// 2026. február 8., vasárnap // Aranka

Ausztria, Európa szeizmográfja

// HIRDETÉS

Mit üzen az osztrák szélsőjobb győzelme? Valentin Naumescu írása.

Norbert Hofer, a szélsőjobboldali párt (a hevesen Európa- és bevándorlás-ellenes FPÖ, azaz Szabadságpárt) jelöltje nagy előnnyel, több mint 36 százalékos eredménnyel megnyerte az ausztriai elnökválasztás első fordulóját és valós esélye van május 22-én államfővé válni, amikor a zöldek által támogatott és a résztvevők 19 százaléka által megszavazott Alexander van der Bellen független jelölttel küzd majd meg a döntőben.

Hamis az elképzelés, hogy az osztrák politikai rendszerben az elnök nem számít, mert a kancelláré a végrehajtó hatalom, hiszen a társadalom üzenete erőteljes lesz és azt a bécsi kormánynak meg kell majd hallgatnia. A masszív, 70 százalékos részvétel azt mutatja, az osztrákokban erős politikai érdeklődés van aziránt, milyen irányultságú lesz az ország vezetése. Az is (vagy főleg) figyelemre méltó, hogy

kudarcot vallott Ausztria két nagy hagyományos demokratikus pártja,

a konzervatív és a szociáldemokrata, melyeknek 1945 után először nem sikerült bejutniuk a döntőbe. Ez sorsdöntő pillanat, újrarendeződik a politika a kontinensen és új vezetői nemzedék jelenik meg, és ezt a folyamatot az ausztriai szavazás politikailag (újra)megerősítette a görögországi, olaszországi, spanyolországi és máshol tartott voksolások után.

Henry Kissinger az „Európa koncertjének” és Klemens von Metternich hercegnek a kontinentális rend és erőegyensúly napóleoni háborúk utáni helyreállításában játszott létfontosságú szerepének szentelt könyvében (mely egyensúly aztán évszázadnyi békét hozott Nyugat- és Közép-Európában) találóan úgy fogalmaz, hogy „Ausztria Európa szeizmográfja” [1]. Persze, Kissinger az Ausztria által a XX. századi két világháború kezdeti pillanataiban mutatott ingadozásra gondolva tulajdonítja ennek a kicsi és stratégiai tengeri kijárat nélküli országnak az Európa nyugalmi, vagy ellenkezőleg, készülődő nyugtalanságát mutató érzékeny tű szerepét.

Vitathatatlan, hogy Ausztria aktívan vagy passzívan jelen volt a kontinens nagy strukturális változásainak első vonalában: 1914-ben jelentősebb mértékben, előrevetítve Európa régi birodalmi rendjének összeomlását, 1938-ban, a német Anschluss alkalmával pedig passzívan. Talán éppen azért, mert kicsi ország Európa legnagyobb hatalma árnyékában, melynek nyelvét ugyan beszéli, de döntéseit befolyásolni nem tudja, a Bécs elleni török ostrom óta a Nyugat hagyományos érintkezési pontja lévén a Keletről kiinduló nagy hullámokkal és befolyásokkal, Ausztria a nyugati elitklub tagjaként

elsőként érzi meg a válságokat és mutatja a politikai nyugtalanság jeleit,

általában előrejelezve a vele szomszédos nagy Németország rengéseit.

Az ausztriai elnökválasztás első fordulójának eredménye nem túl szerencsés Európa politikai távlatát illetően. Ezzel szemben lelkesen, egy „Bravó osztrák nép!”-pel üdvözölte azt Marine Le Pen, amivel nyilvánvalóan a franciáknak, a németeknek és a hollandoknak is üzen, hogy szavazzanak minél hamarabb szintén az EU-ellenes nacionalizmusra, mint ahogy a briteknek is, akik június 23-án népszavazáson mondanak véleményt a maradásról vagy távozásról. Az európai politikai légkör megromlása csak még jobban bátoríthatja a Brexitet támogató tábort, mint ahogy Obama minapi londoni látogatásáról és a briteknek szóló, Európai Unióban maradás melletti üzenetéről is úgy gondolom, hogy szintén a távozás melletti szavazásra serkenti a konzervatív választókat, a szigetországi népnek hol Brüsszelből, hol Washingtonból küldözgetett „útmutatásokra” adott válaszul.

Norbert Hofer jól néz ki, fotogén, bizakodóan mosolyog és erőt sugároz, egy siklóernyős balesete utáni részleges bénultsága ellenére [2]. 45 éves, energikus, a választási kampány alatt

folyamatosan magánál tartotta Glock pisztolyát, mert támogatja a fegyverviselést

(ami most nagyon bejön az osztrákoknak, miután befogadtak 100.000 muzulmán bevándorlót), azt ígéri, hogy azonnal leállítja az idegenek belépését és bármilyen külső agressziótól, valamint az Európai Unió visszaéléseitől is megvédi majd a népet.

Szándékában áll feloszlatni Ausztria Parlamentjét a 2018-as parlamenti választás előtt. Nem kizárt, hogy elnökként néhány év múlva népszavazást kezdeményez Ausztria kilépéséről az Európai Unióból, melyet ő és pártja az országot ért minden bajért hibáztat. Ha valaki nem tudja, Ausztria csak 1995-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, Finnországgal és Svédországgal együtt, ezzel véget vetve az Egyesült Államok és a Szovjetunió által a második világháború végétől előírt politikai semlegességnek.

Putyinnak újra minden oka megvan ujjongani, akárcsak más esetekben (az EU–Ukrajna társulásról szóló hollandiai népszavazás, a franciaországi vagy németországi helyhatósági választások eredményei és így tovább). Európa politikailag belülről omlik össze, nincs szükség a „Vörös Hadsereg” semmiféle támadására. A nacionalista, liberális- és Európa-ellenes pártok jelentős pontokat gyűjtenek nyugattól keletig, északtól délig. Ha Ausztria „megszökik” az Európai Projektből, akkor az egész közép- és kelet-európai országcsoport arra ébred, hogy

geopolitikailag elszigetelődik Németország felé

(és itt nemcsak a határellenőrzések visszaállításáról van szó), a hatások pedig láncreakcióként jelentkeznek majd, a stratégiai, befektetési, banki és gazdasági dimenziót is beleértve. Majd elválik, hogyan alakul az OMV–Gazprom együttműködés, például, vagy az osztrák bankok viselkedése, ha Bécsben megfordul a széljárás.

Nem tudjuk biztosan, győzni fog-e Norbert Hofer. Nem tudjuk, ő lesz-e az első szélsőséges pártból érkező államfő az Európai Unióban. (Feltételezésem szerint győzni fog, nemcsak az első fordulóban szerzett szavazataránya miatt, mint inkább azért, mert csak egy zöld független áll majd vele szemben, aki nehezen tudja majd maga mellé állítani a hagyományos pártok szavazatait.) Azt viszont tudjuk, hogy Ausztria a múltban már kacérkodott a nacionalista populizmus csábításával. Jörg Haider (egy náci cipész és a 40-es évek Ausztriájában tevékenykedő náci női szervezet vezetőjének gyermeke) és ugyanez az FPÖ 2000-ben csaknem 27 százalékot kapott, és bekerült a bécsi koalíciós kormányba, ami miatt nemzetközi szankciókat vezettek be Ausztriával szemben, amelyeket csak néhány évvel később vontak vissza, miután a szélsőségesek távoztak a kormányból. Haider 2008-ban meghalt egy gépkocsibalesetben, amikor az európai közvélemény egy mítosz szétzúzását is végignézhette, Haider magánéletének részletei ugyanis azt mutatták, hogy a szélsőjobboldal és a homoszexuálisok [3] között nem igazán van olyan ideológiai inkompatibilitás, ahogy azt hitték.

Majd meglátjuk, mi történik május 22-én. De még e szavazás után is, melyet én eléggé sokatmondónak tartok, „Európa szeizmográfja” maximális riadójelet küld Brüsszelnek és az egész Európai Uniónak. Attól félek, hogy már túl késő lesz. Az Európa-párti opció építményén szaporodnak a repedések, a megoldások pedig váratnak magukra. Az biztos, hogy nem az a Glock a megoldás, mellyel Ausztria lehetséges jövőbeni elnöke sétafikál.

 

JEGYZETEK:

[1] Henry Kissinger, A World Restored: Metternich, Castlereagh and the Problems of Peace, 1812-1822, Houghton Mifflin, 1973 (első kiadás, 1957).

[2] http://www.theguardian.com/world/2016/apr/25/austrian-far-right-partys-triumph-presidential-poll-turmoil-norbert-hofer

[3] http://www.independent.co.uk/news/world/europe/haiders-deputy-reveals-gay-affair-969492.html


Az alcímeket a szerkesztőség adta. Fotó: straitstimes.com

// HIRDETÉS
Különvélemény

Most azonnal, mindent! Meg lehet-e akadályozni, hogy az online világ nulla látenciája szétverje a „valós” életet?

Fall Sándor

A digitális tartalmak végtelen világában minden azonnal és mindig elérhető. Ez nekünk nem jó, mert bele fogunk őrülni. De talán van megoldás.

Nagy a munkanélküliség a fiatalok körében – mi lehet a tágabb oka ennek?

Sánta Miriám

Románia hatalmas munkaerőpiaci változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Több generáció is részt vett és vesz ebben, az oktatás pedig nem úgy alkalmazkodik, ahogy kéne. A mesterséges intelligencia pedig tarolni fog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Kit szerethet jobban az ember: Luke Skywalkert vagy egy három méteres kék lényt?

Szántai János

Biza, nagyon diszkriminatívan, kolonialistán, rasszistán, szuveranistán, mindencsúfistán hangzik a fenti összehasonlítás. De a pőre igazság az, hogy Luke nyer.

„Elemi szükséglet az anyanyelven való megszólalás lehetősége krízishelyzetben”

Sólyom István

A mentális nehézségek esetén a legrosszabb, ami történhet, ha valaki magára marad a problémájával – mondja dr. Kovács Réka Rozália pszichológus, a Sapientia EMTE adjunktusa.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Szégyen, hogy a kapusok szeszélyétől függ, ki és mikor látogathatja Mátyás király szülőházát
Főtér

Szégyen, hogy a kapusok szeszélyétől függ, ki és mikor látogathatja Mátyás király szülőházát

Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul? Az érintettek nem tudtak volna mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Ismét összeültek a történészek az MCC kolozsvári képzési központjában.

Napokkal az omlás előtt érkeztek a felkiáltójelek: hogyan semmisült meg a szilágycsehi református templom tornya?
Krónika

Napokkal az omlás előtt érkeztek a felkiáltójelek: hogyan semmisült meg a szilágycsehi református templom tornya?

Az elmúlt évek egyik legsúlyosabb erdélyi műemléki eseménye rázta meg a szakmát és a helyi közösséget. A szilágycsehi református templom tornyának az összeomlása kapcsán a felújítást tervező szakember, Makay Dorottya nyilatkozott a Krónikának.

Kelemen adócsökkentést kért Bolojantól, a kormányfő haladékot kért, hogy megvizsgálják a kérdést
Főtér

Kelemen adócsökkentést kért Bolojantól, a kormányfő haladékot kért, hogy megvizsgálják a kérdést

További szerdai híreink: Nicușor Dan államfő reagált az amerikai jelentésre, amely szerint Romániában nem az oroszok, hanem az EU avatkozott be a választásokba. Egy kanadai cég pedig jelentős mennyiségű ritka fémeket talált az Erdélyi Szigethegységben.

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Kontra György, az M1 híradósa
Székelyhon

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Kontra György, az M1 híradósa

45 éves korában meghalt Kontra György, az MTVA munkatársa, az M1 híradó bemondója.

Porlad a beton, hámlik a burkolat az újépítésű hídon, de az önkormányzat szerint ez „természetes”
Krónika

Porlad a beton, hámlik a burkolat az újépítésű hídon, de az önkormányzat szerint ez „természetes”

Két hónap sem telt el az újépítésű aradi híd használatba adása óta, de a járókelők és gépjárművezetők máris problémákat jeleztek a közel 166 millió leje létesítményen: a korlátok tövében porlad a beton, a kerékpársávon pedig hámlik a burkolatfestés.

Kell a parajdiak földje az autópályához, de felhajtót nem kapnak cserébe
Székelyhon

Kell a parajdiak földje az autópályához, de felhajtót nem kapnak cserébe

Elégedetlenséget szült Parajdon az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Sóvárad és Gyergyóalfalu közötti szakaszának megépítéséhez szükséges területkisajátítások. Az is kiderült, hogy Parajd határában nem lehet majd felhajtani a sztrádára.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Most azonnal, mindent! Meg lehet-e akadályozni, hogy az online világ nulla látenciája szétverje a „valós” életet?

Fall Sándor

A digitális tartalmak végtelen világában minden azonnal és mindig elérhető. Ez nekünk nem jó, mert bele fogunk őrülni. De talán van megoldás.

Nagy a munkanélküliség a fiatalok körében – mi lehet a tágabb oka ennek?

Sánta Miriám

Románia hatalmas munkaerőpiaci változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Több generáció is részt vett és vesz ebben, az oktatás pedig nem úgy alkalmazkodik, ahogy kéne. A mesterséges intelligencia pedig tarolni fog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Kit szerethet jobban az ember: Luke Skywalkert vagy egy három méteres kék lényt?

Szántai János

Biza, nagyon diszkriminatívan, kolonialistán, rasszistán, szuveranistán, mindencsúfistán hangzik a fenti összehasonlítás. De a pőre igazság az, hogy Luke nyer.

„Elemi szükséglet az anyanyelven való megszólalás lehetősége krízishelyzetben”

Sólyom István

A mentális nehézségek esetén a legrosszabb, ami történhet, ha valaki magára marad a problémájával – mondja dr. Kovács Réka Rozália pszichológus, a Sapientia EMTE adjunktusa.

// HIRDETÉS