Hogy tisztán lássuk a káoszt, ami következik. Meg azt is, miért retteg az ellenzék attól, hogy átvegye a szocik által hátrahagyott, ganéval tele istállót, melynek neve Románia.
Jelen szöveg a G4 Media oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) által kirobbantott kormányzati válság után a luxusvendéglők szeparéi és a pártszékházak a politikusok közötti lázas tárgyalások helyszíneivé váltak. Tăriceanu kilépése a kormányból és Ponta játékosi szerepének megerősítése módosítja a játék állását és minden párt számára számos lehetőséget nyit. Iohannis, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Szabadság, Egyenlőség és Szolidaritás Pártja (PLUS) nagy dilemma elé került az elnökválasztás küszöbén:
mégpedig úgy, hogy ne kompromittálják a három döntő fontosságú 2019-es és 2020-as választással kapcsolatos esélyeiket.
Mi következik? Miután az ALDE kilépett a kormányból, a PSD-nek kötelessége a következő 45 napban a Parlament elé járulnia az alkotmány 85. cikkelye által a politikai összetétel megváltozásakor előírt bizalmi szavazásért (jelen helyzetben nem bizalmi szavazásról van szó, hanem a parlament kormányátalakítással kapcsolatos beleegyezési szavazásáról – a szerk.). Milyen hatásai vannak a bizalmi szavazás esetleges elvesztésének? Victor Ponta kijelentette, hogy a helyzet automatikusan a kormány leváltásához vezet, de Ludovic Orban ellentmondott neki. Valóban, az alkotmány nem írja elő a kormány automatikus leváltását. Ezen forgatókönyv szerint az ellenzék az Alkotmánybírósághoz (CCR) fordulhat, ami elnyújtaná a politikai válságot.
Egy másik lehetőség a PNL által már az ALDE kormányból való kilépésének napján hangsúlyosan megígért bizalmatlansági indítvány lenne. A PNL akkor azért reagált gyorsan, hogy elhárítson bármilyen vádat, mely szerint (hallgatólagos vagy sem) megállapodása lenne a PSD-vel. A bizalmatlansági indítvány benyújtásával kapcsolatos eljárások elindításának pillanatától a következő lehetőségek merülnek fel:
Rendkívül nehezen megvalósítható az összes többi párt, de azon ellenzéki parlamenti képviselők ellenállása miatt is, akik nem akarják egy évvel korábban befejezni a mandátumukat. Ez három kormány egymás utáni megbuktatását jelenti. Ilyenre eddig sohasem került sor. Lehetséges, hogy Iohannis elnök ezt fogja a következő napokban nyomatékosan követelni.
hogy az ALDE és a Pro Románia elutasítsa a PNL és az USR által kezdeményezett bizalmatlansági indítvány megszavazását. Nehezen megvalósítható, Dăncilă és a PSD-s kiskirályok saját jelöltet akarnak a párt részéről. Másrészt a szombati kongresszuson látható volt a pészédések lelkesedésének, mozgósításának hiánya és bizalmatlansága saját jelöltjüknek azon esélyeit illetően, hogy legalább a második fordulóba bekerüljön.
a Pro Románia, az RMDSZ, az ALDE részvételével. Ez nagy kockázat lenne a PNL számára az elnökválasztásig hátralévő két hónapban: a párt átvenne egy katasztrofális örökséget a PSD-től, a kormányba bekerült Ponta és Tăriceanu mellett pedig szinte semmit sem tudna elfogadni a PSD-ellenes választók által kért lépésekből. Más szóval, a PNL azt kockáztatná, hogy a választási kampány kellős közepén neki kellene állnia másvalaki számláját.
a többi nem PSD-s erő parlamenti támogatásával. Nehezen hihető, hogy Ponta és Tăriceanu belemennének egy ilyen forgatókönyvbe, amelyből semmit sem nyernének. A PNL számára is fennállna a kompromittálódás veszélye, de ha gyorsan meg tudná oldani a választók néhány követelését (kétfordulós polgármesteri választás, a magisztrátusokat vizsgáló különleges részleg és hasonlók), akkor jelentős hasznot tudna húzni abból, hogy hozzáférhet a forrásokhoz.
PSD (Dăncilă nélkül a kormányban), Pro Románia, ALDE. Ponta és Tăriceanu ezt szeretné a legjobban, a PSD-s kiskirályokat is meg lehetne győzni, ez a legjobb megoldás, hogy ne veszítsék el a hozzáférést a forrásokhoz. Iohannis elnök döntése jelenti a nagy kérdést: hajlandó kinevezni egy ilyenfajta többségből kikerülő kormányfőt, még akkor is, ha nincs egyértelmű negatív háttere (mint például a gyakran emlegetett Sorin Câmpeanu)? Ez jelentős imázskárokat okozna a választási kampányban lévő Iohannisnak, az USR-PLUS szövetség pedig politikailag büntetné egy újabb PSD által (is) támogatott kormányfő kinevezését.
a politikai naptárt (egy új kormányfő kinevezését) eltolnák az elnökválasztás utánra. Ebben az esetben radikálisan módosulnak a lehetőségek.
De nem kizárt a politikai helyzet másfajta alakulása: vagy egy fekete hattyú, egy jelentős társadalmi hatású váratlan esemény, vagy egy kompromisszumos megoldás megjelenése a fő politikai játékosok között.
Egy olyan választói réteg mellett, mely május 26-án, a választáson és a népszavazáson világosan kimutatta, hogy elutasítja a PSD–ALDE politikákat, a következő a fő kérdés:
Mind Iohannis, mind a PNL, az USR és a PLUS a 2016-os precedenstől félnek, amikor a Cioloş-kormányt a parlamenti többség hiánya és a hatalom második és harmadik vonalában lévő PSD-sek akadályozása torpedózta meg. Az eredmény pedig ismert: a PSD egy év ellenzékiség után történelmi eredménnyel tért vissza a hatalomba.
Íme, röviden, a pártok pillanatnyi fő célkitűzései:
PSD: kormányban maradás és a helyhatósági választás megszervezése. A kormányzás elvesztése a parlamenti képviselők és a helyi választottak masszív exodusát váltaná ki más pártok felé. Kizárja az előrehozott választást.
Az elnökválasztás előtti belépés a kormányba az egyik megoldás lehetne, bár jelentős kockázatai vannak – a PSD és ALDE által okozott nehéz gazdasági helyzet számlájának átvállalása. Egy esetleges kormányra kerülés azzal az előnnyel járna, hogy a helyhatósági választás előtt hozzáférhetne a forrásokhoz, valamint választási szempontból döntő pontokat szerezhetne bizonyos vitatott törvények módosításával (a polgármesterek egyfordulós választása, az igazságügyre vonatkozó módosítások, a magisztrátusok különleges részlege, a helyi kiskirályok kiváltságai és így tovább). Előrehozott választást akar.
USR (a PLUS-szal szövetségben, de jelenleg csak az USR parlamenti párt): a szövetség világossá tette, hogy
Az USR és a PLUS teljes mértékben elutasítja azt a lehetőséget, hogy a választóktól kapott négy évre szóló, egyértelmű mandátum nélkül lépjenek be a kormányba, tudatában lévén annak a veszélynek, hogy nekik kellene viselniük a PSD–ALDE örökség számláját. Előrehozott választást akar.
A Pro Romániának elengedhetetlenül szüksége van a hozzáférésre a forrásokhoz, hogy felépíthesse területi struktúráit és minél több PSD-st vonzhasson magához a Parlamentben és vidéken. Nem akar előrehozott választást.
Ehhez akár abban is benne lenne, hogy egyfajta félig ellenzéki szerepben maradjon a PSD-vel szemben (a kormányból kikerülnek a miniszterek és az államtitkárok, de az alacsonyabb szinten lévő emberek maradnak, a helyi és a megyei tanácsokban pedig megőrzik a PSD-vel létrehozott többségeket), de abban is, hogy belépjen egy tágabb merítésű kormányba a Pro Romániával és a PSD-vel, másik kormányfővel és másfajta struktúrával. Kizárja az előrehozott választást.
hogy eltörölje a három éven keresztül kialakított siralmas benyomást, amikor támogatta Dragnea igazságszolgáltatás-ellenes támadásait. De nem kizárt, hogy az RMDSZ a háttérből támogatna egy kisebbségi kormányt, politikai előnyökért cserébe. Az RMDSZ másik jelentős célja az egyetlen fordulós polgármester-választás megőrzése. Nem akar előrehozott választást.
de a színpad mögött gond nélkül együtt tudott működni a PSD-vel is és bármikor megkötne egy újabb földalatti megállapodást. A forrásokhoz valü hozzáférés a tét a helyhatósági választás előtt. Nem világos, hogy miként viszonyul az előrehozott választáshoz.
Mennyiben romlott ténylegesen a romániai iskolások mentális állapota? És mi az, amire tényleg fokozottan érdemes odafigyelni, mert korunk egyik legnagyobb általános kihívása?
Az ember olvassa a híreket, aztán hirtelen úgy érzi, most azonnal mindent abba kéne hagyni… vagy fizetni havi 15 000 lejt egy politikusnak csak azért, hogy többet a büdös életben ne politizáljon.
Pamfletünk előző részében a facebookos tartalomtrollok öt kategóriáját vettük sorra, a második, befejező részben öt másik jellegzetes típust nézünk meg közelebbről.
Sok millió kelet-európai dolgozik nyugat-európai országokban, ahol kizsákmányolják őket. Ugyanezek az emberek más lelki csomagokat is cipelnek magukkal. Lina Vdovîi moldovai, jelenleg Kolozsváron élő filmrendező dokumentumfilmje pontos látlelet erről.
Hogy szerettük Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnököt. És milyen elegánsan nem szeretett viszont. Most ezt a Nicușor Dan nevűt szeretjük. De vajon lehet benne bízni?
A pénteki gázrobbanás után szombat reggel újabb katasztrófa történt egy másik bukaresti tömbházban: tűz ütött ki az alagsorában, több tucat embert evakuáltak.
Besztercén is gázrobbanás történt vasárnap reggel. A rahovai tömbháztragédiával kapcsolatban új részletek derültek ki. Az erdélyi megyékben pedig elég sokat lopják a gázt, ami rendkívül veszélyes.
Mínusz 9,2 Celsius-fokot mértek hétfőre virradóan Csíkszeredában; ez volt a leghidegebb október 20-i reggel a meteorológiai mérések kezdete óta.
Életveszélyes állapotban fekszik a Bihar Megyei Kórház intenzív osztályán Flavia Groșan orvos, aki a koronavírus-világjárvány (Covid-19) idején több vitatott kezelési módszert népszerűsített.
Több mint 5000 szövetséges katona és 1200 harci jármű részvételével megkezdődik hétfőn Romániában és Bulgáriában a NATO Dacian Fall 2025 (DAFA 25) fedőnevű hadgyakorlata – közölte a román hadsereg vezérkara.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Mennyiben romlott ténylegesen a romániai iskolások mentális állapota? És mi az, amire tényleg fokozottan érdemes odafigyelni, mert korunk egyik legnagyobb általános kihívása?
Az ember olvassa a híreket, aztán hirtelen úgy érzi, most azonnal mindent abba kéne hagyni… vagy fizetni havi 15 000 lejt egy politikusnak csak azért, hogy többet a büdös életben ne politizáljon.
Pamfletünk előző részében a facebookos tartalomtrollok öt kategóriáját vettük sorra, a második, befejező részben öt másik jellegzetes típust nézünk meg közelebbről.
Sok millió kelet-európai dolgozik nyugat-európai országokban, ahol kizsákmányolják őket. Ugyanezek az emberek más lelki csomagokat is cipelnek magukkal. Lina Vdovîi moldovai, jelenleg Kolozsváron élő filmrendező dokumentumfilmje pontos látlelet erről.