// 2024. december 2., hétfő // Melinda, Vivien
Románia

Az etnikai kisebbségek „őshonosak” Romániában

// HIRDETÉS

Ez mind szép és jó, de tudjuk, hogy a román állam szándéknyilatkozatok és ígéretek terén mindig is nagyot tudott alakítani.

A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

Jelen szöveg a Neuer Weg oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Románia kormánya a 877/2018. sz. kormányhatározattal 2018. november 9-én elfogadta a Nemzeti Stratégia Románia Tartós Fejlődéséért 2030 című dokumentumot. Ennek a dokumentumnak az ENSZ Fenntartható Fejlődési Keretrendszer 2030 képezi az alapját, melyet a Közgyűlés 2015-ben fogadott el és 17 fő célkitűzés megvalósításával igyekszik javítani az életminőséget globális szinten.

A 16. Béke, hatékony igazságügy és intézmények fejezetben található a Multikulturalizmus alfejezet, melyet az alábbiakban teljes terjedelmében ismertetek. A harmadik bekezdésben (98. o.) a következő mondat hívja fel magára a figyelmet: „A multikulturalizmus hirdetésében az őshonos [kiemelés tőlem] kisebbségek számára fontos változó a másik percepciójának megismerése.”

A Horizont 2020 fejezetben pedig a következőt olvashatjuk: „A multikulturalizmus értékeinek hirdetése és megerősítése az (…) őshonos [kiemelés tőlem] kisebbségek jelenlegi és múltbéli diszkriminálása kérdéskörének tudatosítása révén.”

Az őshonos (eredeti, helyhez kötődő) kifejezést a fenti befogadó értelmezésben csak Ausztria alkotmányos törvényében,

a 8. cikk. (3) bekezdésében találtam meg, valamint Hollandia etnodemográfiai politikájának egyik ismertetőjében. Mindkét országban őshonosnak tekintik az összes ekként elismert történelmi csoportot (Ausztria), vagy Hollandia esetében azokat a személyeket, akiknek mindkét szülője ott született. Más országok, mint például Románia, hivatalosan olyan kifejezéseket használnak, mint „etnikai kisebbség”, ami viszont diszkriminatív és egy számbeli aránya miatt a kisebbségnél fontosabbnak tekintett „etnikai többséggel” szembeni alárendeltségi értelmezést tesz lehetővé. Úgy tűnik, hogy a 877/2018. sz. kormányhatározatig Romániában hivatalosan nem használták az őshonos kifejezést – legalábbis specifikus szövegekben nem találtam meg –, ezzel szemben nem hivatalosan használták és még mindig használják, kizárólagos etnodemográfiai értelmezéssel, a nem-román történelmi, különösen az erdélyi népességek ellen.

A kizárólagos őshonosság a legagresszívebb formájában az internetes fórumokon terjed, a többetnikumú régiók történelmi és etnikai témáival kapcsolatos diskurzusban – és nem csak Romániában van így, hanem más délkelet-európai országokban is.

A nacionalista körök a kizárólagos őshonosság révén próbálják érvényesíteni azt a gondolatot,

mely szerint egy bizonyos többetnikumú területen csak egyetlen etnikai csoport lenne „őshonos” (pl. a koszovói és albániai albánok) – ami ellentétes a nemzetközi közjog és az alkotmányos jog normáival és gyakorlataival. Ezért fontos rögzíteni, hogy a nemzetközi jogban vagy egyes demokratikus országok alkotmányos jogában sehol nem találhatók kizárólagos jellegű, bizonyos történelmi nemzeti csoportok ellen irányuló hivatkozások az „őshonosságra”.

Annál inkább üdvözlendőnek tűnik számomra a fogalom megjelenése a Nemzeti Stratégia Románia Tartós Fejlődéséért 2030 című dokumentumban, mert hozzájárul a kifejezés tisztázásához és „újrabrand-esítéséhez”. A tisztázás elengedhetetlen, hogy (többé) ne tévesszék össze a mai történelmi csoportokat – vagyis a 19 hivatalosan elismert csoportot – a nyugat-európai országokba az utóbbi nagyjából 50 évben érkezett migráns csoportokkal, melyeknek – nyilvánvalóan – más státuszuk van a befogadó országban. A nyugat-európai országokkal ellentétben, a (dél)kelet-európai országok nem befogadó országok a területükön élő etnikai csoportok számára, hiszen azok

az etnikumok jóval korábban letelepedtek, például Románia jelenlegi területére, ezek közül sok több évszázaddal a román állam létezése,

illetve e területekre történt kiterjesztése előtt. Ezért a történelmi többetnikumú régiókban szükséges az őshonosok és bevándorlók közötti különbségtétel, hogy többé ne legyen lehetőség diszkriminatív diskurzusokra és gyakorlatokra a (számbelileg kisebb) őshonos népességgel szemben, a két fogalom ártó szándékú összekeverésével. Logikusan ez nem azt jelenti, hogy a migránsokat bármiféle módon diszkriminálni kellene! Csak azt, hogy az őshonosok csoportja magába foglalja az általuk lakott területen hosszú időre visszavezethető jelenléttel rendelkező összes alcsoportot, etnikumtól és más csoportok esetleges előzetes letelepedésétől és más hasonló tényezőktől függetlenül.

