// 2026. november 17., kedd // Hortenzia, Gergő

Álügy az „álhír”

// HIRDETÉS

Az úgynevezett fake news elleni harc a kommunista rezsimek tervgazdálkodására emlékeztet.

A közösségi hálózatokon terjedő úgynevezett fake news elleni harc valójában olyanfajta racionalizálás, mint amilyen a kommunista rezsimek tervgazdálkodása volt.

Az egész 1990-es romániai választási kampányt a fake news határozta meg,

vagy ha jobban tetszik, a „Szabad Román Televízió” és az olyan újságok által végrehajtott szisztematikus dezinformálás, melyek még mindig a Securitate befolyása alatt álltak, mint az Adevărul napilap. A TVR által az Egyetem (Universităţii) téren zajló eseményekről szóló összes hír 100 százalékosan fake news volt: mindaz, amit a parasztpártiakról, a liberálisokról, a „történelmiekről”, Corneliu Coposuról állítottak, teljes mértékben fake news volt. Egy olyan politikai rezsimnek, melynek esze ágában sem volt megosztani a hatalmat, mely még a létezés jogát is eltagadta az ellenzéktől és mely csak az utca nyomására tett engedményeket (1990. január 28-a továbbra is a legfontosabb politikai esemény Ceauşescu bukása óta), egy olyan politikai rezsimnek, mely csak olyan mértékben engedélyezte független kiadványok létrehozását, amennyiben azok terjesztése korlátozott volt, a nyilvános információk ellenőrzése és a vélemények manipulálása volt a központi törekvése. Ennek az volt a szomorú következménye, hogy

sok ember őszinte aggodalommal mondta 1990-ben, hogy a végén még „börtönviseltek” fognak minket vezetni,

ezzel a parasztpárti vezetők börtönben töltött éveire utalva. Felesleges belemenni a részletekbe, bár nem árt felidézni a bányászok által a PNŢCD (Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt – a szerk.) székházában állítólag megtalált fegyvereket és pénznyomdákat, az Egyetem téren állítólag árult kábítószereket és mennyi mindent még. 1990-ben valójában minden fake news volt, a román forradalomra vonatkozó hivatalos változattól kezdve. A FSN (Nemzeti Megmentési Front – a szerk.) 1990-ben döntő módon az „álhírek” segítségével nyerte meg a választást, hogy aztán később, az információ feletti monopólium megszűnésével a régóta várt kormányváltás is megtörténhessen.

Ebből a visszatekintésből azonban az a következtetés vonható le, hogy

a fake news-tól csak akkor kell félni, ha információmonopólium van,

csak akkor, ha nincsenek azonos eszközök az ellenfelek változatának megcáfolására. Ezért arcátlanság azt állítani – ahogy az most történik –, hogy Donald Trump elnök a Facebookon keresztül terjesztett fake news lavinája révén nyerte meg a választást, ami azt sugallja, hogy Amerikában nincs szabad sajtó, hogy az információt monopolista módon irányítják és – nem utolsó sorban –, hogy az amerikai közönség egy infantilizált nyáj. Ugyanez a helyzet a mi Európánkban is, ahol nagy ügyet csináltak és csinálnak abból a befolyásból, amit állítólag az úgynevezett fake news gyakoroltak a különféle választásokra.

Ahogy az a saját közelmúltunkból látszik, két feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy a fake news, vagy a széles körű dezinformálás érezhető és mérhető legyen: 1. az információnak politikailag monopolizáltnak, vagy mindenesetre az alternatívának aránytalanul kicsinek kell lennie;

2. a szavazóknak teljesen infantilizáltaknak és minimális ítélőképesség nélkülieknek kell lenniük.

Márpedig ha ezek közül egyik sem teljesül, akkor kezd tendenciózussá válni, ha továbbra is a fake news veszélyéről beszélünk.

A közösségi hálózatokon terjedő úgynevezett fake news elleni harc valójában olyanfajta racionalizálás, mint amilyen a kommunista rezsimek tervgazdálkodása volt. A szabad piac – vélekedtek a tervezés hívei – nem képes helyesen megbecsülni a fogyasztási igényeket és ezért ezeket egy racionális gazdasági számítással kell meghatározni. Különben ebből származik az áruk „racionalizálásának” fogalma is, mely nem véletlenül kapott negatív értelmet.

A fenti analógiájaként azt gondolni, hogy az információ piaca, vagy a véleményt kifejező szabad polgárok nem képesek az intelligencia és a kritikus szellem szabad játékával ellensúlyt képezni a dezinformálással szemben, ahhoz a gondolathoz vezet, hogy be kellene vezetni az információ központosított ellenőrzését, így állítva vissza a „hamis” és az „igazság” közötti egyensúlyt. Másképp mondva, az „álhírek” visszaszorítására irányuló kezdeményezések a Facebookon ugyanolyan természetűek, mint a tervgazdálkodás, mely nem véletlenül kezeli ítélőképesség nélküli gyermekekként a felhasználókat. A kommunizmus paternalista volt és szintén paternalista az „álhírek” visszaszorítására létrehozott eszköz is. A legnagyobb veszély pedig az, hogy folyamatosan „álhírekről” beszélve

hirtelen jogosnak tűnik majd egy „álhírellenes” „rendőrség” felállítása,

mely – logikusan – a „helyes információ” feletti monopólium bevezetéséhez vezet majd. De attól kezdve a demokrácia és a szólásszabadság megszűnik létezni.

Következésképpen ahelyett, hogy az állítólagos fake news jelenség ellen küzdenénk (álhírek és dezinformálások léteznek, amióta csak világ a világ), sokkal inkább egy hírrendőrség felállítását kellene megakadályoznunk és meg kellene bíznunk az emberek intelligenciájában és ítélőképességében.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix
Főtér

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix

Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS