Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a Romániáta a korrupt szociktól féltő hős ellenzék úgy fél a kormányra lépéstől, mint ördög a tömjénfüsttől.
Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Dăncilă kormányfő a maga hiányos politikai intelligenciájával az utolsó pillanatig azt remélte, hogy a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) és Tăriceanu nem távoznak a „mészárszékből”, holott „vegetáriánusoknak” mondják magukat. Ha megjátszotta volna, hogy tartja valamire az ALDE-sokat, talán nem mentek volna el. A helyzet bonyolult, sőt, politikai válság van, mert nem látom, miként tudna a Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti többség, kinevezett miniszterek és a sürgősségi kormányrendeleteit blokkolni képes nép ügyvédje (ombudsman) nélkül kormányozni.
Dăncilă kormányfő nem fogja fel, hogy már az ALDE sem ad egy lyukas fityinget sem a jelenlegi kormányra, miután a május 26-i szavazás a politikai színpad sarkába küldte őket. Dragnea nem azért csinált belőle kormányfőt, hogy gondolkodjon, hanem azért, hogy végrehajtson. Persze, a sors másképp akarta, de ez van. Pech!
Bár két fegyvere is van a PSD-s kormány elkergetésére, a bizalmatlansági indítvány és a kormány más politikai struktúrával történő elfogadása a parlamentben, az ellenzék nem siet felhasználni a két fegyver bármelyikét. Bizonyos mértékben igaza van. Ki boldogulna most a kormányzással a PSD által hátrahagyott költségvetési káoszban? De az országot mégiscsak kormányozni kell. Iohannis elnöknek és az ellenzéknek szem előtt kellene tartaniuk azokat a veszteségeket, melyeket egy elhúzódó politikai válság okoz és ezeket a párt- vagy személyes imázs terén elszenvedett veszteségek fölé kellene helyezniük.
Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke azt nyilatkozta, hogy a PNL akkor fog bizalmatlansági indítványt benyújtani, ha összegyűl 233 támogató aláírás. Holott a jogszabályban ez áll: „Bizalmatlansági indítvány a képviselők és szenátorok teljes létszámának legalább egynegyede kezdeményezhet és arról a benyújtás dátumán tájékoztatni kell a kormányt.” Csakhogy Orban minél jobban el akarja odázni a bizalmatlansági indítványt, legalább az elnökválasztásig és bokszzsáknak akarja használni a kormányt.
(2) Kormányátalakítás vagy a tisztség megürülése esetén az elnök a miniszterelnök kérésére visszahívja és kinevezi a kormány egyes tagjait.
(3) Ha a kormányátalakítási javaslattal megváltozik a kormány struktúrája vagy politikai összetétele, Románia elnöke csak a Parlamentnek a miniszterelnök javaslatára megadott beleegyezése alapján gyakorolja a (2) bekezdésben rögzített hatáskörét.
Jelenleg nyilvánvalóan a kormány politikai összetételének megváltozásáról van szó, mert az egyik párt, az ALDE kilépett a kormányból. A következő kormányhoz egy bizalmi szavazásra van szükség a parlamentben (a szerző félreérthetően fogalmaz, a parlament nem bizalmi szavazást tart ebben az esetben, hanem úgynevezett „beleegyezési szavazást”, ahogy az a hivatkozott (3) bekezdésben szerepel; bizalmi szavazás csak a miniszterelnöki tisztséget is magába foglaló javaslat esetében történik – a szerk.). Mit mond Orban úr?
„Nincs egyetlen alkotmányi rendelkezés vagy alkotmánybírósági sem, mely azt mondaná ki, hogy
Valószínűleg, hogy végül kérnünk kell egy döntést az Alkotmánybíróságtól. Nem ismeri az alkotmányt az, aki azt állítja, hogy az átszervezés elutasítása a kormány bukását jelenti.”
Vagyis a kormányt elutasítják, de nem bukik meg! Legyünk komolyak! Milyen tekintélye lenne még egy parlament által elutasított kormánynak? Lenézéssel kezelnék és nevetségessé tennék! Ilyen körülmények között nem kormányozhat. Csak akkor kapaszkodna a kormányzásba, ha azt akarná, hogy utcai tüntetésekkel kergessék el!
Csakhogy Orban úr nem akar kormányra kerülni. Az USR–PLUS (Mentsétek meg Romániát Szövetség–Szabadság, Egyenlőség és Szolidaritás Pártja – a szerk.) sem tolong parlamenti választás előtt kormányra kerülni. Meg tudom érteni. De feltették magukban a kérdést, mennyit veszít az ország, ha kormányozatlan marad vagy illegitim kormánya van?
Nagyon is szükség van ilyenfajta készülődésre, már csak azt az eshetőséget is figyelembe véve, hogy a PSD-kormány lemondhat. Ha Iohannis elnök nem fogadja el a Dăncilă által javasolt kormányátalakítást (nem fogadta el – a szerk.), akkor ez feljogosíthatná utóbbit, hogy azt mondja: az elnök szabotálja a kormányzásunkat, tehát lemondok! Úgy tűnik, a PSD ügyvezető elnöke, Teodorovici is a kormányzásból távozást javasolta, mert amúgy sincs pénze nyugdíjakra és bérekre. A PSD Vászló (Vaslui) megyei elnöke, Buzatu úr is ugyanezt javasolta. Csak Dăncilă kormányfő hiúsága és ostoba ambíciói tartják – még – a PSD-t a kormányzásban.
Nem látok találkozókat az ellenzéki pártok, ezek és az elnök között, hogy előkészítsenek egy ilyenfajta eshetőséget. Milyen kormányfővel állna elő az ellenzék, milyen kormányprogrammal, milyen miniszteri listával? Ilyesmiket nem lehet egyik napról a másikra, strucc módjára homokba dugott fejjel eldönteni.
Hónapokig a kormány távozását követelik, majd ha az tényleg távozik, akkor úgy tesznek, mint aki meglepődött és nem akar kormányra kerülni. Még Iohannis választási kampánya is megszenvedné ezt, hiszen olyan párt támogatja, amelyik menekül a Romániával szembeni felelősségétől.
Azt javasolom az ellenzéki pártoknak és Iohannis elnöknek, hogy vegyenek számításba, mérjenek fel és körvonalazzanak lehetséges megoldásokat a jelenlegi politikai körülmények között felmerülhető összes forgatókönyvre.
Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.
Az európai államok közel kétharmada készül emelni a férfiak nyugdíjkorhatárát, háromnegyedük pedig a nőkét is a 2060-as évek végéig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Pensions at a Glance 2025 című jelentésén alapuló tanulmány szerint.
A rendőrség vizsgálódik Kolozsváron egy fesztiválbelépőkkel elkövetett lehetséges csalás ügyében, a károsultak között sok a magyar diák. Közben alig néhány szavazat hiányzik egy PSD-RMDSZ-kormányhoz.
Meghalt az a férfi a kórházban, akit néhány nappal korábban egy Argeș megyei településen elütött egy autó, miközben az országút szélén közlekedett kerékpárral. A levegőbe repült, miután hátulról, teljes sebességgel elgázolták.
Kedden 16 órakor a tervek szerint megnyitják a forgalmat az A3-as észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu közötti 12,24 kilométeres szakaszán.
Egy gyermek esett ki egy országúton közlekedő járműből Tulcea megyében, a jelenetet pedig a mögötte haladó autó fedélzeti kamerája rögzítette. A rendőrség vizsgálatot indított az ügyben.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.