Az álmatlanságig szemmel tartjuk a székelyek autonomista követeléseit, de nem vesszük észre a románok között zajló harcokat az „autonómiáért”.
Az alábbiakban – néhány módosítással – újra közlöm az egyik szövegemet, melyet négy éve tettem közzé az Adevărulban. Nem véletlenül azután, hogy Kelemen Hunor úr és köztem az utóbbi két hétben szóváltás alakult ki. Mára úgy hiszem, hogy annyira figyeljük az őshonos többség és a magyar kisebbség közötti „hagyományos” feszültségeket, hogy már nem vesszük észre, milyen kéjjel ellenségeskedünk egymás között.
Állandóan azt mondogatják nekünk, hogy egy radikális identitás- és szuverenitásvesztés fenyeget bennünket, hogy
De nyilvánvaló, hogy a köztünk meglévő ellenségeskedés, románok és románok elkeseredett egymásnak feszülése, saját magunk gyűlölete végtelenül nagyobb mértékben van jelen és hatékonyabb, mint bármilyen állítólagos nemzetellenes összeesküvés. A közösségi szellem untat minket. Jobban szeretjük a magányos igazság dicsőségét, az azon nemzettársaink felett aratott magángyőzelmet, akikkel nem értünk egyet. Saját szakállunkra van igazunk bárkivel szemben, akinek más meggyőződése van. Hiú heveskedéseink számára már semmi súlya sincs a testvériességnek, az alapértékeknek, az udvarias kommunikációnak. Inkább a torzsalkodást szeretjük. És nem petyhüdt harmóniáról beszélünk, amikor ezt hozzuk szóba, hanem azt, hogy képtelenek vagyunk tisztelni egymást és másokat hibáztatunk a „felebarátainkkal” való természetes együttélésünk kudarcáért…
A magyar nacionalizmus XIX. századi kísérteteinek néha-néha kis vitézkedő rándulásaik vannak.
A felelőtlenek mindkét oldalon sietnek pörgetni a témát, riadót fújni, könnyeket hullatni a gyűlölet tésztájába. Nyilvánvaló, hogy egyetlen épeszű ember sem veheti komolyan egy-egy kampányoló politikus vagy egy-egy provinciális szentimentalista követelődző hangoskodásait. A mai Európa már nem rajzol újra határokat, az elavult sovinizmusok már nem jönnek be, a birodalmi szeszélyeskedés nevetséges. Mások ma a világ gondjai. De a politikusok és a kemény témák után sóvárgó újságírók számára ez grandiózus lehetőség. Nem szabad elszalasztani. Virágzik a zordság, a keserűség, az üvöltés, a fogcsikorgatás, az ökölrázás az ég felé és a militáns folklór. Ez az ő idejük!
Ugyanakkor azt is látom, hogy miközben álmatlanságig szemmel tartjuk a székelyek autonomista követeléseit, már nem vesszük észre a románok között – különféle szinteken – zajló harcokat az „autonómiáért”.
Szenvedéllyel, dühvel, vidáman. Nézzék meg a Cotroceni és Győzelem-palota között megszokottá vált – „elszakadási” – háborút. Önöknek az a benyomásuk, hogy ez a két intézmény ugyanazt az országot képviseli? Az egyik hojszot mond, a másik meg csát. Egyes politikusok azt mondják, hogy Európával tartanak, de adott esetben nem haboznak azt az Oszmán Porta jelenkori megfelelőjeként leírni. Mások elutasítják a nyugati „gyarmatosítást”, de befektetéseket és „párbeszédet” akarnak. A parlament jogilag „autonóm” akar lenni, az igazságszolgáltatás is „autonómiát” akar, a parlamenti képviselők az egyszerű polgároktól eltérő bánásmódot (tehát „autonómiát”) akarnak. Az ANI-t (Országos Feddhetetlenségi Ügynökség – a szerk.) túl nagy autonómiával vádolják. A DNA (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.) is túlságosan „autonóm”, vagy jobban mondva nem attól függ, akitől kellene. A CNA (Országos Audiovizuális Tanács – a szerk.) nem elég „autonóm”. A sajtó is „autonómnak” mondja magát és nagy zsigeri lovagi tornákat szervez.
Hallották valaha a magyar kisebbség valamelyik képviselőjét nagy hangon üvöltözni, hogy azt kívánja az ellenfeleinek, hogy „kínok között haljanak meg”? Nos, én hallottam román újságírót ilyen átkot szórni vértestvér „ellenfeleire”… Meglehet, hogy mire lerohannak bennünket a nyugati szomszédok, már lekaszaboltuk egymást és egy „puszta országot” kínálunk majd nekik fel tálcán. A politikusok nem akarnak politizálni. Hanem – Mircea Diaconu szavaival – „tépni, harapni akarnak”. A pannón beözönlők húsából? Nem, hanem egyes „román testvérek” húsából! Amikor eszedbe jut, hogy mit mondtak a PDL-sek (Demokrata-Liberális Párt – a szerk.) az USL-esekről (Szociál-Liberális Szövetség – a szerk.), amikor hallod, mit mondanak egyes liberálisok más liberálisokról és egyes peszedisták egyes liberálisokról, vagy egyes liberálisok egyes peszedistákról, vagy egyes USR-sek (Mentsétek meg Romániát Szövetség – a szerk.) más USR-sekről, amikor azt látod, miként teremtik le egymást a különféle beszélgetős műsorokba meghívott politikusok, végül az a kérdés merül fel benned: hány Románia van? Tényleg a jelenlegi európai parlamenti képviselői képviselik Romániát? Harmad- meg negyedrangú alakok lepték el a színpadot, akik egy saját Romániáról beszélnek, aminek semmi köze sincs a többiek Romániájához.
Ami engem illet, úgy érzem, hogy egy elkobzott Romániában élek. Nézem a tévét, olvasom az újságokat, hallgatom a politikusok beszédeit és idegennek érzem magam. Szinte mind gúnyt űz az intellektuális „autonómiámból”, a hazafiságomból, a szolidaritásigényemből. Mindenki kutyául küzd a karrierjéért, a ködös dicsőségéért, a sérthetetlen feljogosítottságáért. Mind azt akarja, hogy az én nyugalmam, a nemzeti jó modor, gondolkodásom szabadságának rovására legyen igaza. Ha tényleg ilyenné vált az országom, akkor a legkisebb habozás nélkül kérnék – a lelkem számára – egy kis autonómiát!
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.
Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.
Meghalt vasárnap egy barcaszentpéteri siklóernyő-oktató, akinek repülés közben kikapcsolódott a felszerelése és lezuhant a magasból – közölte a Brassó megyei rendőrség.
Továbbá ha hirtelen felindulásból kivágná a diófát az udvarán, ne tegye!
A keresőcsapatok kedden délután megtalálták a kiskorút, aki a Szovátához tartozó Szakadát település erdei területén tűnt el a délben.
Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.
Hallgatólagosan elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvénytervezetét arról, hogy a többségi nemzethez tartozó állampolgárok a nemzeti kisebbségekével azonos feltételek mellett alakíthatnak egyesületeket.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.