// 2024. november 26., kedd // Virág
RMDSZ

Az RMDSZ egy kicsit terhes

// HIRDETÉS

Igen, jól tetszik látni. Az elemző szerint az RMDSZ állapotos. De nyilván nem áldott állapotról van szó. Inkább áldatlan cinkosságról. A korrupt kormánnyal. Meg Orbán Viktorral. Mégpedig Erdély autonómijáért.

Kevéssel azután, hogy elutasították a formálisan, vagyis a naivak hiszékenységére alapozó látszatra Viorica Vasilica Dăncilă asszony által vezetett kormány elleni liberális (PNL) kezdeményezésű bizalmatlansági indítványt, az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor úr nyíltan kifejezte elégedetlenségét azzal kapcsolatban, hogy igazságtalan módon a Szövetség rovására írják a kormány mesterséges életben tartását.

Kelemen úrnak első látásra igaza van. Legalábbis részben.

Hiszen a PSD–ALDE-s (Szociáldemokrata Párt – Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) kormánynak a Szövetség szavazataival, vagy nélkülük, szavatolt volt a túlélése. Az indítvány kudarca nagyrészt a PNL-t, Ludovic Orban urat terheli, aki képtelen volt tárgyalásokat folytatni Victor Ponta úrral, az ellenzékkel, a PSD-n belüli elégedetlenekkel. A koalíció, különösen a PSD ravaszsága is számított, amely kiadta a parancsot, hogy a párt egyetlen parlamenti képviselője se merészelje megközelíteni a szavazóurnákat, nehogy árulóvá váljon. A többi ellenzéki párt is hibás, melyek ahelyett, hogy koalícióra lépnének, szövetségeket próbálnának összerakni, inkább egymást támadják, hátha-hátha kicsikarnak maguknak egy újabb nyomorúságos százalékot a felmérésekben.

Az RMDSZ az indítvány vitája és szavazása alkalmával azt választotta, hogy nem nyilvánít véleményt, vagyis elhagyja a Parlament két házának együttes ülését. Ez a megoldás azt az illúziót keltette, hogy

az RMDSZ nem is hintó, nem is szekér, nem is szűztelenített, nem is szűz,

csak egy kicsit, nagyon kicsit terhes. Pontosabban a hatalom pártjainak cinkosa, melyek – úgy tűnik – sokat ígértek neki, a folyosókon azt pusmogják, hogy egészen odáig is elmentek, hogy a magyar nyelv második hivatalos nyelvvé váljon Románia területén. És mindez éppen a Nagy Egyesülés Centenáriumának évében.

Erről az eseményről az RMDSZ vezetői már régóta azt mondják, hogy a romániai magyarságnak nincs oka megünnepelni és nem is fogja megtenni, ezzel Budapest, az Orbán Viktor által vezetett kormány kottájából játsszák, aki folyamatosan Trianon traumáit hangoztatja, amelyek állítólag – lásd Uram! – még a Holokausztnál is nagyobbak. Bár senki sem mond egy szót sem arról, hogy milyen nagy árat fizetett a PSD–ALDE koalíció az RMDSZ-nek erről a cinkosságáért, a dolgok kétségtelenül komolyak, tekintettel arra, hogy Markó Béla úr, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, aki szökőévenként áll csak a sajtó elé, a napokban azt a kijelentést engedte meg magának, aljas és büntetőjogilag büntethető módon semmibe véve Románia alkotmányát, hogy

Erdély kérdése továbbra is megoldatlan. Egyelőre talány, hogy milyen megoldásokra gondol Markó úr.

Mit tett az RMDSZ a büntetőtörvénykönyv módosításairól tartott szenátusi szavazás alkalmával, mely módosítások a tolvajok, a korruptak, a megvesztegetők és azon politikusok országává változtatja Romániát, akik annyit lophatnak, amennyit csak szíveskednek? Az RMDSZ, egyáltalán nem találékony módon, ugyanúgy tett, mint a múlt héten. A PSD–ALDE szövetség cinkosaként cselekedett. Csakhogy az RMDSZ szenátorai ezúttal nem hagyták el a termet, hanem szépen a helyükön maradtak (úgy tűnik, az áldott állapot előrehaladhatott, az RMDSZ egy kicsit terhesebb lett), ezzel biztosítva a határozatképességet és lehetővé téve a Dragnea, Iordache, Nicolicea, Tăriceanu, Şerban Nicolae által kiötlött összes gazemberség kényelmes elfogadását.

Nem is tehetett másképpen.

Az RMDSZ Kelemen Hunor úr vezetésével egyre inkább a budapesti kormány alárendeltjének,

ideológiája által befolyásoltnak, az illiberális doktrína kiszolgálójának tűnik. A Szövetség vezetői abban bíznak, hogy minél jobban eltávolodik Románia Európától, a jogállamiság jellegzetességeitől és működési szabályaitól, minél inkább autokráciává válik, ők annál több követelést fogalmazhatnak meg. Melyek nagy eséllyel teljesülnek is majd, hiszen Dragnea úr nagyon közeli kapcsolatokat ápol Magyarország kormányfőjével. Lehet, hogy akkor majd a választ is megkapjuk – Isten őrizz! – Markó úr találós kérdéseire.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS