Az ingyenes romániai közoktatás egy legenda

A romániai szülőknek akár 1.000 eurót is ki kell fizetniük évente gyermekeik oktatására. Ezt a rejtett költséget a Mentsétek Meg a Gyermekeket Szervezet (Organizaţia Salvaţi Copiii – OSC) számította ki egy nemrég készített jelentésben, melyet az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága elé terjesztenek majd. A dokumentum kiemeli még egy 13 éves gyermek nyilatkozatát is, aki szerint „a tanárok vallás, bőrszín és a család pénzügyi helyzete szerint diszkriminálnak”.

A nemzetközi fórum előtt október 3-án, Genfben bemutatásra kerülő dokumentum az OSC által hét éven keresztül, a 2008–2015 időszakban figyelemmel kísért mutatókat tartalmazza, és releváns számokat tartalmaz az oktatáshoz való hozzáférésről, a román gyermekek közötti diszkriminációról, de az oltási helyzetről, a betegségek gyakoriságáról és a gyermekhalálozás helyzetéről is.

A jelentés már az elején kihangsúlyozza, hogy a román gyermekek fele szegénységben és társadalmi kitaszítottságban él és jelentős különbség van a hazai helyzet és az Európai Unió többi tagországa között. Míg a (romániai) gyermekek 52,2 százaléka szegénység által veszélyeztetett, az európai átlag e téren csak 28 százalékos, állítja az idézett forrás.

„A három meghatározó terület – oktatás, szociális védelem és egészségügy – közül egyik esetében sem beszélhetünk arról, hogy a közforrások biztosítása terén a gyermekek elsőbbséget élveznének”, írják az OSC szakértői, akik szerint a román hatóságok e politikákra fordítanak a legkevesebbet a GDP-ből.

4.500 lejbe kerül egy diák iskolába járása

Az oktatáshoz való hozzáféréssel kapcsolatosan az OSC arra hívja fel a figyelmet, hogy bár a törvény szerint a romániai oktatás ingyenes, a szülőknek súlyos összegeket kell kifizetniük gyermekük iskoláztatásáért. Pontosabban a gyermekek közoktatásban való részvétele diákonként 4.500 lejbe kerül a szülőknek évente.

„Átlagosan egy gyermekre 1.490 RON kiutalt költség jut, családonként pedig 1.954 RON (a több iskoláskorú gyermekekkel rendelkező családokat is figyelembe véve)”, hangsúlyozza ki a jelentés.

A dokumentum szerint aggasztó adatok vannak az iskola-elhagyás terén. Csak 2013-ben 366.000 3 és 17 év közötti gyermek nem vett részt semmilyen iskola előtti, elemi, közép- vagy szakiskolai képzésben. Egyetlen évben, nevezetesen a 2012–2014 időszakban 24.000 gyermek hagyta ott a közoktatást. A jelentés szerzői megjegyzik, hogy a hatóságok jelenleg nem rendelkeznek valós adatokkal az oktatástól való távolmaradás tényleges mértékéről.

Az iskola-elhagyás riasztó méreteket öltött

Az Európai Statisztikai Iroda, az Eurostat statisztikái azt mutatják, hogy a 2014–2015-ös tanév végén az idő előtti távozás a közoktatásból alig 2 év alatt 1,8 százalékkal nőtt, 17,3 százalékról (2012–2013) 19,1 százalékra.

Az oktatásban való részvétel terén a roma gyermekek fokozottan veszélyeztettek, a beiskolázottsági mérték terén jelentős hátrányban lévén más etnikumokhoz tartozó gyermekekkel szemben. Pontosabban a 6 és 15 év közötti roma gyermekek 42 százaléka járt óvodába, míg más etnikumok esetében 87 százalékos az arány.

A civil szervezet megjegyzi azt is, hogy bár többször is kérték független intézmények létrehozását, például egy gyermekjogi ombudsman kinevezését, melyek, vagy aki átvehetné az ENSZ bizottsága által említett hatásköröket, ez eddig nem történt meg. Romániában minden gyermekjogokkal kapcsolatos kérdés egy csak részben szakirányú, állami hatóságok által koordinált főosztálynak van alárendelve.

A diszkrimináció a szakértőket aggasztó mértékben van jelen az iskolákban. „A tanárok vallás, bőrszín, a család pénzügyi helyzete szerint diszkriminálnak”, mondja egy 13 éves diáklány, akivel az OSC szakértői beszélgettek el. A civil szervezettel kapcsolatba került gyermekek számos gondot jeleztek az oktatáshoz való hozzáférés terén.

Nyílt és burkolt diszkrimináció az iskolákban

A dokumentum kihangsúlyozza például, hogy az értelmi egészségügyi gondokkal küszködőket nemcsak a tanárok, hanem osztálytársak is diszkriminálják, míg a mozgássérült gyermekek nehezen férnek be a tömeges oktatásba. Ugyanakkor számos olyan esetet jeleztek, amikor a diszkrimináció és az iskolai szegregáció tanulmányi eredmények és viselkedés alapján történt.

„A nyílt vagy burkolt diszkrimináció továbbra is olyan teher, mely az óvodától a munkapiacra belépésig elkíséri a gyermekeket. Először is gazdasági kritériumok szerinti diszkriminációról van szó: egy gyermek tehetetlen a szegénységgel szemben, mert a szegénység sokszor társadalmi megbélyegzéshez vezet”, mondta Gabriela Alexandrescu, az OSC romániai ügyvezető elnöke.

Az októberben, Genfben bemutatásra kerülő jelentés a román gyermekek toleranciafokára vonatkozóan is tartalmaz adatokat. Például, a gyermekek 14 százaléka fogadná el, hogy HIV-fertőzött osztálytársa legyen, míg 59 százalék ellenezné ezt. Ugyanakkor a diákok 34 százaléka fogadna el egy mozgássérült padtársat és csak 30 százalékának nem okozna gondot, ha valamelyik kollégájának enyhe mentális betegsége lenne.

Megbélyegzik az eltérő szexuális irányultságú gyermekeket

Az idézett dokumentum megjegyzi még, hogy az eltérő szexuális irányultságú gyermekek a leginkább megbélyegzettek, nemcsak az iskolában, hanem a családban és a közösségben is.

Az egészségügyi rendszer gondjaival és ezek gyermekekre gyakorolt hatásával kapcsolatosan a jelentés rámutat arra, hogy Romániában továbbra is nagyon magas a gyermekhalandóság és e téren különösen a falun élő és szakképzett orvosi ellátáshoz hozzá nem férő románok a legveszélyeztetettebbek.

Konkrétan, az öt év alatti gyermekek körében bekövetkező elhalálozások fele elkerülhető lenne, 2013-ban ugyanis a legtöbb eset a légúti megbetegedésekkel, traumás sérülésekkel és külső tényezőkkel kapcsolatos.

Ami az egészségügyi szolgáltatásokat illeti, ezek elsősorban a városokban állnak rendelkezésre és így szintén a falun élő gyermekek kerülnek hátrányos helyzetbe. A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy szintén az utóbbi években tapasztalható az országos immunizálási menetrendben szereplő oltások visszaszorulása, ezért újra megjelentek az oltással megelőzhető betegségek, ami aggodalmat okoz a szakértők körében.

A címet a szerkesztősége adta.