A befogadó őshonosság gyakorlati alkalmazásai, logikus módon, a társadalmon belüli jog-, esély-, kötelezettségbeli és felelősségbeli egyenlőséget jelent – például a köztisztségekhez való hozzáférésben, az anyanyelv, az identitárius jelképek használata,

az önkormányzati intézmények létrehozása (igen, a sokat szidott autonómia!) és az önrendelkezés elvének összes legitim megnyilvánulási formája terén,

az ENSZ Chartájának és megállapodásainak megfelelően. Ez az elmélet. Majd meglátjuk, miként alakul minden a gyakorlatban. A stratégia megvalósítása – e területtel kapcsolatos más nemzetközi szerződéssel egybevágó módon – jó kiindulási pont!

U. i.: Nyilvánvaló, hogy az őshonosságnak ugyanez a befogadó értelmezése érvényes, elvileg, a szomszédos országokban élő románokra is, ahol számbeli kisebbségben vannak: Magyarországon, Szerbiában, Ukrajnában. Érdekes lenne megnézni, hogy ezeknek az országoknak a tartós fejlődésre vonatkozó stratégiáiban is a természetes, azaz jóindulatú értelmezésben szerepel-e ez a fogalom!

Forrás: Nemzeti Stratégia Románia Tartós Fejlődéséért 2030 (98., 112. o.)

A multikulturalizmus

A kultúra határozza meg azt a társadalmat, melyben a polgár megvalósíthatja magát, ugyanakkor a polgár hozzájárulása a kultúrához létfontosságú annak megvalósításához és a fenntarthatóság elveinek elmélyítéséhez. Ezért a kultúra meghatározó szerepet játszik a tartós fejlődés elveinek elsajátításában. A kulturális örökségtől a hagyományos kreatív kézművességekig, a kultúra egyaránt serkentő tényezője és motorja a tartós fejlődés három dimenziójának. A kultúra fontossága egy párbeszédre épülő „közszféra” kialakításában létfontosságú a megfelelő kontextus létrehozásához szükséges „kritikus tömeg” generálásához.

Egy békés és befogadó társadalom a multikulturalizmus értékeinek elfogadását és elmélyítését igényli. A 2011-es népszavazásnak megfelelően, azoknak a polgároknak a kivételével, akik esetében nem állt rendelkezésre az etnikumukra vonatkozó információ, Románia népességének mintegy 11 százaléka valamelyik nemzeti kisebbséghez tartozik. Románia, polgári államként, összes állampolgárát képviseli, etnikumuktól függetlenül. Ez az elismerés szorosan kötődik a másik párbeszéden és oktatáson keresztüli megismeréséhez és elfogadásához. A polgárok közötti párbeszéd képviseli azt az európai szellemet, melyet az EU szerződéseibe és jogrendjébe kodifikáltak és kulcsfontosságú komponens egy olyan tartós társadalom keretének létrehozásában, mely a kölcsönös megértésben és a Romániát gazdagító kulturális és etnikai sokszínűség értékelésében határozza meg magát.

A multikulturalizmus hirdetésében az őshonos kisebbségek számára a másik percepciójának megismerése az egyik fontos változó.

Egy ilyenfajta megértés oktatáson, mindenki történelmének és érzékenységeinek megismerésén és a prekoncepciók, előítéletek, gyűlölet, rasszizmus és antiszemitizmus elleni harc folytatásán alapul. A diszkrimináció és az előítéletek leküzdéséhez a megelőzés, a törvényi meghatározások polgárok általi elsajátítása és olyan jogrend a legjobb út, mely figyelembe veszi a Románia által aláírt nemzetközi dokumentumokat és minden egyes etnikum kultúráját és hagyományait, ami csak a multikulturalizmus értékeinek egy békés és befogadó társadalom létrehozása útján való elsajátításában valósítható meg, melyben senki sem érzi magát kirekesztettnek.

A vallási felekezetek jelentik az egyik fontos partnert, melyek segíteni fognak megvalósítani a tartós jövő létrehozásához szükséges „kritikus tömeget”. A vallás történelmi szemszögből nézve fontos szerepet játszott a fejlődésben, az egyének jellegzetességén túllépő közös értékek és annak az elvnek a hirdetésével, hogy létre tudunk hozni egy jobb és méltányosabb világot. A lakosság összes szegmense bevonásának fontosságát figyelembe véve, a vallási felekezetek bevonása létfontosságú egy tartós társadalom párbeszéd és közös célkitűzésekben való együttműködés révén történő létrehozásához szükséges értékek terjesztése szintjén. (…)

Horizont 2020

A multikulturalizmus értékeinek hirdetése és megerősítése a kisebbségek távlatának és a román történelemhez és kultúrához való hozzájárulásának bevonásával, a kulturális gazdagsághoz hozzájáruló hagyományok megőrzésével és a diszkrimináció, rasszizmus és antiszemitizmus bármilyen formája elleni küzdelem a törvény alkalmazása, a multikulturalizmus szellemében történő oktatás és az őshonos kisebbségek jelenlegi és múltbeli diszkriminációja kérdéskörének tudatosítása útján.

Célok 2030

A párbeszéd biztosítása és fenntartása a nemzeti kisebbségekkel a döntéshozatali aktus javítása céljából, egyenlő hozzáférést biztosítva minden polgárnak kultúrája, hagyományai, anyanyelve tiszteletben tartásához és hasznosításához, a gazdasági, társadalmi és politikai életben való részvételhez, az előítéletek és diszkriminációk bármely formájának leküzdéséhez és az etnikumok közötti párbeszéd, a közös értékek, a kulturális és nyelvi sokszínűség elősegítéséhez.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Miért nem foglalkozik az állam megfelelően az emberek digitális képzésével?

Fall Sándor

Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.

Még néhány keresetlen szó Iohannis úr páratlan politikai pályafutásáról

Varga László Edgár

A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Négyezer eurón múlott az ötéves Balog Ronaldo sakkvilágbajnokságon való részvétele

Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.

A blues Kolozsváron is ugyanazt csinálja, mint Memphisben: istenesen odavág

Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Nincs megállás Erdélyben
Főtér

Nincs megállás Erdélyben

Így utazunk és pisilünk mi útközben, itt nálunk Erdélyben. Mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve.

Rekord részvétel mellett zajlik a parlamenti választás
Krónika

Rekord részvétel mellett zajlik a parlamenti választás

Megnyitottak vasárnap reggel 7 órakor a Romániában kialakított szavazókörzetek: országszerte csaknem 19 ezer szavazóhelyiségbe várják a szavazásra jogosult több mint 18 millió román állampolgárt, megválasztani a parlament és a szenátus tagjait.

Kezdi kiverni a biztosítékot Bukarestben Georgescu TikTok-kampánya – hírek kedden
Főtér

Kezdi kiverni a biztosítékot Bukarestben Georgescu TikTok-kampánya – hírek kedden

Észbe kaptak a román hatóságok, rácsuknák az ajtót a Călin Georgescut kezére. Eközben Háromszéken macsetével gyilkolt egy részeg férfi.

Hargita megye teljesített a legjobban a választási részvétel tekintetében a parlamenti választásokon
Székelyhon

Hargita megye teljesített a legjobban a választási részvétel tekintetében a parlamenti választásokon

Újabb választást tartanak vasárnap Romániában, ezúttal a parlament összetételéről döntenek a romániai választópolgárok.

Győzött a PSD, előretört a román szélsőjobb, küszöb fölött az RMDSZ a felmérések alapján
Krónika

Győzött a PSD, előretört a román szélsőjobb, küszöb fölött az RMDSZ a felmérések alapján

A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte az 1989-es romániai rendszerváltást követően 10. alkalommal rendezett parlamenti választást a 21 órás urnazárás után közzétett felmérések eredményei alapján.

Hivatalos eredmények: hat százalék fölött az RMDSZ, élen a PSD
Székelyhon

Hivatalos eredmények: hat százalék fölött az RMDSZ, élen a PSD

Magas feldolgozottságú hivatalos részeredményeket közöltek már hétfőn reggel a 2024-es romániai parlamenti választásokról. Az RMDSZ 6 százalék fölött teljesített.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Miért nem foglalkozik az állam megfelelően az emberek digitális képzésével?

Fall Sándor

Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.

Még néhány keresetlen szó Iohannis úr páratlan politikai pályafutásáról

Varga László Edgár

A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Négyezer eurón múlott az ötéves Balog Ronaldo sakkvilágbajnokságon való részvétele

Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.

A blues Kolozsváron is ugyanazt csinálja, mint Memphisben: istenesen odavág

Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.

// HIRDETÉS