// 2024. november 28., csütörtök // Stefánia
Románia

Az állam én vagyok!

// HIRDETÉS

Kiderült, hogy nem Victor Pontafex nyalta a híres mondást XIV. Lajostól. Hanem fordítva.

Lekezelően és magabiztosan mosolyog. Úgy viselkedik, mint egy ellenfeleit megsemmisítő háború után a feltételeket szabó győztes, ennek ellenére továbbra is maga köré gyűjti a PSD-s politika utóbbi 25 év alatti összes selejtjét, hogy bebizonyítsa,

vele van az Erő.

Azt próbálja megmutatni, hogy mindenki mellette áll, hogy a játék eldőlt, hogy a többiek már rég elvesztették a játszmát, hogy ő a mindenkit magába foglaló rendszer. Vadim Tudortól Radu Beliganig az egész ország vele van, és az övé lesz. Arca kitágul, és mindenhol megjelenik, minden tévében, minden honlapon. Mindenhol ott van, és fáradhatatlan. Megpróbálja elaltatni közönségét, elfeledtetni vele, hogy plagizálta a doktori disszertációját, aztán az állam intézményeivel mosatta magát tisztára. Az európaiakkal is feledtetné, hogy 2012-ben erőszakkal próbálta meg kiiktatni Băsescut, és – főleg – azt szeretné, ha az emberek nem emlékeznének arra, hogy

pártja rohadtul korrupt,

az ország pedig technikai recesszióban van.

Bársonyszékeket osztogat, ígéreteket tesz és olyan fajsúlyos intézményeket von a bűvkörébe, mint a BNR és a SRI, mondván, hogy az ország helyzetétől függően a Román Hírszerző Szolgálat igazgatója, George Maior kormányfő lehet, de akár a Nemzeti Bank kormányzó-helyettese, Florin Georgescu is átveheti ezt a tisztséget, ha egy megmentő pénzügyesre lenne szükség.

Az ingadozó liberálisoknak is csapdát állított, amikor kijelentette, hogy a kormányfői tisztségre Călin Popescu Tăriceanu a fő jelöltje. A csalinak hatalomíze van sok PNL-s számára, de azoknak a választóknak is, akik üdvözölték a liberalizmus és a kaviárszocializmus keverékét.

Victor Ponta már a Cotroceni-be jutása előtt meg akarja valósítani a románok „egyesítésé”-t megcélzó programját. A PSD legrégebbi szövetségesével, Corneliu Vadim Tudorral kezdte, akit azért szedtek elő újra a süllyesztőből, hogy elmondja nekünk azt, amit Victor Ponta gondol, de nem mondhat ki nyilvánosan, arra emlékeztetve bennünket, hogy a PSD történelme hosszú és tele van cinkosságokkal. Dan Diaconescu a következő a sorban, akit a bíróság első fokon 3 év börtönre ítélt zsarolásért, és aki a Tribun fiatalabb másolata, ugyanazokkal a használati utasításokkal.

Ott van még Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, aki most késznek mutatkozik beugrani a csónakba Vadim mellé, és aki azt veti oda a válla felett az Európai Néppárt elnökének, mely szervezetnek tagja, hogy a belpolitikai döntések nem tartoznak a külföldi partnerekre. Ezt a gondolatot Victor Ponta is felkarolta, akit a nyugati tájkép egyre kevésbé, a távol-keleti viszont egyre jobban érdekel.

Valóban, Victor Ponta lehetne az az elnök, aki egyesíti

az opportunistákat a csalókkal,

a tolvajokat a szélsőségesekkel, a börtöntöltelékeket a törvényhozókkal, a magyarelleneseket az áldozataikkal. Ő a híd, melyen állva mindenki kezet foghat, ő az erő, aki a PSD-t azzá tehetné, ami volt már egyszer, és talán még annál is olyanabbá. Közös frontot alkot körülötte a 20 büntetőügyes PSD-s parlamenti képviselő és a párt kiskirályainak csaknem fele, akik összeszorult szívvel lesik a DNA-t. Az Antena 3 is támogatja, hiszen létezik egy implicit ígéret: ti támogattok engem, én segítek nektek. Dan Voiculescu visszafogott lélegzettel várja a kegyelmet, míg másoknak az amnesztia lenne előnyös. Az a törvény, amiről Dan Şova Viorel Hrebenciuc-kal alkudozott, valósággá válhat annak az „egyesülés”-nek a szellemében, amiről Victor Ponta beszélt.

Egy Victor Ponta államfősége mellett felálló PSD-s kormány újra a pártelvtársak magánbirtokává változtatná az államot, amit a kormányfő már meg is tett, tekintettel arra, hogy a második forduló előtt 10 nappal arra utasította ellenőrző testületét, vizsgálja ki a Klaus Johannis által, Nagyszeben polgármestereként, 14 évvel ezelőtt végrehajtott visszaszolgáltatásokat. Victor Ponta azt hiszi, ő az állam, és a közintézményeknek érte kell dolgozniuk.

Kérdés, hogy vissza akarnak térni a románok az időben?

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált
Krónika

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján közzétett adatok szerint lezárult a külföldi szavazókörzetek szavazatszámlálási jegyzőkönyveinek összesítése.

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről
Székelyhon

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről

Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS