Beszélj románul, te!
Újabb emberi történet a román-magyar „barátságról”.
„Tisztelt elvtársak és barátok, románok, magyarok, németek és más nemzetiségek, Románia Szocialista Köztársaság állampolgárai…”
Mintha még most is hallanám az „agyonlőtt” rekedt hangját, itt-ott eltorzítva a szavakat.
Barátok voltunk mindnyájan…
sohasem volt olyan gondunk, hogy Mia és Viorel a negyedikről ne akart volna a Pistukával, Józsikával, vagy Béluskával játszani a földszintről, vagy hogy Mărioarának bármilyen baja lett volna Nicoletával, mert ez utóbbi német.
A lépcsőházban „más nemzetiségek” is voltak, egy milicista családja, akiknek először volt tévéjük, és a konyhaszekrényt az ablak elé tolták, hogy ne foglaljon túl sok helyet, de a gyermekeik túl kicsik voltak, hogy kijöjjenek, ugyanakkor hetente egyszer az ebédlőjükben gyülekeztünk, hogy a „Thierry La Fronde”-ot nézzük, bár facsarta az orrunkat a bezápult levegő!
O tempora!
Emlékszem, hogy az idő múlásával egyre hosszabb sétákat tettem a felsővárosban, egyre növelve azt a kört, melynek többnemzetű tömbházunk volt az origója. Szívesen képzeltem azt, hogy a két Bolyai lábnyomait követem, hogy Eminescut pillantom meg a Hadsereg Háza valamelyik ablakában, vagy éppen megpillantom, amint a kis fatemplom padlására megy lefeküdni… Romantikus tinédzseri képzelgések!
Ma is mennyire szórakoztat, amikor eszembe jut a földszinti lány valamilyen ötödfokú nagybácsija… Gheorghe volt az egész nap. A forradalomig! Azóta György és összetéveszthetetlen hangsúllyal beszél!
O mores!
Az elmúlt napokban az internet- és telefonszolgáltatómnál volt dolgom, szépen kiálltam a soromat. Az egyik alkalmazott gépiesen mondta minden alkalommal: „Foglaljon helyet, kérem!”
Elromlott patefonnak tűnt, hiszen egyetlen szék volt az egész teremben és legalább öten álltak sorba! A legfiatalabb alkalmazott, egy barna hajú, agresszív hölgy héjaként csapott le minden újonnan érkezőre: „Miben segíthetek?”
Az ügyfelek engedelmesen válaszolgattak, mint az iskolában, majd a fiatal hölgy visszakapaszkodott magas székére anélkül, hogy bárkinek is hasznára lett volna. Egy apából, anyából és gyermekből álló családnak szüksége lett volna a segítségére, de az akciót halasztani kellett, mert hazaküldték őket a megőrzésre kapott készülék hiányzó alkatrészéért.
Megjelenik egy idős néni. Bátortalanul lép be, kikerüli a sort. A fiatal hölgy lepattan a székről, harcias amazonként támadja le a nénit: „Miben segíthetek?”
Ez utóbbi elkezdi felmondani az addig ki tudja hányszor elismételt szöveget, de szerencsétlenségére… magyarul!
A kisasszony dühösen rárivall, mint egy tizedes:
„Románul!”
Reflexből sarkon pördülök és hallom magam, amint beszélek: „Mondja csak, majd én fordítom.”
A fiatal hölgy majd ledöf a tekintetével: „Minek avatkozol bele?” Aztán az idős hölgy is: „Nem szükséges, köszönöm!” És románul folytatja a mondandóját.
O tempora, o mores! Minek avatkoztam be?!
A román állam esete a politikai pornóval
Szántai János
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
Nem a politika radikalizálódik, hanem a társadalom, a politika csak követi ezt a radikalizálódást
Varga László Edgár
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
Egy bukaresti panelrengetegben a semmiből bukkant elő egy magányos járdasziget
Varga László Edgár
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Egeresi anzix: részeg sírkövek, betonnádas, legionárius mecénások
Szántai János
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Gyergyószéki keresztaljával érkezik Sulyok Tamás a csíksomlyói búcsúba
Gyergyószéki keresztaljához csatlakozva, gyalogosan érkezik a szombati csíksomlyói búcsúba Sulyok Tamás köztársasági elnök, akiről előre lehetett tudni, hogy idén is részt vesz a százezreket megmozgató székelyföldi eseményen.
Tánczos Barna egy lehetséges magyar kormányfőről: „amikor a disznó repülni fog”
Medve tört be egy szállodába, egy másik medve embert sebesített Gyergyóban. A politikusok rohantak gratulálni Cristian Mungiu Aranypálmájához, de rendező kollégája kiosztotta őket: talán közhelyek helyett jobb lenne támogatni a filmipart. Hírek vasárnap.
Akik magasról tesznek a csíksomlyói kegyhely szentségére
Felháborító jelenetet örökített meg egy névtelen felhasználó a csíksomlyói nyeregben a pünkösdi búcsút követően.
Az ezeréves határnál provokálta a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat a román soviniszta vezér
Gyimesbükknél, az egykori magyar–román határnál provokálta szombaton a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja nevű szélsőséges román szervezet vezetője.
A csíksomlyói pünkösdi búcsú – percről percre
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A román állam esete a politikai pornóval
Szántai János
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
Nem a politika radikalizálódik, hanem a társadalom, a politika csak követi ezt a radikalizálódást
Varga László Edgár
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
Egy bukaresti panelrengetegben a semmiből bukkant elő egy magányos járdasziget
Varga László Edgár
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Egeresi anzix: részeg sírkövek, betonnádas, legionárius mecénások
Szántai János
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
