// 2024. november 26., kedd // Virág
érettségi

Az érettségi egyre könnyebb és irrelevánsabb

// HIRDETÉS

Egy olyan társadalom már nem képes megőrizni az iskola presztízsét, amelyben az osztály sereghajtójából miniszter vagy milliárdos lesz.

Úgy tűnik, az érettségi vizsga idén figyelemre méltó haladást ért el a sikeresség terén. De ha alaposabban megnézzük, ez csak egy gondosan fenntartott illúzió.

A vizsgatermek bekamerázása traumát okozott a társadalomnak, mely az erőfeszítés csökkentését a haladás egyik formájának tekintette. Jelöltek, szülők, a társadalmi testület ösztönös törekvéseivel szolidáris tanárok lázadoztak a miniszter ellen, aki mintha egy fél évszázadnyit vetette volna vissza őket az időben. Azt már hozzá sem kell tennünk, hogy Daniel Funeriunak igaza volt, és hogy

az „elrettentő” százalékok ellenére is fokozni kellett volna a vizsga szigorúságát.

A gondos felügyelet bevezetése után rögtön hirtelen 50 százalék alá csökkent a sikeres érettségi vizsgák aránya, hogy aztán két évvel később újra folyamatos növekedésnek induljon. A 2013 után egymást követő oktatási miniszterek diszkréten olyan lépéseket tettek, melyekkel a vizsga könnyebbé vált és végül az átmenők számának növekedéséhez vezetett. És íme, erőfeszítéseik eredménye idén láthatóvá is vált, ugyanis a sikeres vizsgák aránya újra megközelítette a reform előtti 71,4 százalékos szintet.

Örömteli dolog, ha nagy az átmenők aránya. De ha a vizsga egyre könnyebbé válik, akkor az öröm meg van bundázva. Az utóbbi évtized tapasztalata alapján viszont afelé hajlunk, hogy ellenőrizhetetlen társadalmi átalakulások zajlanak és minden konzervatív illatú reformkísérlet kudarcra lesz ítélve. Az állami iskola egyszerűen azért nem tud már szigorú követelményeket támasztani, illetve nem képes már növelni a teljesítményi standardokat, mert teljesen megszakadt a képzettség és a társadalmi sikeresség közötti kapcsolat. Egy olyan világ már nem képes megőrizni az iskola presztízsét, amelyben az osztály sereghajtójából miniszter vagy milliárdos lesz, ahol a (társadalmi értelemben vett) új eliteket a szertelen fiatalok közül toborozzák. Egy szigorú tanárnak már semmilyen tekintélye nincs, hiszen

az általa elvárt tudás nem segíti a diákot a társadalmi versengés terén való megfelelésben,

ellenkezőleg, hátrányt jelent számára. Amikor ilyen sok érdemmel szerzett magas szintű oklevéllel rendelkező fiatal keres munkát egy call center-ben, hogy csak egyetlen példát említsünk, akkor egyértelmű, hogy a tanulásra fordított idő valójában kigolyózta őket a versenyből és ezért könnyen marginalizálódhatnak.

Következésképpen nem csoda, hogy az iskolát már nem veszik komolyan és legalábbis 14 éves kortól az már csak egy szabályozott időtöltés. Ennek katasztrofális hatásai vannak, a hógolyóelv szerint, hiszen az alakító szerepüktől megfosztott tanárok is leromlanak, apátiájuk pedig tovább rontja az iskola presztízsét. Nagyon jól tudjuk, hogy még mindig sok az elkötelezett tanár, akik sztoikusan ellenállnak ebben a lehangoló környezetben, tudjuk, hogy ők maguk is tudatában vannak a helyzet siralmasságának, de ezt a tendenciát nehéz megfordítani mindaddig, amíg nem állítják helyre az iskola és a társadalmi sikeresség közötti kapcsolatot.

Hozzászoktunk, hogy úgy véljük, ez egy román kór, de annak ellenére, hogy a következmények itt a leginkább láthatóak, a jelenség sokkal általánosabb, és összetett társadalmi mechanizmusokat indít be. Amíg a minden csatornán szívósan népszerűsített társadalmi sikerességi modellek az üzleti sikerekre korlátozódnak, addig

az iskola egyre „feleslegesebb” és „ósdibb” lesz,

hiszen továbbra is olyan tartalmakat és néha még modelleket és törekvéseket javasol, melyek egyáltalán nem segítik a fiatalokat a pénzszerzésben, ellenkezőleg, mintha megakadályozná őket a szükséges ügyesség elsajátításában. Az iskola mindenhol bizonyos mértékig „romantikus” maradt, csökönyösen igyekszik olyan értékeket hirdetni, melyeknek semmi közük sincs a piacon domináns mentalitáshoz, mely már nem a karrierekben hisz, hanem a mobilitásban és a viharos sikerekben.

De ami az okoktól függetlenül megfigyelhető, az az oktatási folyamatot kísérő szkepszis, bizalmatlanság, apátia, melyek nálunk a lehető legmeglepőbb formákban nyilvánulnak meg. Romániában az iskola – a már említett kivételtől eltekintve – már nem fejt ki ellenállást, már nem küzd relevanciája és presztízse megőrzéséért, ellenkezőleg, a kudarcát próbálja meg gondosan elleplezni. Hiszen az egyre könnyebb vizsgák megszervezése és egy megbundázott ünneplés csak a feszültségek tompításának és az illúzió fenntartásának egyik módja.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS