nincs már helyük az ilyesféle intézkedéseknek, elfogyott a megértés. A megoldás viszont semmiképpen nem az, hogy figyelmen kívül hagyjuk a valóságot. Nem az a megoldás, hogy kijelentjük a pandémia fölötti győzelmet, aztán a magunk dolgai után nézünk: sütkérezünk a napon, sízni járunk és piti intrikákat vezénylünk le a politikai pártok berkeiben.
amikor elfogadtuk, hogy egy pandémiával állunk szemben. Ez az új hullám, amely éppen végigsöpör rajtunk, ugyanolyan felkészületlenül ér bennünket. És miért is készültünk volna fel? Nem megmondta nekünk a mi elnökünk, hogy vége, győztünk?
Felhasználhattuk volna az eltelt időszakot arra is, hogy levonjuk a következtetéseket, a politikusoknak pedig minden indokuk meglett volna az egészségügyi rendszer korszerűsítésére, például arra, hogy minden rendelkezésre álló pénzt új kórházak építésére áldozzák. De nem tették meg. Sőt, az egészségügyi minisztérium eredeti költségvetése kisebb volt 2021-ben, mint 2020-ban. Az összes miniszter a saját dolgával törődött.
Ahelyett, hogy felfogták volna egy közös erőfeszítés fontosságát, melynek köszönhetően egy működőképes, több szempont szerint naprakész egészségügyi rendszerünk lett volna, két-három év leforgása alatt. Egy évig lemondhattunk volna a fegyverbeszerzésekről, annál is inkább, mert kivonultunk Afganisztánból. Ez lehetővé tette volna, hogy a betegeket modern kórházi ágyakra fektessük, ágyútalpak helyett.
A mi elnökünk egészen kiváló, amikor hallgat. És többnyire csak akkor. Kár, hogy nincs elég bátor tanácsadója, akik el is mondanák ezt neki.
Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.
Nem tükrözik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) álláspontját Toró T. Tibornak a Tusványosról tett kijelentései – közölte kedden Tőkés László.
A rendőrség vizsgálódik Kolozsváron egy fesztiválbelépőkkel elkövetett lehetséges csalás ügyében, a károsultak között sok a magyar diák. Közben alig néhány szavazat hiányzik egy PSD-RMDSZ-kormányhoz.
Meghalt az a férfi a kórházban, akit néhány nappal korábban egy Argeș megyei településen elütött egy autó, miközben az országút szélén közlekedett kerékpárral. A levegőbe repült, miután hátulról, teljes sebességgel elgázolták.
Kedden 16 órakor a tervek szerint megnyitják a forgalmat az A3-as észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu közötti 12,24 kilométeres szakaszán.
Egy gyermek esett ki egy országúton közlekedő járműből Tulcea megyében, a jelenetet pedig a mögötte haladó autó fedélzeti kamerája rögzítette. A rendőrség vizsgálatot indított az ügyben.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.