Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármesterét kérdezte a román központi sajtó. És a polgármester megadja a választ.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere arról a fényképről, melyen az Egyesült Államok bukaresti nagykövete Székelyföld zászlójával együtt látható: Jogunk van bárkinek ajándékba adni egy székely zászlót, nem hiszem, hogy hiba volt – HotNews
Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád a HotNews.ro-nak adott interjújában azt mondja, nem hiszi, hogy hiba volt az a fénykép, melyen az Egyesült Államok bukaresti nagykövete, Hans Klemm látható és azt, hogy „azok felelősek, akik ezt a magyarellenes és Amerika-ellenes hisztériát kirobbantották”. A sepsiszentgyörgyi polgármester megjegyezte még, hogy az AEÁ Külügyminisztériumának jelentéseiben ki szoktak térni a magyar közösségnek erre a fajta diszkriminálására, ami abban áll, hogy „nem engedik meg nekünk a nemzeti és regionális jelképek használatát”. Antal Árpád azt állítja, hogy a zászló ártalmatlan és nincs semmilyen románellenes jelentése, ezzel szemben a magyar közösség szabadságának jelképéről van szó.
Riporter: Hogyan jött létre ez a helyzet, amikor elkészítették azt a nagy vitát kiváltó fényképet, melyen az Egyesült Államok nagykövete, Hans Klemm Székelyföld zászlóját tartja?
Antal Árpád: A megbeszélések végén az ajándékok átadása következett. Nem a zászló volt a nagykövetnek adott egyetlen ajándék. És elkészült ez a fénykép, melyen Őexcellenciáján kívül látható még az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Tamás Sándor (Kovászna megyei tanácsi – a szerk.) elnök úr és jómagam.
Ki javasolta a fénykép elkészítését?
Mi javasoltuk, akik az ajándékokat adtuk.
Elmondhat részleteket a megbeszélésekről?
Bemutattuk a romániai magyar közösség helyzetét. Elmondtuk, hogy Románia NATO-csatlakozása után a magyar közösség jogait nemcsak nem bővítették, hanem gyakorlatilag nagyon sok addig megszavazott törvényt nem tartottak be és
Itt az erdélyi hagyományos magyar egyházaktól elkobozott tulajdonokról van szó, másrészről pedig a magyar közösség nyelvi jogairól. Elmondtuk, hogy kettős mércét alkalmaznak abban az értelemben, hogy ami az ország más régióiban megengedett, az a Székelyföldön nem megengedett. Mint például a helyi és regionális jelképek használata.
Mit jelent a székely zászló a magyar közösségnek, mely a román fél számára több, mint egy helyi identitást kifejező egyszerű zászló?
A magyar közösség számára a székely zászló lelki jelkép és a magyar közösség szabadságának jelképe. Ez egy ártalmatlan jelkép, olyan jelkép, melyet a székelyek először 1599-ben használtak, a Vitéz Mihály (Mihai Viteazu) oldalán megvívott csatákban. Nincs semmilyen románellenes jelentése és történelmileg nincs benne semmi a román nép vagy a román állam ellen.
A román állam, a kormánymegbízottakon keresztül, mégiscsak lát valami törvénysértést ennek a zászlónak a kitűzésében, a hargitai és kovásznai kormánymegbízottak, főleg a PSD-s (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) kormányzat alatt több tucatnyi pert indítottak az utóbbi években a zászlót kitűző magyar polgármesterek ellen. Még mindig ezt csinálják?
Hát persze, ha még találnak valahol a Székelyföldön olyan települést vagy akár csak egy középületet, melyre ki van tűzve ez a zászló, akkor beperelik a kérdéses közigazgatási-területi egységet. Ez Sepsiszentgyörgy városra már nem érvényes, mert a zászló már nincs jelen sem a középületeken, sem közterületen. A zászlók gyakorlatilag átkerültek egyes magánszemélyek vagy az egyházak magánterületére. Sepsiszentgyörgyön a magyar felekezeteknek 11 templomuk van és amikor kénytelenek voltunk eltávolítani a zászlókat a középületekről és a közterületről, akkor szintén tiltakozásképpen a zászlók átkerültek a templomok magánterületére és ott már senki sem avatkozhat be, mert magánterületről van szó.
Miként kommentálja Klemm nagykövet craiovai nyilatkozatát, aki visszakozott és azt mondta, számára csak az amerikai és a román zászló számít?
Abszolút normálisnak tartom, hogy bármely állam bármelyik nagykövete számára az a két zászló számít, melyek a származási országot, illetve azt az államot képviselik, ahol a mandátumát tölti. Ez nem jelenti azt, hogy nem foglalhat állást, ha valamely államban diszkriminálnak egy közösséget, mert ő Romániában nagykövet, tehát a mienk, a magyar közösségé is, nemcsak az ebben az országban élő román közösséggé. És ki akarom hangsúlyozni, hogy az AEÁ Külügyminisztériuma által az emberi jogok romániai helyzetéről készített jelentésekben utalni szoktak a magyar közösségnek erre a diszkriminálására, hogy nem használhatjuk a nemzeti és regionális jelképeinket.
Hogyan kommentálja a MAE (Külügyminisztérium – a szerk.) reakcióját, mely a székelyföldi zászlós fénykép megjelenése után felhívta a nagykövetet, hogy bizonyos érzékenységekre figyelmeztesse?
Azt hiszem, hogy mind a MAE reakciója, mind a központi sajtóban kirobbant egész magyarellenes és Amerika-ellenes hisztéria még nagyobb súlyt adott annak, amit a nagykövet úrnak mondtunk.
Milyen értelemben?
Abban az értelemben, hogy
A Klemm nagykövet által önökkel, a megbeszéléseken jelenlévőkkel folytatott párbeszédben mi volt az amerikai nagykövet hozzáállása? Főleg, hogy távozáskor azt mondta a sajtóban, hogy „összezavarodott”.
Ami a nagykövet úr véleményét illeti, nem hiszem, hogy helyes lenne nekem beszámolnom arról, hogy mit mondott. De véleményem szerint a tegnapi események után már nincs annyira összezavarodva.
Bánja, hogy javasolta az amerikai nagykövetnek a székely zászlós fényképet, tekintettel arra, ami utána következett? Talán nem volt a legjobb ötlet, tekintettel a kontextusra és az utóbbi évek eseményeire, melyek fokozatosan feszültté tették a román–magyar kapcsolatokat.
Mindenki azért felelős, amit ő maga tesz, nem azért, amit mások csinálnak. Tehát azt hiszem, jogunk van bárkinek ajándékozni egy székely zászlót, nem hiszem, hogy hiba volt és nem hiszem, hogy a szemünkre lehet ezt vetni. Ugyanakkor azt hiszem, hogy azoké a felelősség, akik létrehozták ezt a magyarellenes és Amerika-ellenes hisztériát.
A címet és alcímeket a szerkesztőség adta. Fotó: Facebook
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
Crin Antonescu elvérzett, a PSD-vezetés bukik, Ciolacu távozik, inog a koalíció. George Simion töretlenül menetel a Cotroceni-palotába.
Ionuț Moșteanu, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselőházi frakcióvezetője szerint egy Ilie Bolojan vezette PSD–PNL–USR-kormány lenne a legmegfelelőbb konstrukció a jelenlegi helyzetben.
Nem jött össze a bennmaradás a sepsiszentgyörgyi rendezésű vébén, a román jégkorong válogatott 2019 után ismét a divízió 1/B-ben kötött ki. Külföldön már kinyitottak a szavazókörzetek.
Provokatív plakátok jelentek meg csütörtök reggelre több helyszínen Csíkszeredában, illetve a taplocai iskolaközpont közelében is, amelyeken George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökjelöltjének hírhedt kijelentései olvashatók.
Felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön este, ami azt jelenti, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
Negyvenhat házkutatást tartottak Maros megyében a rendőrök egy folyamatban lévő, illegális erdőgazdálkodással kapcsolatos bűnügy okán szerdán reggel.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.