Romániát érthető módon nagyon érdekli a katalán helyzet. Hiszen neki is van egy „puskaporos hordója”: Erdély.
Az EU a katalóniai válsággal és a Spanyolországban létrejött politikai zsákutcával kapcsolatosan – nagyon határozottan – kijelentette, hogy a spanyol bíróságok által hozott döntéseket fogja tiszteletben tartani. Ezen álláspont jogi alapját lényegében a Szerződés 4. cikkelye biztosítja, mely a tagállamok nemzeti politikai és alkotmányos struktúráinak tiszteletben tartására kötelezi az európai intézményeket.
Ami – technikailag – egy önhatalmúlag kikiáltott entitás, az egyik uniós tagállam, Spanyolország alkotmányos nemzeti egységét szétverő elszakadási folyamatból következő Katalán Köztársaság el nem ismeréséhez vezetne. Ami a Szerződés és a nemzetközi megállapodások világosan megfogalmazott fogalmait figyelembe véve normális és jogilag alátámasztott hozzáállás lenne.
Csakhogy pontosan most, amikor az európai egységnek kellett volna lennie a fő érvnek, mely képes bizonyítani a tagállamoknak, de a nemzetközi közösségnek is, hogy létezik a közösségi politikáknak egy olyan logikai koherenciája, melyre szükség esetén támaszkodhatna, a valóság azt bizonyítja, hogy egyáltalán nem ez a helyzet.
csak nemzeti vélemények vannak, mint amilyen Franciaországé vagy Olaszországé, melyek már bejelentették, hogy nem fogják elismerni Katalónia függetlenségét. Másrészről ott van Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének vitatott kijelentése, aki a következőket mondta: „A Prodi-bizottság, a Barroso-bizottság és az általam vezetett is azt mondta, hogy mindig a spanyol Alkotmánybíróság és a spanyol parlament döntéseinek tiszteletben tartását helyezzük majd előtérbe… de nyilvánvaló, hogy amennyiben egy Katalónia függetlenségét illetően pozitív szavazásra kerül sor, tiszteletben fogjuk tartani ezt a döntést”. De hozzátéve:
„Katalónia nem válhat egyik napról a másikra az EU tagjává. Olyan csatlakozási folyamatnak lesz alávetve, mint bármely másik tagállam, mely 2004 után csatlakozott hozzánk és ez nem történik egyszerűen csettintésre.”
annak ellenére, hogy az üzenet alapjában véve világos: nem egy illegális függetlenségi népszavazás eredményeinek elismeréséről van szó, hanem esetleg egy törvényesen megszervezett folyamatról, egy tárgyalásos úton létrejött és a kérdéses állam nemzeti bíróságai által ekként elismert döntésről.
Az európai intézményeknek kétértelműségét használják ki teljes mértékben egyesek mindaddig, míg nem érkezett meg Brüsszelből az egyértelmű álláspont: „nem fogjuk elismerni egy illegális népszavazás eredményeit”. Innentől kezdve bármi lehetséges. Íme, az egyik tagállam (Románia stratégiai partnere) magas rangú hivatalosságának, Kovács Zoltánnak, a magyar kormány szóvivőjének az álláspontja, aki egy – nagyon érdekes módon – éppen Brüsszelben tartott sajtókonferencián a következőket mondta:
ez az álláspontunk… Spanyolország és a katalán nép belügyéről van szó, a döntést pedig kizárólag nekik kell meghozniuk, tiszteletben kell tartanunk a nép akaratát, ezt nevezik demokráciának.”
Ez egyszerűen a spanyol kormány összes üzenete, döntése és állásfoglalása értékének a teljes tagadása, mely az Alkotmánybíróság egyik döntése alapján éppen kijelentette, hogy a népszavazás illegális és így semmilyen utólagosan hivatkozott eredményt sem lehet majd figyelembe venni. Sőt, mind Mariano Rajoy kormányfő, mind Carles Puigdemont katalán vezető egyetlen lényeges dologban egyetértettek: a katalóniai történés nem helyi, hanem európai válság.
A témával kapcsolatos európai egység megbomlása meghatározó fontosságú, hiszen a magyar kormányszóvivő nyilatkozatának jelentéseit több szinten is lehet értelmezni.
Először is azt mutatja, hogy az európai ügykezelési egység – legalábbis ebben az esetben – véletlenszerű. És nem akármikor történik ez, hiszen – közismert – a függetlenségnek a katalóniai regionális parlament általi esetleges kikiáltása abba a helyzetbe hozna minket, hogy
ami drámai értékű precedens és hasonló helyzetek más államokban való rendkívül valószínű generálója lenne, ahol különféle fázisban levő függetlenségpárti nacionalista mozgalmak léteznek és melyek követendő útnak fogják tekinteni a „Katalónia precedenst”.
Másodsorban látható, hogy közvetlen következményként az első és legfontosabb pont is igazolható: még akkor is, ha az EU tömbje azt szeretné üzenni, hogy nem ismeri el a kérdéses folyamat törvényességét, megtörténhet, hogy ez nem jelentené ugyanakkor egy összes tagállam által magáévá tett, azonos értelmű álláspont automatikus elfogadását is. Fennáll annak lehetősége, hogy ezen államok egyike azt mondaná – implicit módon –, hogy elismerve a nép döntésének értékét (még ha azt egy törvénytelen népszavazáson fejezték is ki), egyoldalúan elismerhetne egy egyoldalú függetlenségi nyilatkozatot. Vagyis pontosabban mondva abban a furcsa helyzetben találhatnánk magukat, amikor az EU, mint az azt alkotó tagállamok hivatalos képviselője részéről lenne egy nyilatkozat Katalónia Köztársaság létezésének el nem ismeréséről és ugyanakkor, legalábbis egy tagállam részéről sor kerülhetne az elszakadásból következő állam létezésének hivatalos elismerésére.
