// 2024. november 26., kedd // Virág
Románia

Bánság: az osztrák-magyar Ausztrália

// HIRDETÉS

Kik találhatók a Bánság alapító atyái és anyái között? Rablók, gyilkosok, kurvák.

Ez egy kevésbé ismert és említett, iskolában nem tanított, a hivatalos ismertetőkben, útikönyvekben és a népszerű irodalomban nem szereplő történelem. Következésképpen, tabutéma.

A régió elhallgatott történelmének része, hogy

a Bánságot Bécs prostituáltjaival, rablóival, gyilkosaival, koldusaival, orvvadászaival

és a törvényekkel hadilábon álló egyéb lakóival telepítették be.

1716-os, Habsburgok általi meghódítása után a birodalom szélén elhelyezkedő Bánság barátságtalan vidék volt. Senki sem jött ide szívesen. A mocsarak fertőzések és betegségek melegágyai voltak. Mária Terézia idejében, aki 1740 és 1780 között Magyarország királynője és Ausztria főhercegnője volt, született egy rendelet, melynek értelmében meg kellett tisztítani a birodalom fővárosát a lecsúszott emberektől. Az „alja népség” számára Temesvárt, a törökök alóli felszabadítása után újjáépülőben lévő várost választották.

A bécsi börtönökben ülő prostituáltakat 1751 és 1767 között Temesvárra küldték. A bécsi koldusokat összeszedték az utcáról, az egészségeseket pedig a Bánságba küldték dolgozni. A rablókat, gyilkosokat, orvvadászokat és a törvényekkel hadilábon álló egyéb személyeket a Bánságba kergették.

A prostituáltak deportálása 1770-ben véget ért, de az elvetemült gonosztevőket a XVIII. század végéig továbbra is ide küldték.

„Ez szomorú fejezete a város történelmének. De nem ok arra, hogy szégyenkezve, elhallgatva elrejtsük, hiszen ezek a deportáltak hozzájárultak Temesvár modern várossá változásához. Még mindig működik az akkor kiépült csatornarendszer egy része; és a régi vár körüli, a lakosok életére veszélyes mocsarak lecsapolása a koldusoknak, vagy a vadorzóknak, vagy éppenséggel az elvetemült gonosztevőknek volt köszönhető, akiket dereglyéken hoztak ide. És ha egyes, kisebb bűnözők összeházasodtak a könnyűvérű hölgyekkel, akkor ettől nem váltak kevésbé hasznosakká egy olyan város felépítésében, melyről ma senki sem mondaná meg, hogy mocsarakra épült”, írja Schatteles Tibor a Temesvári zsidók történelmi perspektívából című könyvében.

Casanova a bécsi prostituáltakról mesélt

Az osztrák birodalmon belüli prostituáltaknak az is volt a szerepe, hogy „segítőkezet” nyújtsanak Bánság benépesítéséhez. Temesváron új életet kezdhettek.

A híres velencei hősszerelmes kalandor Casanova az 1789 és 1798 között írt Memoires (Életem története) című könyvében felidézte a korabeli bécsi és temesvári erkölcsöket.

„Bécsben minden szép volt: nagyon sok pénz és nagy luxus volt. De Vénusz istennő hívei nagyon nagy bajban voltak. Magukat a tisztaság komisszárjainak nevező elvetemült kémek kíméletlen hóhérai voltak minden szép lánynak; a minden erény birtokában lévő császárnő toleranciáéval nem rendelkezett, amikor egy férfi és egy nő közötti törvénytelen szerelemről volt szó. Házasodjanak össze, ha élvezni akarják ezt az örömet, és vesszenek mindazok, akik ezt pénzért szeretnék megszerezni, azokat a szerencsétleneket pedig, akik abból akarnak élni, amit a bájaikért kapnak, Temesvárra („Temisvar”) kell küldeni, írta a Schatteles Tibor által idézett Casanova.

Bécsben börtönbe küldött züllött nők

Hivatalos dokumentumok is igazolják Casanova szavait. Ezek között van Joseph Schrank orvos beszámolója a Die Prostitution in Wien in historischer, administrativer und hygienischer Beziehung (A bécsi prostitúció történelmi, közigazgatási és higiéniai szempontból) című könyvben. Ebben a dolgozatban fontos információkat találhatók a prostituáltak és más nemkívánatos személyek, például koldusok Temesvárra és a Bánságba deportálásáról, akiket hajókon szállítottak oda a Dunán.

„A Temesvárra deportálásra kijelölt személyek Bécsben börtönben ülő züllött nők voltak, bizonyos alakok, akiket a Bánság benépesítésére szántak, illetve közmunkára (kényszermunkára) ítélt férfiak… A bécsi koldusokat összeszedték az utcákról és közülük sokakat, a javíthatatlan, de robusztus és erős személyeket áthelyezték a Bánságba… Temesvárt internáló helyként használták”, írta 1886-ban Joseph Schrank. Ez az idézet megtalálható a Temesvári zsidók történelmi perspektívában című könyvben is.

Az úgynevezett „Wasserschubler”-ek 1750-től kezdték járni az útjukat. A züllött nőket 1751 és 1769 között küldték Temesvárra, a Bánságba.

A gyilkosokat, a tolvajokat és a többi bűnözőt árokásásra, csatornák építésére és különféle közmunkák elvégzésére hozták Temesvárra. „Szükség volt rájuk a közmunkáknál, mint amilyenek a csatornák kiépítése, a város feletti birodalmi hatalom megszilárdításához. A kényszermunkára ítéltek állandó szereplői voltak a mindennapoknak”, mondja Schatteles Tibor.

„Korán reggel az utcámban visszhangzó lánccsörgés ébresztett fel. Az árokásásra ítélt rabok voltak, akik kettesével összeláncolva mentek dolgozni”, idéz Schatteles egy Ignaz von Born (1742–1791) által küldött levélből.

Az AEÁ-ban és Ausztráliában nem tabutéma

A fejlett és demokratikus társadalmakban már nem tartják szükségesnek elfelejteni egy közösség történelmének kellemetlen aspektusait. Ausztráliában, az Egyesült Államokban vagy Kanadában a téma már nem tabu és már nem is hagyják tanulmányozatlanul. Végső soron minden gyarmatosító hatalom hasonlóan cselekedett. A birodalmi Ausztria sem volt kivétel.

Jan Bassett úgy becsüli, hogy a britek 1788 és 1868 között 161.700 rabot (ebből 25.000 nő volt) szállítottak a New South Wales-i, Van Diemen-i (Taszmánia) és a nyugat-ausztráliai gyarmatokra, nagy részük visszaeső lévén.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS