Ezt a szöveget biztos nem teszi a karácsonyfa alá Ninel Peia meg a többi álhazafi köcsög.
Amilyen ötletesek, okosak és büszkék vagyunk, nem hagyhattuk ki, hogy a hazafiság terén is találjunk egy „eredeti”, sehol sem látott, valószínűleg az egész bolygón egyedülálló változatot. Paradox, kiszámíthatatlan, nehezen összefoglalható „hazafisággal” dicsekedhetünk. Újabban eklatáns példáját is fel tudjuk mutatni a bonyolult hazaszeretetünknek.
a Constantin Brâncuşi egyik híres műve (A Föld bölcsessége/Cuminţenia Pământului) megvásárlásához szükséges összeg biztosítását. Ötmillió lejről van szó. Nincs. Pénzünket elviszi választottaink javadalmazásának kiegészítése, barátokkal, rokonokkal, vagy névtelen „szakértőkkel” teli irodáik fenntartása. Aztán kell még a pénz a Tudósok Akadémiájára is, melynek finanszírozására több mint hatmillió lejt kapott Ecaterina Andronescu (a tizennyolcból ez volt az Oktatási Minisztérium költségvetése esetében elfogadott egyetlen módosító javaslat. Ha nem tudják, ki fia-borja ez az „Akadémia”, keressenek rá a neten…) Készek lennénk valamennyit elkölteni Brăncuşi vagy Enescu maradványainak esetleges, hazafias hazahozatalára is. Mindenesetre nem nagyon van időnk a közvéleményre különösebben nem ható kulturális ügyek részletes megvitatására. Nem olyan könnyű megállapítani, hány kutyára van szüksége az alföldi juhásznak, a domb-, vagy hegyvidékihez képest. És mennyi minden van még…
Brâncuşi-nak már régóta pechje van a szülőhazájával. A román állam az 50-es évek elején nem kívánta vállalni „dekadens” művészetét, így aztán a művész az egész örökségét a francia államra hagyta. Aztán a „burzsoá-földesúri rezsim” maradványaként megpróbálták lebontani a Végtelenség oszlopát (Coloana Infinitului). A zsilvásárhelyi (Târgu-Jiu) néptanács a lebontásból származó „fémes anyagokat” felajánlotta a helyi D.C.A.-kirendeltségnek. (A szerző valószínűleg összetéveszti a papír-, textil- és üveghulladék begyűjtésével foglalkozó Begyűjtési és Beszerzési Igazgatóságot – DCA – a fémhulladékok begyűjtésével foglalkozó Fémbegyűjtési Vállalattal – ICM – a szerk.). Maga a RPR (Román Népköztársaság – a szerk.) Akadémiája is megvitatta a brâncuşi-i alkotások „értékét”, arra a következtetésre jutva, hogy nem érdemesek az új rezsim figyelmére… De azóta a dolgok, természetesen, megváltoztak. Ma szeretjük Brâncuşi-t. Fáj, hogy csontjai idegen földben pihennek.
Sem az élő ember, sem az alkotásai nem érdekeltek és érdekelnek minket. Ellenben a csontjai! A csontjai a mieink, az ősi földé, a népé. Azért a művelődési miniszter, Vlad Alexandrescu úr megpróbált kiállni, egy halotti tor stilisztikáján túllépő erőfeszítés érdekében. Kiállt egy nemzeti örökség részét képező műremek megvásárlása mellett. Érvelése a két ház kulturális bizottságaiban meghallgatásra talált. A költségvetési-pénzügyi bizottságnak volt ellenvetése. Meg a parlament plénumának. Nem sérthetünk meg törvényeket, még akkor sem, ha rosszak, még akkor sem, ha nem tudnak olyan rendkívüli helyzeteket kezelni, mint ez. Csak akkor sérthetjük meg azokat, ha lopni akarunk, ha a pártaktivistáinkat akarjuk megóvni az igazságszolgáltatástól, vagy a személyes érdekeinknek akarunk ködös jogi alapokat teremteni. De Brâncuşi? Az ország öröksége? Kinek van ideje ilyen csecsebecsékre?
Ezzel szemben a képviselőink teljesen más hazafias modellt kínálnak. Tisztán kíváncsiságból kérdezném csak, hogy A Föld bölcsessége ügyében vajon miként szavazott egy lánglelkű hazafi, aki bármikor örömmel felfeszíttetné magát a hazácska idegenek által meggyalázott testére. Nyilvánvalóan Ninel Peia úrról van szó, aki nemrég vallott szerelmet „Románia Anyácskának”. Peia úrnak az urbi et orbi módon hangoztatott, az ő hősies lázában osztozni nem akaró „lefizetett bérenceknek”, „takonykóros sakáloknak”, „rothadó dögök lakóinak” provokatív módon arcába vágott szövege megrázóan és dagályosan giccses, semmibe véve – nyilvánvalóan ezt is hazafiasan – az anyanyelvet (melyet olyan „szenvedéllyel szeret, akit (sic!) kevesen tudnak majd megérteni”) és pikareszk önéletrajzi elemekkel színesítve (a „termőfölddel a talpa alatt” nőtt fel, a „báránykák között” járkált, hol Kőzúzóként, hol Éhekórászként, a „nemzet földjéből” nőtt ki és „senkiből” „doktor” és parlamenti képviselő lett! Így szokott ez lenni, amikor beleszeretsz – elnézést kérek! – „anyáink anyácskájába”, vagyis a hazába).
úgy tűnik, hogy (testvérével együtt) érintett volt egy megyei műveletben, melynek során nagy mennyiségű mérgező anyag törvénysértő raktározásával szennyezték be a „nemzet földjét” Bukarestben, Ilfov és Ialomiţa megyékben. Parlamenti irodájában 16 „munkatársat” alkalmazott, zömmel egyetemi hallgatókat, akiknek az volt a feladatuk, hogy összefoglalják számára a napirenden szereplő törvénytervezeteket (hisz csak nem fogja mindet elolvasni). Ugyanez a Peia úr példát mutatott az éberségből, amikor a Colectiv tűzesetének apropóján belénk verte a frászt: nagy honfitársunk megérzése szerint akkor a nemzeti egység szétzúzására történt kísérlet, amit áldozatos lemondásával Victor Ponta hiúsított meg ügyesen! Peia úr az élő bizonyítéka annak, hogy megéri igazi hazafinak lenni. Uraságának van nagyjából 17 földterülete, úgy két-három háza és két Mercedes típusú gépkocsija! Nagyon kell szeretned az anyaföldet, hogy ennyi parcellát ölelj mohón magadhoz a vagyonából.
Peia úr érzelmei láttán nem csodálkoznék, ha hamarosan arról értesülnék, hogy úgy döntött, saját vagyonából rászán némi aprópénzt arra, hogy a nemzeti vagyon egy Brăncuşi-remekművel gazdagodjon. Hisz ő nem egy „takonykóros sakál”, egy „rothadó dögökben lakó”, mint azok a hazaárulók, akikkel életre-halálra küzd. Inkább életre. És haszonra.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.
Néhány ezren vonultak utcára szerdán este Kolozsváron, hogy tiltakozásukat fejezzék ki a szélsőségesség előretörése, a romániai államfőválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu ellen. Incidenstől sem volt mentes a tiltakozás.
Észbe kaptak a román hatóságok, rácsuknák az ajtót a Călin Georgescut kezére. Eközben Háromszéken macsetével gyilkolt egy részeg férfi.
Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.
JEGYZET – Gyermekkorom nyári vakációiban több hetet nagyszüleim tanyáján töltöttem, a román–magyar határ közvetlen közelében. Gyerekkorom egyik „legmerészebb” tetteként átpisiltem Magyarországra.
1995-ben vásárolt hétvégi házat Székelyvarságon a hétvégi elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu, aki néhány éve túl is adott az ingatlanján.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.