Most lehet a népet szívatni, ha már kiürítették a kincstárat és nagyon kell a pénz. De nem volt elég az európai parlamenti választások bosszúszavazása utáni bukás?
Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A különféle pártbéli tisztségekért kampányoló pénzügyminiszter, Eugen Orlando Teodorovici bejelentette, új adók bevezetését veszi számításba a kis cégek esetében, egy állam által évente meghatározott fix összeget, melyet nagyjából 1,1 millió cégnek kellene megfizetnie. Vagyis egyfajta átalányadóról van szó, ezúttal Teodorovici javaslataként.
Mindnyájan értjük, hogy rosszul megy a gazdaság, nőnek a hiányok, az infláció, az emberek már most is a láncdrágulásokra panaszkodnak, de egy piacra rázúdított új adó csak káoszt és bizonytalanságot okoz majd a kisvállalkozók körében.
A pénzügyminiszter javaslata, ahogy az várható volt, máris negatív reakciókat váltott ki a kisvállalkozói egyesületekből, melyek Teodorovici beavatkozása nélkül is piaci nehézségekkel küszködnek. Az embereket – jogosan – összezavarja az adótörvények futószalagon zajló módosítgatása, mert senki sem tud úgy üzleti stratégiát vagy tervet kigondolni, hogy közben azon kell gondolkodnia, milyen adókat talál még ki a kormány. A romániai üzleti környezetnek az adómérték növekedése a mumusa, Teodorovici pedig minden áron ezt akarja igazolni.
A hivatalos adatok szerint 2019 első hat hónapjában intenzíven módosult az adózással kapcsolatos törvényi keret. Ennek megfelelően
melyekhez – természetesen – különféle miniszteri utasításokat is hozzá kell számítani. Mindezek a jogszabályok mutatják a legjobban a Romániában uralkodó és az üzleti köröket és befektetőket elriasztó jogi instabilitást.
Remélem, hogy a kis- és közepes vállalatok képviselői által megfogalmazott figyelmeztetések nyomán Teodorovici miniszter bölcsességet tanúsít és lemond erről az adóról, amely csak újabb elégedetlenségeket vált ki. Nem állhat elő valaki adóamnesztiával az állami cégek számára és közben új adókat vetsz ki a kis cégekre, mert ez frusztrációkat vált ki, márpedig az adókkal való visszaélésnek leggyakrabban választáskor meglesz a böjtje.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
A bíróságon folytatódhat a Bihar megyei magyar közélet egyik legrégebbi politikai konfliktusa: Szabó Ödön pert indított Csomortányi István ellen. Az RMDSZ-es politikus rágalmazásról beszél, az EMSZ-alelnök szerint a per célja az elhallgattatása.
… meglett a kormánybuktatás után készített első közvélemény-kutatás, érdekesek az eredmények… és Nicușor Dan államelnök enyhén szólva hülyét csinált magából a NATO-csúcsértekezleten.
Rövid ímélben értesítették Dolhai Istvánt, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetőjét, hogy július végéig láthatja el főkonzuli teendőit.
Elkészült a romániai magyar tannyelvű középiskolák idei érettségi rangsora. A végzősök átlageredményei alapján összeállított toplista a legjobb intézmények mellett azt is megmutatja, hol érettségiztek a legtöbben, hol született a legtöbb 10-es jegy.
A magyar kormány képviselőinek jelenlététől teszi függővé az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) panelbeszélgetésein való részvételt több külhoni magyar egyetem vezetősége.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?