Állami Centenárium: egymással nem beszélő miniszterek, pénztelen megyék, XIX. századi projektek

Már csaknem három hónap eltelt a Centenáriumból és még egyik megye sem tudja, mekkora kormányzati támogatásra számíthat a Nagy Egyesülés megünneplésében. A helyzet még bonyolultabb lett, miután a művelődési és nemzeti identitási miniszter, George Ivaşcu úgy döntött, újraértékeli mind a 2042 javaslatot, melyeket elődje, Lucian Romaşcanu mandátuma alatt küldtek a helyi hatóságok Bukarestbe.

Így aztán a kormánynak jelenleg nincs végleges listája azokról a projektekről, amelyek kapnak majd egy-egy szeletet a Centenáriumra szánt 150 millió lejes teljes költségvetésből. És annak ellenére, hogy már több mint másfél hónapja miniszter, George Ivaşcu még mindig nem jelent meg a Parlament előtt, hogy beszámoljon azokról a konkrét lépésekről, melyeket a neki alárendelt Centenáriumi Főosztály fog megtenni. A késlekedést és a káoszt az egyik legmérgesebb településvezető, Gyulafehérvár megyei jogú város polgármestere foglalta össze: „Nemcsak polgármesterként, erdélyiként sem hittem, hogy létezhet ekkora nemtörődömség és közönyösség”, mondta Mircea Hava a PressOne-nak.

„Véget kell vetni ezeknek az ünnepségeknek”

George Ivaşcu miniszter múlt héten hiányzott a Centenáriummal kapcsolatos parlamenti meghallgatásokról. Ugyanakkor volt ideje részt venni a TVR 1 România 9 című műsorában. A március 15-i adás vendégeként bejelentette, hogy az elődje által elfogadott 2.042 projekt közül kiszórta azokat, melyek „lebénították”.

„Azok az emberek, szegények, betettek mindent, amiről azt hitték, hogy reprezentatív rájuk nézve. Mondjak egy példát? Adjunk ki egy könyvet a megye utóbbi száz évben leggyakoribb betegségeiről. A hazafias verses műsorokról, út- és járdafelújításokról (…) vagy a megyei csapatokat felvonultató labdarúgó-bajnokságról nem is beszélve. Véget kell vetni ezeknek az ünnepségeknek”, mondta a TVR-ben a művelődésügyi miniszter.

Megjegyezte, hogy új stratégián, „új elképzelés- és koncepcióprojekten” dolgozik. „A hónap vége a határidő, mert jövő héten (ezen a héten – a szerz.) tartjuk a tárcaközi bizottság második találkozóját, ahol szentesítjük ezt a menetrendet”, mondta Ivaşcu. Arra panaszkodott, hogy a minisztériumban nem létezett egy törvényes mechanizmus a projektek benyújtóinak kifizetésére és bejelentette, hogy a kormány elfogad majd erre vonatkozóan egy sürgősségi rendeletet.

A PressOne által megkeresett Lucian Romaşcanu volt miniszter azt állítja, hogy mind a 2042 projekt elfogadása, mind a minisztérium és a szervezők közötti pénzutalások rendszerének bevezetése az utódja feladata volt. „Valószínűleg más prioritások voltak, vagy újragondolták a projektek kiválasztásának módját.Mindenesetre, már elég késő”, mondta nekünk Romaşcanu. Megkérdeztük, találkozott-e valaha George Ivaşcuval, hogy megvitassák a Centenáriumnak szentelt projekteket. „Kimutattam hajlandóságomat. Valószínűleg elég zsúfolt volt a naptára mandátuma átvételekor, így eddig nem sikerült találkoznunk”.

Tehát kihangsúlyozzuk: a két művelődésügyi miniszter a Centenárium évében nem talált időt, vagy nem tudott visszavenni a hiúságából, hogy találkozzanak és megvitassák, milyen állapotban van 2018 legfontosabb ügye.

„7-8 hónapja, mióta átküldtük az átiratot, még választ sem kaptam”

A bukaresti káosz vidéken csapódik le. Több polgármesterrel és megyei tanácsi elnökkel is beszéltünk, hogy kiderítsük az előkészületek állását. Egyesek nem tudtak mit mondani, mert másra osztották ezt a kérdést. Mások arra panaszkodtak, hogy bár már tavaly elküldték a javaslataikat, semmilyen jelzést sem kaptak a Művelődésügyi Minisztériumból.

Egy csomó projekt inkább a városfejlesztéssel és infrastruktúrával kapcsolatos, mint egy kulturális eseménnyel. Arad Megye Tanácsa, például, műsorok és előadások mellett a Maros folyó partját szeretné rendezni, mert „ez az aradi fiatalok és idősek legfontosabb találkozási pontja, séta- és pihenési tere”. Hogyan? 530 egyéni ülőbútor elhelyezésével a part mentén, melyek háttámlájára felírnák a Gyulafehérvári Nyilatkozat szövegét (egy-egy szót minden egyes ülőbútorra), valamint díszfák telepítésével.

Íme egy másik példa a kormánynak küldött projektek közül: „7-8 hónapja, amióta elküldtük az átiratot, még csak választ sem kaptunk”, mondta nekünk Arad Megye Tanácsának elnöke, Iustin Cionca. De az aradiaknak egy emlékmű a fő céljuk. Az Arad megyei tanács összesen 6 280 000 eurót kér a Művelődésügyi Minisztériumtól a Centenáriumra.

„Nem kapunk finanszírozást, ilyen az élet, mi elvégezzük a házi feladatunkat”

Az Argeş megyi tanács elnöke, Dan Manu sem kapott semmilyen választ a Művelődésügyi Minisztériumtól, holott már decemberben elküldött 11 finanszírozási projektet. „Mint tudják, a Művelődésügyi Minisztériumban még a centenáriumi bizottságok, bizottságocskák felállításánál tartanak”, kommentálta ironikusan.

Az Argeş megyi tanács által a Művelődésügyi Minisztériumnak küldött projektek között kiállítások, katonai parádék, katonatörténeti szimpóziumok és dokumentumfilmek szerepelnek. Sőt, még az első világháborús hangulat újrateremtése és a gyulafehérvári nagygyűlés színrevitele is.„Nagyon jól tudják, hogy meggyújtottuk a Centenárium Lángját, mely az első világháborúban harcoltak iránti tisztelet jeleként eljut majd minden Argeş megyei településre. Minden településen, sőt minden faluban felkutattuk az első világháború résztvevőit. Így aztán, amikor elvisszük a Centenárium Lángját a településre, átadunk egy centenáriumi oklevelet azoknak, akik száz évvel ezelőtt részt vettek a harcokban”, részletezte Dan Manu. Elmondta, hogy kormányzati finanszírozás hiányában is megvalósítják a projekteket: „Nem kapunk finanszírozást, ilyen az élet, mi a saját pénzünkből elvégezzük a házi feladatunkat a megyében”.

A Bihar megyi tanács alelnöke, Ioan Mang is azt mondta nekünk, hogy a Művelődésügyi Minisztérium válaszától függetlenül végig viszik majd a projektjeiket: „A Megyei Tanács keretében, a Körösvidéki Múzeummal közösen lezajlott első esemény egy Aurel Lazărról szóló film elkészítésével volt kapcsolatos, akinek a házában a Kiáltványt megírták, és amit már be is mutattak. Felkutattuk azokat, akik küldöttek voltak a Nagy Egyesülésen és emléktáblákat helyezünk el a küldöttek nevével minden községben, ahonnan voltak küldöttek. Már eddig is több műsort szerveztünk és folytatjuk.”

„A volt államtitkár, Cotîrleţ úr megerősítette nekem, hogy a projektek nagyon jók”

Máramaros sem kapott végleges választ a kormánytól, holott a Megyei Tanács már több mint két hónapja elküldött több mint 100 Centenáriumnak szentelt projektet. „Csak annyit kértünk, hogy vegyék be őket a centenáriumi programba, hogy eseményekként ismertek legyenek”, mondta nekünk a Máramaros megyei tanács elnöke, Gabriel Zetea.

A Bukarestbe küldött projektek közül a következőket említette: Gheorghe Pop de Băseşti házának felújítása, Ioan Mihalyi de Apşa máramarosszigeti emlékházának felújítása, a nagybányai Egyesülés (Unirii) tér felújítása, valamint mellszobrok és szobrok felállítása. „Volt egy megbeszélésem a Centenáriumi Főosztály volt államtitkárával, Cotîrleţ úrral, aki megerősítette, hogy az ő szemszögükből nézve nagyon jók az általunk benyújtott projektek. Csakhogy semmilyen hivatalos átiratot sem kaptunk, hogy azokat finanszírozási szempontból is elfogadták. Várunk”, mondta nekünk Gabriel Zetea.

„Cotîrleţ úr” az a fiatal PSD-tag (Szociáldemokrata Párt – a szerk.), aki a politikát választotta, mert a labdarúgásban nem volt sikeres.

Paul Cotîrleţ-et március 7-én leváltották

George Ivaşcu művelődésügyi miniszter március 7-én leváltotta Paul Cotîrleţ államtitkárt. Ugyanakkor úgy döntött, hogy átszervezi a Nagy Egyesülés Centenáriumának megszervezéséért felelős, Cotîrleţ által vezetett Nemzeti Identitási Főosztályt.

„A Főosztály eddigi tevékenységében nem volt egységes koncepció, jól meghatározott elvekkel, témákkal, akciókkal és koherens, vagy reprezentatív kiválasztási kritériumai, célkitűzései sem, így aztán eddig nem lehetett lezárni a finanszírozható projektek végleges listáját”, indokolta egy sajtóközleményben döntését Ivaşcu.

„Még nem ébredtek rá, hogy december 1-e néhány hónap múlva lesz”

Gyulafehérvár polgármestere, Mircea Hava sokkal dühösebb a bukaresti hivatalosságokra. Azt mondta a PressOne-nak, hogy már nem tudja, mit tegyen és nem lesz elég a rendelkezésére álló pénz. „Még nem ébredtek rá, hogy december 1-e néhány hónap múlva lesz. Nem fogták fel, hogy Gyulafehérváron történt az egyesülés. Itt csinálták a nagyszüleink. Annyira dühös vagyok, de nemcsak én: mindenki dühös. Elmondok még valamit, mert azt mondják nekünk - «Tegyetek hozzá a tietekből». De mindenki megfeledkezett arról, hogy a költségvetési törvénnyel jelentős összegektől fosztottak meg mindnyájunkat. Pénzt loptak tőlünk, Gyulafehérváron több mint 30 millió lejt vesztettünk. Azt hiszem, hogy másképp beszéltünk volna, ha meglett volna ez a pénz”, mondta Hava.

A gyulafehérvári polgármester szerint a kormány semmit sem tett a Nagy Egyesülés Emlékműve ügyében. „A követ Bulgáriából kell hozatni, mert Bulgáriában termelik ki, és sürgetni kellene. Az emlékmű végül több mint ezer tonnás lesz és még semmi sem mozdult, semmi. Nem tudom, hogy mire várnak. «N» számú megoldást javasoltam. Idő még lenne, ha április 1-től minden művelet elkezdődne. Az emlékmű a legnagyobb gond. Egyszer találkoztam Ivaşcu úrral és aztán újra elmentem hozzá. Úgy látom, én minden hónapban odamegyek. Legalább azért, hogy dühítsem őket! Mondom, hogy tragikomikus. És röhögnöm kell, becsületszavamra, ez tragikomikus. Nemcsak polgármesterként, erdélyiként nem hittem volna, hogy létezhet ennyi nemtörődömség és közönyösség. Nem tudom, milyen szavakkal írjam még le”, mondta még Hava a PressOne-nak.

A kormányfő Ellenőrző Testülete vizsgálja a gyulafehérvári Nagy Egyesülés Emlékművet

George Ivaşcu a múlt héten kérte a kormányfő Ellenőrző Testületét, hogy vizsgálja ki a Művelődésügyi Minisztériumnak a gyulafehérvári Nagy Egyesülés Emlékművével kapcsolatos tevékenységét. A Képviselőház 2017 novemberében elfogadott egy már 2015-ben benyújtott törvénytervezetet a Nagy Egyesülés Emlékművének megvalósításáról. Erre a célra legfeljebb 18,8 millió lejt lehetne fordítani az állami költségvetésből. 

„Az összeget a szükséges munkálatok 2017-ben történő elindítására és ezek 2018-as befejezésére kell felhasználni úgy, hogy megmaradjanak a Művelődési és Nemzeti Identitási Minisztérium és a Gyulafehérvári Helyi Tanács által e célra elfogadott költségvetés keretein belül”, áll a tervezet szövegében.

„Támogatóink is lesznek, Istennek köszönhetően vannak még ilyenek Romániában”

Megkérdeztük Havától, hogy az emlékművön kívül milyen más projektek valósulnak meg idén Gyulafehérváron. „A vár minden kapujának és minden szobrának a megtisztítása, II. Mihállyal (Mihai Viteazul) kezdve, a mellszobrok megtisztítása. Ehhez mindent digitalizáltunk és minden bekerült a tervbe. Ezek között a projektek között van az első 1918-as polgármester, Camil Velican háza is, melyet mi visszavásároltunk, elkészítettük a terveket, minden-minden megvan. A javaslatok első listáján nagyjából 800 millió lej volt, de több kell. Ott megmondtam, hogy mennyi. A város központjában lévő Caragiale-park esetében 500 000 lejre van szükségünk a növényzet kicseréléséhez, a szobrok megtisztításához – komoly felújítás kell, nem fűvágásról és négy árvácska elültetéséről van szó.”

Bár elismeri, hogy a Művelődésügyi Minisztérium pénzétől függ, Hava azt állítja, hogy kénytelen maga megoldást találni. „Támogatóink is lesznek, Istennek köszönhetően még vannak ilyenek Romániában. Becsületszavamra, kínos odamenni hozzájuk és azt mondani - «Szépen kérlek, 40 éves barátságunk alapján, gyerünk, mert te megteheted, van miből, adj az igazgatótanácson keresztül száz-, vagy legalább ötvenezer eurót erre a dologra». Ez fájdalmas és kínos”, mondta még nekünk Mircea Hava.

A Képviselőház plénuma előtt követelték Ivaşcu miniszter lemondását

A Képviselőház művelődési bizottságának elnöke, a liberális Gigel Ştirbu múlt héten a plénum előtt követelte a PSD-től George Ivaşcu leváltását. Azt mondta, hogy ellenkező esetben a PNL (Nemzeti Liberális Párt – a szerk.) egyszerű indítványt kezdeményez a művelődésügyi miniszter ellen.

Ştirbu követelésére annak következtében került sor, hogy Ivaşcu hiányzott a művelődési bizottság vitájáról, mely négyszer is meghívta, hogy ismertesse a centenáriumi előkészületek állását. Ivaşcu a Centenárium megünnepléséért felelős parlamenti különleges bizottság üléséről is hiányzott, mely az elfogadott projektek végleges listáját kérte tőle.

Mikor kellene a művelődésügyi miniszter a különleges bizottság elé állnia? „Arra kért bennünket, hogy időpont meghatározása nélkül ütemezzük át. Gondoljanak bele, hogy három hónapra volt szükségük egy tárcaközi bizottság létrehozásához. Nem tapasztaltam még ilyen menekülést a bizottságok elől”, mondta nekünk Florin Roman (PNL) képviselő, a Centenárium megünnepléséért felelős különleges bizottság tagja.

Iohannis: „Semmi esetre sem szeretném, ha a «Megéneklünk Romániát» elevenítenék fel újra”

Múlt héten Klaus Iohannis elnök is állást foglalt a Centenárium témájában a külön e célból a Cotroceni-palotában szervezett vita keretében. Bírálta, hogy egy Parlament által elfogadott törvényi keret hiányában készítik elő a Centenáriumnak szentelt rendezvényeket.

„A kisszerű politikai játék, sajnos, elsőbbséget élvezett egy ritka lehetőséggel szemben: nevezetesen azzal a lehetőséggel szemben, hogy a Nagy Egyesülés eszméit követve politikai konszenzust, kohéziót és társadalmi elkötelezettséget építsünk ki bizonyos országmodernizálási célok és projektek körül”, mondta Iohannis.

A Centenáriumnak szentelt projektekre utalva az elnök azt mondta, hogy nem támogatja a „felesleges ünnepélyeskedés” generálását. „Semmi esetre sem szeretném, ha újra felelevenítenénk a Megéneklünk Romániát (a Ceauşescu-rezsim személyi kultuszt építő nemzeti-kommunista ünnepségsorozata volt – a szerk.). Egyesek még emlékeznek, hogy mi volt az: egy csomó kulturális esemény, egy részük még jó is volt. De nem emlékszem, hogy kialakult volna ott bármilyen büszkeség, nemzeti öröm”, mondta Klaus Iohannis.