Az RMDSZ előremenekült és kibontotta a nagy közös autonómiazászlót. A helyzet egy higgadt elemzése, román szemszögből.
Az RMDSZ vezetője, Kelemen Hunor megpróbálja közös nevezőre hozni az utóbbi években több szekértáborba oszlott közösséget, ennek érdekében új autonómiatervezetet javasol Székelyföld számára az elnökválasztási kampány kezdete előtt.
A román vezetők és elemzők túlzónak tartják a tervezetet, annak ellenére, hogy nem tesz egyebet, mint papírra veti a zömmel az ország közepén, Hargita, Kovászna és Maros megyékben összpontosuló magyar kisebbség szükségleteit.
A preambulumban megemlítik az összes Románia által aláírt nemzetközi dokumentumot, melyekben Bukarest vállalja, hogy egyenlő jogokat biztosít a kisebbségeknek, de az 1918-as, Erdély Romániával egyesüléséről döntő Gyulafehérvári Nyilatkozat egyik fő pontját is, melyben kihangsúlyozzák, hogy „minden nép a saját nyelvén fogja képezni, igazgatni magát és törvénykezni, a soraiból választott személyeken keresztül”. Ez a toleranciaígéret akkoriban nemcsak az erdélyi magyarok és németek kéréseit tükrözte, hanem a román nyelvű elitek tapasztalatát is, akik az Osztrák-Magyar Birodalom idején a budapesti parlamentben küzdöttek a románok jogainak megszerzéséért.
Székelyföld autonómiájának tervezete Románia régiósításának hipotéziséből és abból indul ki, hogy minden régió elég nagyfokú autonómiát fog kapni ahhoz, hogy saját maga döntsön az elsődlegességeiről. Ebben az esetben a szerzők a kollektív jogokra helyezik a hangsúlyt, ahogy az más régiókban, például Dél-Tirolban is történik, és azt követelik, hogy a három túlnyomórészt magyar megyében a magyar nyelv legyen egyenlő a román nyelvvel. Ez magyar anyanyelvű iskolákat és tanárokat, magyar nyelven kommunikálni képes köztisztviselőket, valamint magisztrátusokat jelent. A tervezet azt javasolja, hogy a Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság, valamint Kovászna és Hargita megyék bíróinak kétharmada legyen magyar és csak egyharmada román, ezáltal a két nemzet e térségen belüli arányát tükrözve. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácstól (CSM) már meg is érkezett a kemény válasz, mely szerint ez a tervezet „a jogállamiság elvei elleni agresszió”.
Ennek ellenére Romániában már vannak törvények, a helyi közigazgatásról és a decentralizálásról szóló, melyek azokon a településeken, ahol a kisebbségek a lakosság több mint 20 százalékát képviselik, jogot ad az anyanyelvű igazságszolgáltatásra és oktatásra, valamint arra, hogy az illető közössége tagjai anyanyelvükön kommunikáljanak a köztisztviselőkkel.
A román jogi keret rendkívül igényes a kisebbségek jogainak területén, talán a legigényesebb az Európai Unióban, ahogy azzal Traian Băsescu állandóan dicsekszik, csakhogy a törvényeket nem alkalmazzák. Marosvásárhelyen, ahol az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet Mihály király védnöksége alatt nyitották meg 1947-ben, hogy magyar nyelven működjön, most már csak kevés anyanyelvű tanár van, Kolozsváron a Tudományegyetemet a budapesti kormány hozta létre a birodalom idején, de az utóbbi években többször is a román nacionalisták harcmezejévé vált, akik még azt sem akarták megengedni a magyaroknak, hogy a saját nyelvükön kitegyenek dohányzást tiltó feliratokat. Kevés per zajlik magyar nyelven, a kisebbségek közigazgatási anyanyelvhasználati jogát pedig állandóan megsértik.
