// 2024. december 14., szombat // Szilárda
Románia

Azért nem építünk autópályákat, mert nem engedik a külföldiek? (INTERJÚ)

// HIRDETÉS

Ezt szokták mondeni azok a tökéletlen alakok, akiket a pártdinamika kulcspozíciókba juttat. Mindenki hibás, csak ők nem.

Romániának a közlekedésügyi minisztérium élére és az illetékes intézményekbe kinevezettek alkalmatlansága miatt nincsenek autópályái, nem holmi obskúrus idegen érdekek miatt, állítja Darius Vâlcovot cáfolva Cătălin Drula USR-s (Mentsétek meg Romániát Szövetség – a szerk.) képviselő.

Ezzel Dăncilă kormányfő tanácsadójának arra a vasárnap esti kijelentésére reagált, mely szerint Romániának más országok miatt nincsenek autópályái, melyek abban érdekeltek, hogy a szállítási hálózatok elkerüljenek bennünket.
Ellenkezőleg, „egy jobb romániai infrastruktúra Európa számára is nyereség”, mondja cáfolatként Cătălin Drula, az Infrastruktúráért Egyesület (API) alapítója a Ziare.com-nak adott rövid interjújában, melyben kihangsúlyozza, hogy az autópályák esetében az „alkalmatlanság a fő ok”.

Riporter: Mivel magyarázza, hogy Romániában nincsenek autópályáink, miközben mindnyájan ezt szeretnénk? Melyek a valós okok?

Cătălin Drula: Nagyon röviden: a politikai osztály, a közlekedésügyi minisztériumban egymást váltó vezetőségek miatt.

Autópályákat nem lehet üzletben venni, polcról leemelni, és a semmiből sem teremnek elő az idő múlásával,

tehát hiába hajtogatjuk műcsodálkozással, hogy eltelt 10-15 év és még mindig nem bukkantak elő autópályák, mert azok nem nőnek ki a földből.

Az autópályákat profi csapatok valósítják meg, akik A-tól Z-ig foglalkoznak ezeknek a projekteknek a tervezésével és végrehajtásával. Márpedig a közlekedésügyi minisztériumban, azon kívül, hogy átlagosan két miniszterünk van évente, az illetékes intézményeken, nevezetesen a CNAIR-on (Országos Közúti Infrastruktúrát Kezelő Vállalat – a szerk.) belül az előléptetési és kiválasztási kritériumok között egyáltalán nem szerepel a szakmaiság és az alkalmasság.

De mégiscsak volt némi váltógazdálkodás, a Győzelem-palotában (a kormány épülete – a szerk.) bal- és jobboldali pártok is megfordultak már. Miért nem változott igazából semmi e tekintetben?

Az infrastruktúra- és autópálya-projektek nagy megvalósítási ciklussal rendelkeznek, főleg a bonyolultak, mint amilyenek – például – a hegyeken áthaladó szakaszok. Egy ilyen projekt a lezárásig, a „szalagátvágásig”, ahogy mondani szeretjük, akár 10-15 évig tarthat (ami nagyjából megfelel a nyugat-európai országokban, az Alpokon áthaladó nagy projektek időtartamának).

Lehet valaki jó szándékú 6 hónapig, de a hatások korlátozottak lesznek.

A lényeg az, hogy kellene egy profi csapat, mely az elejétől a végéig foglalkozik a projekttel. Márpedig a közlekedésügyi minisztériumban sohasem hajtottak végre egy reformot, melynek keretében profikat hoztak volna, hogy a projektekkel foglalkozzanak.

2016-ban volt az egyetlen ilyen jellegű próbálkozás, amikor létrehozták az „Országos Közúti Beruházási Vállalat” (CNIR) új struktúráját, az osztrák autópálya-vállalat támogatásával, az Európai Befektetési Bankon keresztül. De a 2017 elejei kormányváltáskor feladták a projektet. Bár szigorúan jogi szempontból még mindig létezik, annak a cégnek egyetlen alkalmazottja sincs.

Ha lenne ott 30-40 alkalmas ember, akik – például – a Nagyszeben–Piteşti autópályával foglalkoznának, akkor 6-10 év múlva meglenne ez az autópálya. Ha ez nem történik meg, akkor tíz év múlva újra arról fogunk beszélgetni, hogy már nem 25, hanem 35 éve nincsenek autópályáink.

Egyszerű: rendbe kell tenni a dolgokat és úgy kell intézdni hogy nagyon jó emberek foglalkozzanak az ilyenfajta nagyon bonyolult projektekkel.

Darius Vâlcov azt állítja, idegen országok érdeke, hogy Romániának ne legyen jól fejlett infrastruktúrája. Mi a véleménye erről a vádról? Ha valami csoda folytán arra ébrednénk, hogy hirtelen lett egy kitűnő úthálózatunk, akkor az nem használna ezeknek az „idegen országoknak” is?

Közvetlen tapasztalatomból kiindulva itt nagyon sok alkalmatlanságról és ostobaságról van szó,

melyek együttesen ilyenfajta kijelentésekhez, összeesküvés-elméletes magyarázatokhoz vezetnek: „Nem akarják hagyni, hogy…”. Ez pontosan az a pont, ahova frusztrációja csúcsán az alkalmatlan eljut. Már kisebb körben, folyosói beszélgetéseken is találkoztam ezzel a magyarázattal.

Ez nincs így. Valójában azért nem megy, mert ezekben a közintézményekben nincs alkalmas vezetés, ez az igazság, ebből fakad az eredmények hiánya is.

És természetesen egy jobb romániai infrastruktúra Európa számára is nyereség, képzelheti. Észbontó azt állítani, hogy fejletlenségben akar tartani bennünket valaki. Egy jobb infrastruktúra jobb üzleti lehetőséget jelent a nyugati cégeknek is, jelentősebb kereskedelmet Romániával és más országokkal, melyek forgalma Románián halad keresztül, gyorsabb kapcsolatot a szomszédos országokkal is.

Egy jobb infrastruktúra nemcsak az adott országban, hanem a térségben is serkenti a vállalkozásokat és a gazdasági növekedést.

Románia számára pedig a befektetések magasabb szintjét is jelentené, igaz?

Ez már látható nálunk, mert

a beruházások szintje máris azokban a térségekben összpontosul, ameddig a hálózat elér, vagyis elsősorban Dél-Erdélyben és a Bánságban.

Sokat írtak arról, hogy azért nincsenek autópályáink, mert az ilyenfajta projektek jó „fejőstehenek”, mind az építők, mind a minisztériumon keresztül kinevezett személyek számára. Tudomása szerint sokat lopnak ezen a területen?

Nehéz megmondanom, az állam szerveinek kellene megmondaniuk, hogy hol és van-e egyáltalán korrupció ezen a területen. De annyit elmondhatok, hogy ha így lenne, akkor az állítólagos „fejőknek” nagyon alkalmatlanoknak kellene lenniük, mert mi több milliárd eurót hagytunk az Európai Uniónál elköltetlenül. Az ön hipotézise szerint ezeknek a pénzeknek kellett volna ebbe a képletbe bekerülniük.

A törvényeket is hibáztathatjuk az autópályák hiányáért?

A törvények nem tökéletesek, itt-ott hatékonyabbá lehet tenni bizonyos bürokratikus köröket. És történtek már erőfeszítések e téren, 2016-ban volt egy rendelet a nagy infrastruktúraprojektek felgyorsításáról, például az autópályák nyomvonalán lévő földek művelés alóli kivonásával, mindenféle anakronizmusok voltak ott.

A jogrend az egyik ok, a korrupció is az lehet, de az alkalmatlanság a fő ok.

Tudom, hogy ez kevésbé vonzó magyarázat, de ez van: olyan emberekre van szükség, akik értenek nagy projektek kezeléséhez. De ha visszaemlékszik, volt már egy Nagy Projektek Minisztériumunk is (a mostanra elítélt Dan Şova vezette – ziare.com), de szomorú emlékű, mert szintén olyan emberek foglalkoztak vele, akik nem értik, hogy pontosan mire van szükség.

Ha egyértelmű, hogy profikra és stabilitásra van szükség, akkor a politikusok miért nem veszik ezt figyelembe és miért nem teszik meg a szükséges lépéseket?

A közvetlen kapcsolatból származó tapasztalatom (a közlekedésügyi bizottságban is, de nemcsak ott) az, hogy nem értik a területet. Ők csak nagyon rövid távra látnak, nagyon kevéssé képesek felfogni egy tényhelyzet okait, sokszor félre is vezetik és át is verik őket a rendszer alacsonyabb szintjein stabilan megkapaszkodott személyek, akik azt suttogják a fülükbe, hogy a gonosz cégek, az óvások és más hasonlók a hibásak.

És amikor 10 közlekedésügyi miniszterünk van 5 év alatt,

láthatjuk, hogy mindenki valami azonnalira összpontosít: kilátogat a miniszter egy-egy munkatelepre, elintéznek egy csavart és így tovább.

A jelenlegi szociáldemokrata kormányzat által eddig kinevezett 4 közlekedésügyi miniszter egyike nyíltan meg is mondta nekem: „Nincs idő, Drula úr, az ön által kért teljes újraindításra.” De ha a dolgokat nem helyezzük szilárd alapra, akkor néhány év múlva nem érjük el a kívánt eredményt.

 

Kicsoda Cătălin Drula

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) színeiben Temes megyei képviselőnek megválasztott Cătălin Drula IT-s, informatikai tantárgyversenyeken szerepelt. Kanadában tanult, az University of Toronto diákja volt, és számítógép-tudományi mesterfokozata van. 2005-ben hazatért és különféle vállalkozásokba kezdett az IT-ágazatban, többek között egy olyan, Ruandában jelenleg működő projektbe, melynek keretében automatizált, pilóta nélküli repülőkkel végzik egészségügyi termékek (vér, plazma, véralvadást elősegítő szerek) szállítását. Civil akciókban is szerepet vállalt, megalapítva az Infrastruktúráért Egyesületet, az ezen a téren legaktívabb civil szervezetet. Cioloş kormányfő infrastruktúraügyi tanácsadója volt.


Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Románia most: a brain rot, a Ciolacu-prank, az alkotmánybíróság és a Georgescu-párti magyarok

Fall Sándor

Kulcsszavakban a káoszról, a rettegésről, a reményekről és fogalmaink kiüresedéséről.

A Románia fedőnevű sajátos demokrácia lufija kipukkadt

Szántai János

Ezen nincs miért csodálkozni. Amin esetleg lehet (bár nem érdemes): az országot vezető politikai, illetve a hazai szellemiséget egyre kevésbé befolyásoló értelmiségi elit kártékony ostobaságán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A moldovai folk rock úgy robbant fel Kolozsvár közepén, hogy azonnal leomlottak a határok

A zene olyan kommunikációs forma, amely jó esetben betemeti a lövészárkokat. A sors úgy hozta, hogy megnézhettem a moldovai Lupii lui Calancea zenekar koncertjét. És pontosan ez történt.

Ekkora barbár kori aranyékszert még sosem látott, de most megteheti

Népvándorláskori kincskeresés a kincses város Történeti Múzeumában – bécsi, budapesti és romániai múzeumok fogtak össze, hogy először látható legyen a híres szilágysomlyói aranylelet Erdélyben. Megnéztük.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az oroszok a spájzban, Iohannis a Cotroceni-ben, Georgescu a TikTokon – hahó, Románia, fel kéne ébredni
Főtér

Az oroszok a spájzban, Iohannis a Cotroceni-ben, Georgescu a TikTokon – hahó, Románia, fel kéne ébredni

Románia kapott néhány kegyelmi hónapot az elnökválasztásig – ha nem történnek gyors változások, márciusban Călin Georgescu lesz az ország elnöke.

Vissza a butatelefonokhoz?
Krónika

Vissza a butatelefonokhoz?

Egyre több európai ember mond le az okostelefonokról, mivel úgy érzik, „elérték a digitális telítettséget”. Az internet-hozzáféréssel nem rendelkező telefonok értékesítése meredeken emelkedett Európában.

Így oldották meg okosba’ az ántivilágbeli gyergyóiak
Főtér

Így oldották meg okosba’ az ántivilágbeli gyergyóiak

A romániai államszocializmus utolsó évtizedeinek székelyföldi társadalma elképzelhetetlen volt a hétköznapi ügyeskedések nélkül – mondja Kovács Eszter szociológus.

Pásztorkutyák téptek szét egy tetemet
Székelyhon

Pásztorkutyák téptek szét egy tetemet

Termetes pásztorkutyák téptek szét egy állattetemet Csíkszentlékek bejáratánál, a Véreskép közelében a 123B jelzésű megyei út szélén. A jelenetet egy helybéli örökítette meg és juttatta el a Székelyhonhoz.

Megválasztották új püspöküket az erdélyi reformátusok
Krónika

Megválasztották új püspöküket az erdélyi reformátusok

Kolumbán Vilmos József eddigi püspökhelyettest választotta püspökké csütörtökön az Erdélyi Református Egyházkerület közgyűlése. Kató Béla utódjának nem volt ellenjelöltje, egyetlen ellenszavazat mellett szavaztak neki bizalmat a kolozsvári tisztújításon.

Elismerés Kraft Hunor csíkszeredai szülész-nőgyógyásznak
Székelyhon

Elismerés Kraft Hunor csíkszeredai szülész-nőgyógyásznak

Gránit Oroszlán Példakép Díjjal jutalmazták Kraft Hunor csíkszeredai szülész-nőgyógyászt, aki a terhesség és születés körüli babahalállal foglalkozik. A Férfiak Klubja révén olyan férfiakat díjaznak, akik munkájukkal kiemelkednek a hétköznapokból.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Románia most: a brain rot, a Ciolacu-prank, az alkotmánybíróság és a Georgescu-párti magyarok

Fall Sándor

Kulcsszavakban a káoszról, a rettegésről, a reményekről és fogalmaink kiüresedéséről.

A Románia fedőnevű sajátos demokrácia lufija kipukkadt

Szántai János

Ezen nincs miért csodálkozni. Amin esetleg lehet (bár nem érdemes): az országot vezető politikai, illetve a hazai szellemiséget egyre kevésbé befolyásoló értelmiségi elit kártékony ostobaságán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A moldovai folk rock úgy robbant fel Kolozsvár közepén, hogy azonnal leomlottak a határok

A zene olyan kommunikációs forma, amely jó esetben betemeti a lövészárkokat. A sors úgy hozta, hogy megnézhettem a moldovai Lupii lui Calancea zenekar koncertjét. És pontosan ez történt.

Ekkora barbár kori aranyékszert még sosem látott, de most megteheti

Népvándorláskori kincskeresés a kincses város Történeti Múzeumában – bécsi, budapesti és romániai múzeumok fogtak össze, hogy először látható legyen a híres szilágysomlyói aranylelet Erdélyben. Megnéztük.

// HIRDETÉS