Ha a politika nem több a hatalomért, tisztségekért és pénzért folyó harcnál, a kórházak lángolnak és az egész ország hamuvá válik.
A szöveg a Mediafax oldalon megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Ha kigyullad egy kórház intenzív osztálya, tragikus esetről van szó. Amikor egy második kórházban is lángba borul az intenzív osztály, lehet szerencsétlen véletlenről beszélni. Ám amikor egy harmadik kórház is a tűz martalékává válik, már nem lehet véletlen:
„Egy rettenetes baleset”, mondta szűk egy évvel ezelőtt Klaus Iohannis a Piatra Neamț-i tragédiáról, amikor 2020. november 14-én 10 ember meghalt, vagyis az ágyban elevenen elégett a városi kórház intenzív osztályán. Az áldozatok száma nagyobb is lehetett volna, ha egy Cătălin Denciu nevű orvos nem rontott volna a lángok közé, hogy kimentse a többi beteget, miközben maga is súlyos égési sérüléseket szenvedett. Tedrosz Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet elnöke kitüntette Denciut, akárcsak a belga állam.
mások már kitüntették az orvost és Iohannis csakis első akar lenni.
A neamți orvost nem a hatóságok fogadták virágcsokorral, mikor idén május 6-án hazatért, hanem a problémák. Először is, az érvényes törvénykezés szerint a hősi gesztus, melynek során Denciu konkrétan tűzbe ment a betegekért, nem indokolja a kötelező betegszabadságot a gyógyulás teljes időszakára. Az orvost felszólították, jelenjen meg a munkahelyén. Ráadásul nem is fizették ki az elmaradt bérét. Ezért bírósághoz fordult. Az első tárgyalásra szeptemberben került sor. A kifizetések elmaradását pénzhiánnyal indokolták, noha Cîțu miniszterelnök hónapok óta biztosít minket arról, hogy: „Van pénz!”
Szakértőket hívott a Cotroceni-palotába, konzultált velük. Egy ilyen alkalommal Dorin Săndesc, az intenzív osztályos orvosok országos vezetője elmondta, hogy átadott az elnöknek egy memorandumot, amely minden olyan lépést tartalmaz, melyek által a hasonló esetek elkerülhetők. Akkor látta a memorandumot utoljára, amely valamelyik fiók mélyén porosodik azóta is.
És a történet megismétlődött, még több halottal, 2021. január 29-én, a bukaresti Matei Balș kórházban. Ezúttal 20 ember égett el elevenen a kórházai ágyakon, egy éjszaka leforgása alatt. Másnap délben, a kórház előtt állva, az elnök ezt mondta: „Szomorú nap ez a mai, szomorú ez a tragédia. Annyit mondhatok, hogy nagyon sajnálom, részvétem a gyászoló családoknak.” Továbbá „sürgősen” kérte a problémák megoldását, amelyekről ő is tudta már, hogy „rendszerszintűek”.
A „rendszer” pedig, az ismert modell alapján, a problémamegoldás helyett a két fő koalíciós kormányzati partner, a PNL és az USR–PLUS közötti politikai háború színtere lett, amely lángba borította az országot és máig sem csitult. A háborút, tudjuk jól, egy önmagát „győztesnek” nevező csapat robbantotta ki, az elnök zászlaja alatt.
Az említett háború hátterében most lángba borult a harmadik intenzív osztály, a konstancai járványkórházé. Tíz, gépekre kapcsolt embert kezeltek épp az osztályon. Eleinte kilenc halálos áldozatot jelentettek be. Pár órával később az ügyet kivizsgáló ügyész hetet számolt meg és jelentett be, körülbelül akkor, amikor Iohannis elnök harmadszorra nyilatkozta – néhány órányi hallgatás után, amely ha tovább tartott volna, talán az elnök cotroceni széke is kigyulladt volna –, hogy „felkértem a miniszterelnököt és az egészségügyi minisztert, intézkedjenek és tegyenek meg minden tőlük telhetőt, hogy az ország kórházaiban ne történhessen még egy ehhez hasonló baleset.” Köszi!
Amikor úgy számolják a halottakat Romániában, mint Pristanda zászlóit (Pristanda Ion Luca Caragiale Az elveszett levél című drámájának rendőr szereplője – a szerk.), Klaus Iohannis mérhetetlen cinizmussal annyit azért kibökött, hogy „elborzaszt a ma reggeli tragédia a konstancai járványkórházban (…). A román állam sajnos kudarcot vallott a mai napon, nem tudta megvédeni a polgárait.” Tehát a „román állam” a bűnös azért, hogy az ország elnökének el kell ismernie, hogy „fekete gyásznap ez a mai a román nemzet számára”.
Ez a helyzet. Ezúttal az elnök nyíltan kimondta az igazat. Azért ki kell emelni itt egy árnyalatnyi különbséget. A mi helyzetünket a román állammal szemben.
amely államot az ő kormánya, az ő miniszterelnöke vezet. Én, önök, akik felháborodottan olvassák ezeket a sorokat, mi egyszerű polgárok vagyunk, akik megállapítják, hogy amikor a politika nem több a hatalomért, tisztségekért és pénzért folyó harcnál, a kórházak lángolnak és az egész ország hamuvá válik.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.
Kolozsvárról is kitiltják a játéktermeket. Sűrű pártváltások a román parlementben: öt hónap alatt 19-en kerültek át másik frakcióba.
Egy alkotmánybíró, több politikus között egy magyar szenátor és több üzletember is annak a magángépnek a fedélzetén tartózkodott, amely júliusban a görög Míkonosz szigetére szállított egy romániai küldöttséget – közölte a PressOne oknyomozó portál.
További csütörtöki hírek: sebesült medve támadt egy autóból kiszálló emberre Maros megyében. És a pénzügyminiszter beizzítja az adóhivatalt.
Lakóház sarkának ütközött egy autó vasárnap éjszaka Szentegyházán. Mire a rendőrök kiérkeztek a helyszínre, senkit nem találtak a járműben, a közelben tartózkodó 29 éves férfi pedig azt állította, hogy ő csak utas volt.
Miközben Kolozsváron román közegben politikai vitába torkollt, hogy a tanfelügyelőség a tanévkezdés alkalmából ortodox misét „ajánlott” a román iskolák figyelmébe, a magyar tanintézetek esetében ez a kérdés nem okoz problémát.
Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.