A kormánypárt még most is a saját belső botrányaival van elfoglalva, pedig az erőszaktevő rendőr esete azonnali és határozott lépéseket kívánna.
Bármilyen mély is lenne a Szociáldemokrata Párton (PSD) belüli válság és bármilyen nagy mértékben függne az ország jövője attól, hogy miként zárul a PSD-n belüli véget nem érő botrány, a román rendőrség alkalmazottjának bizonyult bukaresti pedofil esete
a PSD-sek önmészárlásában.
Megdöbbentő, ami a kettős életét rendőregyenruha mögé rejtő Drumul Taberei-i (Bukarest egyik lakótelepe – szerk.) pedofil erőszaktevővel történt, miután elkapták és miután megtette az első vallomásait az ügyészek előtt. És ez még nem minden.
A rendőr – akit állítólag kollégái maguk közt „erőszaktevőnek” neveztek – büntethetetlensége körül a cinkosságok és korrupció olyan szövevénye látszik, amely hisztériáig képes megrémíteni, mert felveti az elkerülhetetlen kérdést:
Vagy ami még aggasztóbb, hány hasonló példa van általában az erőszak- és hatalmi szerveken belül, melyeknek biztonságot és bizalmat kellene nyújtaniuk, nem pedig kollektív rémületet és félelmeket? Egyetlen pillanatig sem szabad túlzásba esni és általánosítani Eugen Stan rendőr, a Közúti Rendőrdandár ügynökének esetét.
Bármennyire is felháborító az „erőszaktevő” rendőr tette és bármennyire vérfagyasztók az általa állítólag az utóbbi 10 évben, a román rendőrség egyenruhája által nyújtott védelmen felbátorodva elkövetett nemi erőszakokról szóló leleplezések,
és arra kellene összpontosítanunk, hogy minél jobban kijavítsuk a rendszeren belüli anomáliákat.
Mindenki a „rendszert” hibáztatja, ez a legkényelmesebb, legkönnyebb és legártatlanabb dolog, mindnyájan kivonva magukat a rendszerből és megtagadva azt, mint valami átkot, amely akaratukon kívül rájuk került.
Ugyanezt tette Carmen Dan belügyminiszter is, aki a román rendőrség vezetőjének leváltását követelte, az emberölési osztály, valamint a Közúti Rendőrdandár Belső Ellenőrzési Szolgálatának főnökeit pedig felszólította, hogy tegyenek egy lépést hátra. Ennyit kellett mondania a belügyminiszternek, és mindenki a torkának ugrott.
Igaz, ha példát akart volna mutatni szakmai tisztességből, akkor
keddi sajtóértekezletét. Persze, ezt is átpolitizálnák, de történelmi tett lett volna.
Ezzel szemben Carmen Dan arról beszélt nekünk, hogy a beosztottaitól kért és várt el becsületbeli gesztusokat:
„Elsősorban a Román Rendőrség vezetőségének nyilvánosság elé állását vártam volna el. Késve kaptam meg az információkat, fel kellett volna fogni, hogy ez egy rendkívül súlyos helyzet, még úgy is, hogy nem tudtuk, hogy egy rendőr érintett. Minden kollégája ’Erőszaktevőnek’ nevezte és senki sem reagált”,
mondta Carmen Dan. És ebben igaza van a belügyminiszternek: az Eugen Stannal közvetlenül együtt dolgozó összes rendőrben, akikről most bebizonyosodik, hogy védelmezték vagy szemet hunytak az „erőszaktevő” tettei felett, legalább most kellett volna lennie annyi becsületnek, hogy
Carmen Dan beosztottainak szóló felszólítása, hogy önmagukat ítéljék el, bármilyen becsületes is lett volna a belügyminiszter beosztottainak saját értékelése, ebben az esetben hasztalan.
Ráadásul a gesztus nemcsak hogy nem vezetett egyetlen lemondáshoz sem, de olyan sebet hagyott nyitva, amelyet sürgősen le kellett volna zárni. Határozott és a gyanúsított által elkövetett tett súlyosságával arányos lépésekkel, ahogy azt egy ilyen helyzetben a világ bármely rendőrségétől elvárnánk.
De amikor a parlamenti többséget és a kormányt adó párt véget nem érő válságban és egyre hisztérikusabbá és forróbbá váló, állandó botrányban van, akkor mit várhatnánk el a PSD által a kormányba küldött miniszterektől.
Az a még nagyobb gond, hogy
De őket azok a következmények sem érdeklik, amelyekkel a döntéseik a jövőben járhatnak az egész országra nézve. Túlságosan lefoglalja őket a megkaparintott préda felosztása.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Egy március 15-i ünnepségen összegyűlnek a kokárdás emberek, meghallgatják a szónokokat és amíg a politikus beszél, a népek is beszélgetnek egymással. Kihallgattuk az ünneplőbe öltözött susmorgást. Pamflet.
Románia biztonságban van – jelentette ki Nicușor Dan államfő csütörtökön, miután Mark Rutte NATO-főfitkárral tárgyalt Brüsszelben a Romániát ért iráni fenyegetés után néhány nappal.
Olyan jó nézni, amikor a román értelmiségi elit arról beszél, hogy ej, no, ezen az etnicizmuson túl kellene már lépni, hiszen mind európaiak vagyunk. Komolyan? Serios?
Anyagi károkkal járó baleset történt Máréfalván pénteken – tudtuk meg a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságnál érdeklődve.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Kisebb létszámmal kell megnövekedett feladatokat elvégezniük a polgármesteri hivataloknak és a megyei tanácsnak Hargita megyében június végétől. A prefektusi hivatal közölte az új álláskereteket, a végrehajtásról csütörtökön egyeztettek.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.