Harmadsorban, és ennek közvetlenül érdekelnie kellene bennünket, a szóban forgó üzenetet – szerintem – sokkal szélesebb körűen kellene értelmezni, ugyanis Európa más térségeinek is szól, melyek ezáltal értesülnek arról, hogy
még akkor is, ha az odáig elvezető összes eljárást törvénysértővé nyilvánít az a tagállam, melynek területén a kérdéses események zajlanak.
Egyesek legalábbis így értelmezték. És nem tekintem egyszerű véletlen egybeesésnek, hogy alig négy nappal az illegális katalóniai népszavazás után, az erdélyi magyar radikális pártok frontális támadást indítottak a román nemzetállam integritás és egysége ellen: „Erdély nem Románia. (…) Erdély a történelem folyamán többször volt önálló fejedelemség, mint valamely ország része”, áll az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsba (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppártba (EMNP) tömörült szélsőséges magyar politikai vezetők közös közleményében. Erre azután került sor, hogy Orbán Viktor úr október 1-én, pontosan azon a napon, amikor Katalóniában a spanyol igazságszolgáltatás által illegálissá nyilvánított népszavazást tartották, a következőket mondta a Kolozs megyei Szászfenesen:
Az orosz propaganda pedig pont ebben az időszakban helyezett el a sputnik.md oldalon egy Felmérés: Népszavazás a székelyek autonómiájáról, Katalónia mintájára című anyagot (a teljes szöveg itt érhető el). Azt hiszem, hogy a szöveget közzétevők megdöbbenésére, a szavazás eredménye, legalábbis a ma reggeli statisztika szerint, 81,8 százalék ellenzőt és alig 18,2 százalék támogatót mutat.
Ez minden más bizonyítéknál jobban mutatja, hogy mekkora nálunk (de ez történt Spanyolországban, sőt Katalóniában is) azok valódi aránya, akik felfogják egy minden alkotmányos dimenzióiban erős, az európai és euro-atlanti térség integráns részét képező egységes állam működésének értékét. Ez így tökéletesen igaz és normális, de vajon elégséges is ahhoz, hogy megakadályozzanak és leállítsanak jövendőbeli Katalónia típusú példákat az EU-n belül még akkor is, ha a spanyol válság megoldódik, amikor az egyre inkább elszigetelt elszakadáspártiak lemondanak a szóban forgó kiáltványról, vagy – ellenkezőleg – azt tapasztaljuk majd, hogy a spanyol kormány alkalmazza az alkotmányos rendelkezéseket és megteszi az első lépéseket az alkotmány (eddig sohasem érvényesített) 155. cikkelyének alkalmazása felé és – egy összetett folyamat első lépéseként – felszámolja Katalónia autonómiastátuszát? Elméletileg ennek így kellene történnie. A gyakorlatban viszont azt hiszem, hogy az alkotmányos rend aláaknázása zavartalanul folytatódni fog az EU tagországaiban, amit mindazok támogatni fognak, akik ebben az európai projekt belülről történő aláaknázásának lehetőségét látják.
Most pedig, mint láthatjuk, sikerült is nekik – legalábbis nagy sikerrel – kiváltaniuk Spanyolországban az utóbbi évtizedek legnagyobb politikai válságát. Reméljük, hogy megoldódik és – ha lehet – az európai politikai vezetők levonják a szükséges azonnali politikai tanulságokat. Ki tudja, talán a mieink is megteszik majd ezt.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Ezt az eszmefuttatást is kiteszem a Facebookra, Önök meg beszólnak nekem kommentben. Tehát minden a helyén.
„A kisebbségre irányuló támadások mindig is jelen voltak, hol takaréklángon, hol nyílt tűzzel.”
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.
Egy megyei hivatal vezetője pedig caragialei magaslatokban mutatta be, hogyan kel lebukni egy rakás kenőpénzzel.
59 éves korában elhunyt az Alexandrion Group alapítója, Nawaf Salameh – közölte az üzletember családja.
… az államelnök-jelöltek sikeresélyét szinte percenként mérik most már, és van is egy meglepetés… és egy kórház műtőjében éppen beavatkozás közben vált le a mennyezet.
Hiába hívtak mentőhelikoptert is, már nem tudták megmenteni annak az embernek az életét, aki egy traktor és egy fa közé szorult hétfőn délután Erdőszentgyörgy környékén – közli a Maros megyei tűzoltóság.
Láncbaleset történt húsvétvasárnap délután Nagyszebenben, a tömegkarambolban egy várandós nő is érintett volt.
Elhunyt Ferenc pápa, a római katolikus egyház első latin-amerikai vezetője – jelentette be a Vatikán hétfőn egy videóközleményben.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ezt az eszmefuttatást is kiteszem a Facebookra, Önök meg beszólnak nekem kommentben. Tehát minden a helyén.
„A kisebbségre irányuló támadások mindig is jelen voltak, hol takaréklángon, hol nyílt tűzzel.”
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.