Mindezek az elégedetlenségek késztették az RMDSZ vezetőit a legutóbbi tervezet elkészítésére, melyre vonatkozóan még a szervezet vezetői is elismerték, hogy az alkotmány kereteit feszegeti. Ez egy maximalista tárgyalási dokumentum és ugyanakkor egy magyarok mozgósítására szánt politikai nyilatkozat is. Hagyománya van annak, hogy mind a magyarok, mind az egyesülés előtti erdélyi románok is csak törvényes eszközöket használtak elégedetlenségeik megoldására.
Másrészt az is igaz, hogy ez az autonómiapárti terv alkalmatlan belpolitikai kontextusban jelenik meg, bár beleillik egy bizonyos európai trendbe, abba, melynek keretében – például – Skócia népszavazást fog tartani a függetlenségéről.
Ez az autonómiapárti tervezet a választási kampány kellős közepén nacionalista reakciókat fog kiváltani mindkét oldalon és talán még utcai erőszakot is, ahogy arra a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) főnöke figyelmeztetett. Tovább bonyolítja a dolgokat, hogy Budapest hivatalosan is támogatja a romániai magyarok által kért autonómiát. A szükségszerűség és kockázat között, a magyarok által kért autonómia továbbra is egy idealista politikai terv marad.
Volna igény a hagyományos kantinokra, mégsem ruháznak be ilyenekbe.
A Harvard asztrofizikusa bejelentette, hogy veszedelmes idegen civilizáció űrhajója közeledik a Föld felé, és decemberben meg is érkezik. Elképzeltük, mi történne, ha az idegenek Romániában landolnának…
Pedig minden rosszat rá lehet mondani: a politikai korrektséget hírből sem ismeri, mocskos a szája, macsó, szarik az új ideológiákra… és mégis van. Sőt, dübörög.
Őszintén kíváncsi voltam, ezért megnéztem magamnak a kolozsvári belváros és a Sétatér környékének nyugalmát évente felbolygató fesztiválmonstrumot.
Érdekes dolog elnézni, amint egy korábban még szájhabzó-vérnackó román politikus-megmondó lénytárs váratlanul keblére öleli a Székelyföldet. Tényleg közeleg a nagy mioritikus Utópia?
Kiszemelhette kémfőnökeit a májusban megválasztott Nicușor Dan államfő, aki a belföldi titkosszolgálat élére egy ügyvédet, míg a külügyi hírszerzés élére egy karrierdiplomatát készül kinevezni.
„Béke van. Ilyen a béke, a nagy kánikulák utáni esték simogató nyugalma. Ilyenek az emberek az augusztusi nyárestében.(...) Dögölj meg!”
Csűrrel összeépült kis ház gyúlt ki csütörtökön Csíkszentkirályon.
Bár korábban az oktatási minisztérium azt közölte, hogy nincs pénz az üdülési utalványokra, a tárca most bejelentette: idén is kaphatnak vakációs csekkeket a tanügyi alkalmazottak.
Nem bika öklelte fel, ahogy a hatóságok feltételezik, hanem medve ölte meg a pásztort múlt csütörtökön Csíkszereda közelében – állítják a Csíksomlyó Közbirtokosság vezetői. Közben a medvét kilőtték, mert megölt egy fiatal tehenet.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Volna igény a hagyományos kantinokra, mégsem ruháznak be ilyenekbe.
A Harvard asztrofizikusa bejelentette, hogy veszedelmes idegen civilizáció űrhajója közeledik a Föld felé, és decemberben meg is érkezik. Elképzeltük, mi történne, ha az idegenek Romániában landolnának…
Pedig minden rosszat rá lehet mondani: a politikai korrektséget hírből sem ismeri, mocskos a szája, macsó, szarik az új ideológiákra… és mégis van. Sőt, dübörög.
Őszintén kíváncsi voltam, ezért megnéztem magamnak a kolozsvári belváros és a Sétatér környékének nyugalmát évente felbolygató fesztiválmonstrumot.