// 2024. november 28., csütörtök // Stefánia
Románia

Az elnök hallgatása és a Moldovai Köztársasággal való egyesülés veszélye

// HIRDETÉS

Az újraegyesülés projektje Romániában inkább a centenárium nacionalista retorikájával és a jövő évi választást megelőző populista hullámmal áll kapcsolatban.

A Románia és a Moldovai Köztársaság közötti egyesülés honi nagy pártok által támogatott témája olyan játék, amelyet a román politikai vezetők Oroszország javára űznek. Tudatosan vagy tudatlanságból, de a Moszkvában kigondolt expanzionizmus malmára hajtják a vizet. Különben a bukaresti orosz nagykövet, Valerij Kuzmin hat hónappal ezelőtt azt nyilatkozta, hogy „a történelmi jog alapján, vagy népszavazás segítségével” bármikor megvalósítható az egyesülés projektje, de ő inkább a népszavazást javasolja, „tekintettel arra, hogy hasonló helyzet volt a Krímben is”. Az orosz diplomata azt sugallja, hogy

a Kreml nemcsak jó szemmel nézi az újraegyesülés kérdését, de egyenesen ajánlja is.

A Krím annektálása hirtelen egy európai folyamat részévé válna, ha Románia integrálná Moldova Köztársaságot és így az összes második világháború utáni határ megkérdőjelezhetővé válna. Ezen a nemzetközi joggal kapcsolatos akadályon, továbbá az EU és a NATO ellenállásának érvein túlmenően az újraegyesülés rendkívül sebezhető országgá változtatná Romániát, egy befolyásos orosz kisebbséggel és két bonyolult régióval: az autonóm Gagauziával és Transzdnyeszterrel, ahol még mindig úgynevezett békefenntartó orosz csapatok és nehézfegyverzet találhatók. Ezekhez a gondokhoz képest

a legalista hagyományokkal rendelkező magyar kisebbség kéréseit hirtelen elfogadhatóknak tartják majd.

A parlament Románia és Besszarábia egyesülésének szentelt 2018. március 27-i ünnepi ülésén Liviu Dragnea azt mondta, hogy „akarja” az egyesülést Moldova Köztársasággal: „A nemzettudat erőt képvisel a történelemben és alapvető módon képes megváltoztatni a kontextust, módosíthatja a határokat, lerombolhatja a birodalmakat és nagy léptékben képes elősegíteni az eseményeket.” A Képviselőház elnöke az unionista tézis alátámasztására felolvasta a Románia által is aláírt Helsinki Záróokmányt, melynek III. cikkelye a határok sérthetetlenségére vonatkozik. Ezzel szemben Călin Popescu Tăriceanu egyszerűen azt kérte a két – román és moldovai – parlamenttől, hogy hozzanak döntést az egyesülésről: „Az 1918-as példa alapján, csak a bukaresti és a kisjenői (Chişinău) Parlamenteknek a romániai és a moldovai román nép óhaját kifejező akarata hozhatja majd helyre azt, amit az Országtanács egy évszázaddal ezelőtt megtett, és amit a totalitárius nagyhatalmak önkényes határozata 1940-ben felszámolt.”

A Szenátus vezetője szerint

a dolgoknak anélkül kell megtörténniük, hogy Románia figyelembe venné a szövetségeseit.

Tăriceanu az utóbbi években már többször is hangot adott ennek. 2016-ban azt a kérdést tette fel, hogy Románia miért nem meri felvetni a Besszarábiával való egyesülés kérdését: „Mert sértjük más hatalmak érdekeit? Persze, hogy nem tehetünk mindenki kedvére és nem felelhetünk meg mindenkinek, de azt hiszem, hazafias kötelesség, hogy legyen bátorságunk felvetni ezt a kérdést és megpróbáljuk megoldani ezt. Mert különben Románia továbbra is úgy viselkedik – ahogy azt az utóbbi időszakban láthattuk –, mint egy alázatos és azok által megalázott ország, akiknek néha partnereknek és támogatóknak kellene lenniük.” Úgy tűnik, a jelenlegi kormánykoalíció vezetői egyre inkább egy ilyen típusú külpolitika híveivé válnak.

Mégis a Besszarábiával történt 100 évvel ezelőtti egyesülésről megemlékező ünnepi ülésen

a moldovai vezetők nem válaszoltak hasonló módon a román politikusok lelkesedésére.

Andrian Candu, a moldovai Parlament elnöke, virágzó üzletember és a Demokrata Párt alelnöke arra emlékeztette a románokat, hogy „az újraegyesítés csak 22 évig tartott”. „Igaz, hogy ezen történelmi aktusnak köszönhetően a besszarábiaiak elkerülték a 30-as évekbeli éhínséget és deportálásokat, de a 40-es években ezért alaposan megfizettünk, amikor a Ribbentrop–Molotov-paktum alapján Besszarábiát újra elcsatolták.” Anélkül csatolták el, hogy Románia bármit is tett volna ellene. A moldovaiak nem felejtenek, Candu ezért tette hozzá, hogy a történelmet nem lehet megváltoztatni: „Nem törölhetjük el azt, amit – talán – másképp szerettünk volna. De felépíthetünk együtt hidakat, utakat és vállalkozásokat, a köztünk kohéziós erőként működő román nyelven keresztül lerombolhatjuk a szellemi határokat.”

A Pruton túli politikai elit nem akarja az egyesülést, mert elveszítené politikai és gazdasági befolyását.

Az ezzel az elképzeléssel kacérkodó helyi politikusok, akik talán azt hiszik, hogy végre lehetne hajtani Traian Băsescu régebb óta létező tervét, nem rendelkeznek az ilyen nagy léptékű döntésekhez szükséges effektív hatalommal.

A Moldovai Köztársasággal való újraegyesülés projektje Romániában inkább a centenárium nacionalista retorikájával és a jövő évi választást megelőző populista hullámmal áll kapcsolatban. Erre vonatkozóan nem létezik hivatalos stratégia, ezért

Klaus Iohannis elnöknek nem volt keresnivalója a parlamentben,

mert nem szólalhatott volna fel sem az unionista áradozás ellen, sem azok mellett. Ráadásul, ha tényleg igazak azok az információk, melyek szerint átvenné Donald Tusk helyét az Európa Tanács élén, akkor Iohannisnak egyensúlyt és diplomatikus hozzáállást kell tanúsítania. Ha nem, akkor hallgatása üdvözlendő, mert elindul a jövő évi elnökválasztáson, a liberálisai pedig, Ludovic Orbannal az élen, hirtelen unionisták lettek.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált
Krónika

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján közzétett adatok szerint lezárult a külföldi szavazókörzetek szavazatszámlálási jegyzőkönyveinek összesítése.

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről
Székelyhon

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről

Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS