Na ja, a román vezetők megint lefeküdtek a csúnya-csúnya magyaroknak.
Meleşcanu (Teodor Meleșcanu külügyminiszter – a szerk.), a büszke román Budapesten járt Tăriceanuval (Călin Popescu Tăriceanu, a szenátus elnöke – a szerk.), ahol azzal a Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel beszélgetett el, aki tavaly megtiltotta a magyar diplomatáknak a részvételt a román hatóságok által december 1. alkalmából szervezett fogadásokon.
„A magyaroknak nincs mit ünnepelniük december 1-én, tehát érthető, hogy a diplomatáik nem vesznek részt a román hatóságok által e napra szervezett fogadásokon”, mondta Szijjártó egy tavaly decemberi, budapesti sajtókonferencián. „Nagyon fontos lépést tettünk meg ma, de ez nem az utolsó, hanem az első lépés egy folyamatban, mellyel el akarjuk érni, hogy a Románia és Magyarország közötti kapcsolatok ne csak számunkra, hanem más térségbeli országok számára is modellértékűek legyenek”, jelentette ki hétfőn Teodor Meleşcanu külügyminiszter rögtön azután, hogy hazaérkezett a vejével, Imre Péterrel együtt tett budapesti kirándulásáról.
Persze, hogy a rendeletekkel kapcsolatos történet után nagyon is meglehet, hogy Magyarország és – esetleg – Oroszország az egyedüliek,
Sokan azt állítják, hogy Putyinhoz is megpróbálnak hozzádörgölőzni.
Arra is emlékeztetni szeretnék, hogy a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter volt az, aki 2015-ben bejelentette Magyarország azon szándékát, hogy kerítést épít a magyar–román határ mentén.
„A szögesdrót, az agresszív törvények, a börtönök és a brutalitás biztosan nem fogják megoldani a gondot – csak annyit fognak megmutatni, hogy Magyarországon, Európa szívében olyan politikai döntéshozók vannak, akik semmivel sem jobbak a szíriaiaknál, líbiaiaknál vagy azoknál, akik olyan országokat vezetnek, ahonnan az illető menekültek eltávozni igyekeznek!”, írta Victor Ponta 2015 szeptemberében. Szijjártó Péter akkor azt válaszolta, hogy Victor Ponta „teljesen elvesztette az önkontrollját, vad és őrült nyilatkozataival egész Magyarországot megsértette. Civilizált európai politikusok nem fogalmaznak meg ilyenfajta vad rágalmakat”. (Az eredeti kijelentés: „Victor Ponta tegnap estére elveszítette önkontrollját, esztelen megnyilatkozásaival megsértette egész Magyarországot. Ilyen vad rágalmakat kulturált európai politikusok nem fogalmaznak meg.” – a szerk.)
Idehaza az RMDSZ összebútorozott a PSD–ALDE (Szociáldemokrata Párt–Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) szövetséggel, ahogy azt a Parlamentben láthattuk. Ha azon büszke emberek egyike lennék, akik megszavazták őket, feltennék magamnak néhány kérdést.
Mindezt úgy, hogy folyamatosan egy olyan apokaliptikus forgatókönyvről hallok, mely szerint Romániát feldarabolják, és amiért mindenki más hibás, csak azok nem, akik most Budapesten hajbókolnak.
Kemény reakcióra számítottam Dragneától, szerettem volna tőle azt hallani, hogy a haza nem eladó, nem adjuk meg magunkat a magyaroknak, harcolunk a területi integritásért. De mit is mondhatna? Talán azt, hogy Brazília román föld? (Utalás egy oknyomozó portál legújabb Liviu Dragneával kapcsolatos vádjára, mely szerint birtokai és/vagy számlái vannak Brazíliában. – a szerk.)
Amúgy, persze, civilizált kapcsolatokat kell fenntartanunk az összes környező országgal és másokkal is.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Egy március 15-i ünnepségen összegyűlnek a kokárdás emberek, meghallgatják a szónokokat és amíg a politikus beszél, a népek is beszélgetnek egymással. Kihallgattuk az ünneplőbe öltözött susmorgást. Pamflet.
Puczi Béla cigány ember nem hősként indult útnak, de hőssé vált, a magyarokat 1990 márciusában megvédő férfi tette ma is nemzet- és jövőépítő – hangoztatta a Belügyminisztérium társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkára.
Olyan jó nézni, amikor a román értelmiségi elit arról beszél, hogy ej, no, ezen az etnicizmuson túl kellene már lépni, hiszen mind európaiak vagyunk. Komolyan? Serios?
Anyagi károkkal járó baleset történt Máréfalván pénteken – tudtuk meg a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságnál érdeklődve.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Kisebb létszámmal kell megnövekedett feladatokat elvégezniük a polgármesteri hivataloknak és a megyei tanácsnak Hargita megyében június végétől. A prefektusi hivatal közölte az új álláskereteket, a végrehajtásról csütörtökön egyeztettek.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.