Ezt szokták mondeni azok a tökéletlen alakok, akiket a pártdinamika kulcspozíciókba juttat. Mindenki hibás, csak ők nem.
Romániának a közlekedésügyi minisztérium élére és az illetékes intézményekbe kinevezettek alkalmatlansága miatt nincsenek autópályái, nem holmi obskúrus idegen érdekek miatt, állítja Darius Vâlcovot cáfolva Cătălin Drula USR-s (Mentsétek meg Romániát Szövetség – a szerk.) képviselő.
Ezzel Dăncilă kormányfő tanácsadójának arra a vasárnap esti kijelentésére reagált, mely szerint Romániának más országok miatt nincsenek autópályái, melyek abban érdekeltek, hogy a szállítási hálózatok elkerüljenek bennünket.
Ellenkezőleg, „egy jobb romániai infrastruktúra Európa számára is nyereség”, mondja cáfolatként Cătălin Drula, az Infrastruktúráért Egyesület (API) alapítója a Ziare.com-nak adott rövid interjújában, melyben kihangsúlyozza, hogy az autópályák esetében az „alkalmatlanság a fő ok”.
Riporter: Mivel magyarázza, hogy Romániában nincsenek autópályáink, miközben mindnyájan ezt szeretnénk? Melyek a valós okok?
Cătălin Drula: Nagyon röviden: a politikai osztály, a közlekedésügyi minisztériumban egymást váltó vezetőségek miatt.
tehát hiába hajtogatjuk műcsodálkozással, hogy eltelt 10-15 év és még mindig nem bukkantak elő autópályák, mert azok nem nőnek ki a földből.
Az autópályákat profi csapatok valósítják meg, akik A-tól Z-ig foglalkoznak ezeknek a projekteknek a tervezésével és végrehajtásával. Márpedig a közlekedésügyi minisztériumban, azon kívül, hogy átlagosan két miniszterünk van évente, az illetékes intézményeken, nevezetesen a CNAIR-on (Országos Közúti Infrastruktúrát Kezelő Vállalat – a szerk.) belül az előléptetési és kiválasztási kritériumok között egyáltalán nem szerepel a szakmaiság és az alkalmasság.
De mégiscsak volt némi váltógazdálkodás, a Győzelem-palotában (a kormány épülete – a szerk.) bal- és jobboldali pártok is megfordultak már. Miért nem változott igazából semmi e tekintetben?
Az infrastruktúra- és autópálya-projektek nagy megvalósítási ciklussal rendelkeznek, főleg a bonyolultak, mint amilyenek – például – a hegyeken áthaladó szakaszok. Egy ilyen projekt a lezárásig, a „szalagátvágásig”, ahogy mondani szeretjük, akár 10-15 évig tarthat (ami nagyjából megfelel a nyugat-európai országokban, az Alpokon áthaladó nagy projektek időtartamának).
A lényeg az, hogy kellene egy profi csapat, mely az elejétől a végéig foglalkozik a projekttel. Márpedig a közlekedésügyi minisztériumban sohasem hajtottak végre egy reformot, melynek keretében profikat hoztak volna, hogy a projektekkel foglalkozzanak.
2016-ban volt az egyetlen ilyen jellegű próbálkozás, amikor létrehozták az „Országos Közúti Beruházási Vállalat” (CNIR) új struktúráját, az osztrák autópálya-vállalat támogatásával, az Európai Befektetési Bankon keresztül. De a 2017 elejei kormányváltáskor feladták a projektet. Bár szigorúan jogi szempontból még mindig létezik, annak a cégnek egyetlen alkalmazottja sincs.
Ha lenne ott 30-40 alkalmas ember, akik – például – a Nagyszeben–Piteşti autópályával foglalkoznának, akkor 6-10 év múlva meglenne ez az autópálya. Ha ez nem történik meg, akkor tíz év múlva újra arról fogunk beszélgetni, hogy már nem 25, hanem 35 éve nincsenek autópályáink.
Egyszerű: rendbe kell tenni a dolgokat és úgy kell intézdni hogy nagyon jó emberek foglalkozzanak az ilyenfajta nagyon bonyolult projektekkel.
Darius Vâlcov azt állítja, idegen országok érdeke, hogy Romániának ne legyen jól fejlett infrastruktúrája. Mi a véleménye erről a vádról? Ha valami csoda folytán arra ébrednénk, hogy hirtelen lett egy kitűnő úthálózatunk, akkor az nem használna ezeknek az „idegen országoknak” is?
melyek együttesen ilyenfajta kijelentésekhez, összeesküvés-elméletes magyarázatokhoz vezetnek: „Nem akarják hagyni, hogy…”. Ez pontosan az a pont, ahova frusztrációja csúcsán az alkalmatlan eljut. Már kisebb körben, folyosói beszélgetéseken is találkoztam ezzel a magyarázattal.
Ez nincs így. Valójában azért nem megy, mert ezekben a közintézményekben nincs alkalmas vezetés, ez az igazság, ebből fakad az eredmények hiánya is.
És természetesen egy jobb romániai infrastruktúra Európa számára is nyereség, képzelheti. Észbontó azt állítani, hogy fejletlenségben akar tartani bennünket valaki. Egy jobb infrastruktúra jobb üzleti lehetőséget jelent a nyugati cégeknek is, jelentősebb kereskedelmet Romániával és más országokkal, melyek forgalma Románián halad keresztül, gyorsabb kapcsolatot a szomszédos országokkal is.
Egy jobb infrastruktúra nemcsak az adott országban, hanem a térségben is serkenti a vállalkozásokat és a gazdasági növekedést.
Románia számára pedig a befektetések magasabb szintjét is jelentené, igaz?
Ez már látható nálunk, mert
Sokat írtak arról, hogy azért nincsenek autópályáink, mert az ilyenfajta projektek jó „fejőstehenek”, mind az építők, mind a minisztériumon keresztül kinevezett személyek számára. Tudomása szerint sokat lopnak ezen a területen?
Nehéz megmondanom, az állam szerveinek kellene megmondaniuk, hogy hol és van-e egyáltalán korrupció ezen a területen. De annyit elmondhatok, hogy ha így lenne, akkor az állítólagos „fejőknek” nagyon alkalmatlanoknak kellene lenniük, mert mi több milliárd eurót hagytunk az Európai Uniónál elköltetlenül. Az ön hipotézise szerint ezeknek a pénzeknek kellett volna ebbe a képletbe bekerülniük.
A törvényeket is hibáztathatjuk az autópályák hiányáért?
A törvények nem tökéletesek, itt-ott hatékonyabbá lehet tenni bizonyos bürokratikus köröket. És történtek már erőfeszítések e téren, 2016-ban volt egy rendelet a nagy infrastruktúraprojektek felgyorsításáról, például az autópályák nyomvonalán lévő földek művelés alóli kivonásával, mindenféle anakronizmusok voltak ott.
Tudom, hogy ez kevésbé vonzó magyarázat, de ez van: olyan emberekre van szükség, akik értenek nagy projektek kezeléséhez. De ha visszaemlékszik, volt már egy Nagy Projektek Minisztériumunk is (a mostanra elítélt Dan Şova vezette – ziare.com), de szomorú emlékű, mert szintén olyan emberek foglalkoztak vele, akik nem értik, hogy pontosan mire van szükség.
Ha egyértelmű, hogy profikra és stabilitásra van szükség, akkor a politikusok miért nem veszik ezt figyelembe és miért nem teszik meg a szükséges lépéseket?
A közvetlen kapcsolatból származó tapasztalatom (a közlekedésügyi bizottságban is, de nemcsak ott) az, hogy nem értik a területet. Ők csak nagyon rövid távra látnak, nagyon kevéssé képesek felfogni egy tényhelyzet okait, sokszor félre is vezetik és át is verik őket a rendszer alacsonyabb szintjein stabilan megkapaszkodott személyek, akik azt suttogják a fülükbe, hogy a gonosz cégek, az óvások és más hasonlók a hibásak.
láthatjuk, hogy mindenki valami azonnalira összpontosít: kilátogat a miniszter egy-egy munkatelepre, elintéznek egy csavart és így tovább.
A jelenlegi szociáldemokrata kormányzat által eddig kinevezett 4 közlekedésügyi miniszter egyike nyíltan meg is mondta nekem: „Nincs idő, Drula úr, az ön által kért teljes újraindításra.” De ha a dolgokat nem helyezzük szilárd alapra, akkor néhány év múlva nem érjük el a kívánt eredményt.
Kicsoda Cătălin Drula
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) színeiben Temes megyei képviselőnek megválasztott Cătălin Drula IT-s, informatikai tantárgyversenyeken szerepelt. Kanadában tanult, az University of Toronto diákja volt, és számítógép-tudományi mesterfokozata van. 2005-ben hazatért és különféle vállalkozásokba kezdett az IT-ágazatban, többek között egy olyan, Ruandában jelenleg működő projektbe, melynek keretében automatizált, pilóta nélküli repülőkkel végzik egészségügyi termékek (vér, plazma, véralvadást elősegítő szerek) szállítását. Civil akciókban is szerepet vállalt, megalapítva az Infrastruktúráért Egyesületet, az ezen a téren legaktívabb civil szervezetet. Cioloş kormányfő infrastruktúraügyi tanácsadója volt.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Kulcsszavakban a káoszról, a rettegésről, a reményekről és fogalmaink kiüresedéséről.
Ezen nincs miért csodálkozni. Amin esetleg lehet (bár nem érdemes): az országot vezető politikai, illetve a hazai szellemiséget egyre kevésbé befolyásoló értelmiségi elit kártékony ostobaságán.
A zene olyan kommunikációs forma, amely jó esetben betemeti a lövészárkokat. A sors úgy hozta, hogy megnézhettem a moldovai Lupii lui Calancea zenekar koncertjét. És pontosan ez történt.
Népvándorláskori kincskeresés a kincses város Történeti Múzeumában – bécsi, budapesti és romániai múzeumok fogtak össze, hogy először látható legyen a híres szilágysomlyói aranylelet Erdélyben. Megnéztük.
Románia kapott néhány kegyelmi hónapot az elnökválasztásig – ha nem történnek gyors változások, márciusban Călin Georgescu lesz az ország elnöke.
Egyre több európai ember mond le az okostelefonokról, mivel úgy érzik, „elérték a digitális telítettséget”. Az internet-hozzáféréssel nem rendelkező telefonok értékesítése meredeken emelkedett Európában.
A romániai államszocializmus utolsó évtizedeinek székelyföldi társadalma elképzelhetetlen volt a hétköznapi ügyeskedések nélkül – mondja Kovács Eszter szociológus.
Termetes pásztorkutyák téptek szét egy állattetemet Csíkszentlékek bejáratánál, a Véreskép közelében a 123B jelzésű megyei út szélén. A jelenetet egy helybéli örökítette meg és juttatta el a Székelyhonhoz.
Kolumbán Vilmos József eddigi püspökhelyettest választotta püspökké csütörtökön az Erdélyi Református Egyházkerület közgyűlése. Kató Béla utódjának nem volt ellenjelöltje, egyetlen ellenszavazat mellett szavaztak neki bizalmat a kolozsvári tisztújításon.
Gránit Oroszlán Példakép Díjjal jutalmazták Kraft Hunor csíkszeredai szülész-nőgyógyászt, aki a terhesség és születés körüli babahalállal foglalkozik. A Férfiak Klubja révén olyan férfiakat díjaznak, akik munkájukkal kiemelkednek a hétköznapokból.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Kulcsszavakban a káoszról, a rettegésről, a reményekről és fogalmaink kiüresedéséről.
Ezen nincs miért csodálkozni. Amin esetleg lehet (bár nem érdemes): az országot vezető politikai, illetve a hazai szellemiséget egyre kevésbé befolyásoló értelmiségi elit kártékony ostobaságán.
A zene olyan kommunikációs forma, amely jó esetben betemeti a lövészárkokat. A sors úgy hozta, hogy megnézhettem a moldovai Lupii lui Calancea zenekar koncertjét. És pontosan ez történt.
Népvándorláskori kincskeresés a kincses város Történeti Múzeumában – bécsi, budapesti és romániai múzeumok fogtak össze, hogy először látható legyen a híres szilágysomlyói aranylelet Erdélyben. Megnéztük.