// 2024. november 26., kedd // Virág
Románia

A tartalom nélküli formák a XXI. században

// HIRDETÉS

Amikor a román kormány statisztikákból gyárt hamis valóságot.

Hallottam Románia elnökének oktatásról szóló beszédét, melyet a Cotroceni-palotában mondott el a X. Bolognai Professzor Gála alkalmából. Azt mondhatnák, hogy csak egy alkalom szülte beszéd, egyszerű szertartási kötelezettség, melynek nem kellene túlzott jelentőséget tulajdonítanunk. Annyi csak, hogy Iohannis elnök az oktatást állította választási kampánya középpontjába, tavaly pedig elindított egy Képzett Románia nevű programot, melynek célja jó irányba terelni a román oktatást. Következésképpen vannak bizonyos elvárások, melyeket maga az elnök támasztott

és melyeknek mintha folyamatosan ellentmondanának a tények.

Sem most, sem bármikor máskor nem hallottam semmi különösebbet, valami olyasmit, ami megragadhatna bennünk, és ami valódi szemléletváltást jelezne előre.

Az elnök a múlt hétvégi beszédében ismertetett egy statisztikát, amiből az derül ki, hogy Romániában nincs olyan sok egyetemi hallgató, mint hittük. Míg 2007-ben nagyjából egymillió hallgató volt, számuk ma már az ötszázezret sem éri el, ami – mondta az elnök – „az európai rangsorok végére helyez minket”. És miután kifejezte még sajnálkozását a fiatalok összlakosságon belüli arányának csökkenése és alacsony szintű képzettsége miatt is, a következő szavakkal zárta beszédét: „Tovább nem folytatódhatnak ezek a kemény valóságok. Nem kicsi és gyakori változásokra van szükségünk, hanem hosszú távra kigondolt, mélyreható változtatásokra.”

Felmerül a kérdés, hogy miként használjuk a statisztikát. Románia kormányai, politikai színüktől függetlenül, csaknem két évtizede

a statisztikát használják útmutatónak a reformban,

néhány mutató javításával igyekezve jobb helyet szerezni az európai rangsorokban. Ha a romániai egyetemi hallgatók száma egy adott pillanatban egyszerűen robbanásszerűen megnőtt, ez annak az engedékenységnek volt tulajdonítható, mellyel a kormányok az újonnan létrehozott felsőoktatási intézményeket akkreditálták még akkor is, ha azok a minimális szakmai standardokat sem teljesítették. A gazdasági érdek és a politikai alkuk együtt dolgoztak a romániai oktatási rendszerre vonatkozó mutatók javítására vonatkozó „tiszteletre méltó” óhajjal.

Igaz, hogy még a csúcsnak számító 2007–2009-es időszakban is kevesebb egyetemi hallgató volt Romániában, mint a nyugat-európai országokban, de a – paradox – igazság az, hogy még így is túl sokan voltak. Az elmúlt évek során több tucatnyi beszámolót hallottam az egyetemi rendszerből származóktól, professzoroktól, előadó tanároktól, tanársegédektől, akik területüktől függetlenül mind arra panaszkodtak, hogy egyre gyengébben képzettek lépnek be az egyetemek kapuin.

Következésképpen akármilyen kevesen is voltak az európai statisztikához képest,

mégis infláció volt az egyetemi hallgatókból.

Erre pedig az a legjobb bizonyíték, hogy miután csökkent az európai statisztika nyomása, vagyis Románia EU-csatlakozása után és miután vita indult az újonnan megjelent egyetemek színvonaláról, egyre nagyobb hangon követelve az akkreditálási folyamat felülvizsgálását, a hallgatók száma a felére csökkent. Minden bizonnyal nagy szerepe volt ebben Funeriu érettségijének is, aki drasztikusan csökkentette a vizsga alatti csalások és implicit módon a jövőbeni egyetemi hallgatóvá jogtalanul válók számát. De ha egy tisztességes érettségi bevezetése csökkentette a hallgatók számát, akkor ez nem azt jelenti, hogy korábban túl sokan voltak? Nem azt jelenti, hogy az oktatási rendszer felelősei hiú ábrándokat kergettek?

Így felmerül bennünk a kérdés, hogy

mire használja ezt a statisztikát az elnök?

Hiszen az az egyszerű tény, hogy hivatkozott rá, azt sugallja, hogy ugyanúgy gondolkodik, mint az utóbbi évtizedek felelőseinek többsége. Vajon a 2007-es helyzethez kellene visszatérnünk?

Meg kell említenünk egy kevésbé nyilvánvaló és diffúzabb aspektust is: erről a más EU-országokkal való, tisztán külsőségeken alapuló és mennyiségi összehasonlításról van szó, mely különböző síkokon történik, mindenféle hibás következtetésekre vezetve minket. Miközben a statisztikai információk fontosak a szociológusnak, az oktatási rendszerben dolgozónak egyáltalán semmi oka sincs iránymutatókként használni azokat. Elsősorban az oktatás menete és a teljesítményen alapuló eredményei a fontosak, hiszen, ha a román oktatás képes lesz a legmagasabb szintű szakembereket képezni, akkor a hallgatók aránya szerinti rangsortól függetlenül elérte a célját. És ha nemcsak az alacsonyabb tandíj és a viszonylag olcsó élet miatt érkezik majd sok külföldi hallgató Romániába, hanem az oktatás minősége miatt is, akkor ez újabb megerősítés lesz. Ezzel szemben ez a statisztikai mutatók mesterséges javítására irányuló – nehezen elfojthatónak tűnő – késztetés a külső feltételek másolásához és végül egy fiktív valósághoz vezet majd.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS