// 2026. augusztus 12., szerda // Klára

A tartalom nélküli formák a XXI. században

// HIRDETÉS

Amikor a román kormány statisztikákból gyárt hamis valóságot.

Hallottam Románia elnökének oktatásról szóló beszédét, melyet a Cotroceni-palotában mondott el a X. Bolognai Professzor Gála alkalmából. Azt mondhatnák, hogy csak egy alkalom szülte beszéd, egyszerű szertartási kötelezettség, melynek nem kellene túlzott jelentőséget tulajdonítanunk. Annyi csak, hogy Iohannis elnök az oktatást állította választási kampánya középpontjába, tavaly pedig elindított egy Képzett Románia nevű programot, melynek célja jó irányba terelni a román oktatást. Következésképpen vannak bizonyos elvárások, melyeket maga az elnök támasztott

és melyeknek mintha folyamatosan ellentmondanának a tények.

Sem most, sem bármikor máskor nem hallottam semmi különösebbet, valami olyasmit, ami megragadhatna bennünk, és ami valódi szemléletváltást jelezne előre.

Az elnök a múlt hétvégi beszédében ismertetett egy statisztikát, amiből az derül ki, hogy Romániában nincs olyan sok egyetemi hallgató, mint hittük. Míg 2007-ben nagyjából egymillió hallgató volt, számuk ma már az ötszázezret sem éri el, ami – mondta az elnök – „az európai rangsorok végére helyez minket”. És miután kifejezte még sajnálkozását a fiatalok összlakosságon belüli arányának csökkenése és alacsony szintű képzettsége miatt is, a következő szavakkal zárta beszédét: „Tovább nem folytatódhatnak ezek a kemény valóságok. Nem kicsi és gyakori változásokra van szükségünk, hanem hosszú távra kigondolt, mélyreható változtatásokra.”

Felmerül a kérdés, hogy miként használjuk a statisztikát. Románia kormányai, politikai színüktől függetlenül, csaknem két évtizede

a statisztikát használják útmutatónak a reformban,

néhány mutató javításával igyekezve jobb helyet szerezni az európai rangsorokban. Ha a romániai egyetemi hallgatók száma egy adott pillanatban egyszerűen robbanásszerűen megnőtt, ez annak az engedékenységnek volt tulajdonítható, mellyel a kormányok az újonnan létrehozott felsőoktatási intézményeket akkreditálták még akkor is, ha azok a minimális szakmai standardokat sem teljesítették. A gazdasági érdek és a politikai alkuk együtt dolgoztak a romániai oktatási rendszerre vonatkozó mutatók javítására vonatkozó „tiszteletre méltó” óhajjal.

Igaz, hogy még a csúcsnak számító 2007–2009-es időszakban is kevesebb egyetemi hallgató volt Romániában, mint a nyugat-európai országokban, de a – paradox – igazság az, hogy még így is túl sokan voltak. Az elmúlt évek során több tucatnyi beszámolót hallottam az egyetemi rendszerből származóktól, professzoroktól, előadó tanároktól, tanársegédektől, akik területüktől függetlenül mind arra panaszkodtak, hogy egyre gyengébben képzettek lépnek be az egyetemek kapuin.

Következésképpen akármilyen kevesen is voltak az európai statisztikához képest,

mégis infláció volt az egyetemi hallgatókból.

Erre pedig az a legjobb bizonyíték, hogy miután csökkent az európai statisztika nyomása, vagyis Románia EU-csatlakozása után és miután vita indult az újonnan megjelent egyetemek színvonaláról, egyre nagyobb hangon követelve az akkreditálási folyamat felülvizsgálását, a hallgatók száma a felére csökkent. Minden bizonnyal nagy szerepe volt ebben Funeriu érettségijének is, aki drasztikusan csökkentette a vizsga alatti csalások és implicit módon a jövőbeni egyetemi hallgatóvá jogtalanul válók számát. De ha egy tisztességes érettségi bevezetése csökkentette a hallgatók számát, akkor ez nem azt jelenti, hogy korábban túl sokan voltak? Nem azt jelenti, hogy az oktatási rendszer felelősei hiú ábrándokat kergettek?

Így felmerül bennünk a kérdés, hogy

mire használja ezt a statisztikát az elnök?

Hiszen az az egyszerű tény, hogy hivatkozott rá, azt sugallja, hogy ugyanúgy gondolkodik, mint az utóbbi évtizedek felelőseinek többsége. Vajon a 2007-es helyzethez kellene visszatérnünk?

Meg kell említenünk egy kevésbé nyilvánvaló és diffúzabb aspektust is: erről a más EU-országokkal való, tisztán külsőségeken alapuló és mennyiségi összehasonlításról van szó, mely különböző síkokon történik, mindenféle hibás következtetésekre vezetve minket. Miközben a statisztikai információk fontosak a szociológusnak, az oktatási rendszerben dolgozónak egyáltalán semmi oka sincs iránymutatókként használni azokat. Elsősorban az oktatás menete és a teljesítményen alapuló eredményei a fontosak, hiszen, ha a román oktatás képes lesz a legmagasabb szintű szakembereket képezni, akkor a hallgatók aránya szerinti rangsortól függetlenül elérte a célját. És ha nemcsak az alacsonyabb tandíj és a viszonylag olcsó élet miatt érkezik majd sok külföldi hallgató Romániába, hanem az oktatás minősége miatt is, akkor ez újabb megerősítés lesz. Ezzel szemben ez a statisztikai mutatók mesterséges javítására irányuló – nehezen elfojthatónak tűnő – késztetés a külső feltételek másolásához és végül egy fiktív valósághoz vezet majd.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A kiskutya jó dolgában, a választópolgár rossz dolgában vész meg

Varga László Edgár

Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.

Kataszter-katasztrófa: milyen tanulságai lehetnek a földhivatal-rendszer összeomlásának?

Sánta Miriám

Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Mi marad az Odüsszeia hollywoodi feldolgozásából, ha a hitet kilúgozzák belőle?

Szántai János

Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.

A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből

Sólyom István

Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”
Főtér

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.

A nyugdíjkorhatár nő, de a várható élettartam nem követi, legalábbis Romániában
Krónika

A nyugdíjkorhatár nő, de a várható élettartam nem követi, legalábbis Romániában

Az európai államok közel kétharmada készül emelni a férfiak nyugdíjkorhatárát, háromnegyedük pedig a nőkét is a 2060-as évek végéig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Pensions at a Glance 2025 című jelentésén alapuló tanulmány szerint.

Isten hozott Vadkeletre – a Rockstadt Extreme Fest mint a spontán önszerveződés ideiglenes városa
Főtér

Isten hozott Vadkeletre – a Rockstadt Extreme Fest mint a spontán önszerveződés ideiglenes városa

Kelet-Európa legnagyobb metálfesztiválja – ha szabad így fogalmazni – a szent és a profán találkozása.

Hátulról, teljes sebességgel – nyilvánosságra hozták a halálos biciklisgázolást rögzítő videót
Székelyhon

Hátulról, teljes sebességgel – nyilvánosságra hozták a halálos biciklisgázolást rögzítő videót

Meghalt az a férfi a kórházban, akit néhány nappal korábban egy Argeș megyei településen elütött egy autó, miközben az országút szélén közlekedett kerékpárral. A levegőbe repült, miután hátulról, teljes sebességgel elgázolták.

Erdély ma új autópálya-szakasszal gazdagodik
Krónika

Erdély ma új autópálya-szakasszal gazdagodik

Kedden 16 órakor a tervek szerint megnyitják a forgalmat az A3-as észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu közötti 12,24 kilométeres szakaszán.

Sokkoló jelenet az országúton: kiesik egy gyermek egy autóból, és az érkező kamion felé indul
Székelyhon

Sokkoló jelenet az országúton: kiesik egy gyermek egy autóból, és az érkező kamion felé indul

Egy gyermek esett ki egy országúton közlekedő járműből Tulcea megyében, a jelenetet pedig a mögötte haladó autó fedélzeti kamerája rögzítette. A rendőrség vizsgálatot indított az ügyben.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A kiskutya jó dolgában, a választópolgár rossz dolgában vész meg

Varga László Edgár

Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.

Kataszter-katasztrófa: milyen tanulságai lehetnek a földhivatal-rendszer összeomlásának?

Sánta Miriám

Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Mi marad az Odüsszeia hollywoodi feldolgozásából, ha a hitet kilúgozzák belőle?

Szántai János

Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.

A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből

Sólyom István

Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.

// HIRDETÉS