// 2024. november 26., kedd // Virág
Románia

A szégyen és a büntetőtörvénykönyv

// HIRDETÉS

Úgy tűnik, Romániában megannyi jézust, szentet, remetét és angyalkát vernek bilincsbe.

A román büntetőjogi rendszer az utóbbi években koncepcionális modernizáláson esett át, de felmerül a kérdés, hogy minden esetben megfelelőek voltak-e az újítások.

A legutóbb vád alá helyezetteket elnézve az a benyomás, hogy nem veszik komolyan a dolgokat. „Bilincsbe verhetitek Elena Udreát, de az igazságot nem tudjátok bilincsbe verni”, mondta – színpadiasan – a régi rezsim sztárja. De az is lehet, hogy ez a paródiába illő fellengzősség nagyon is „komoly”. A mai vádlottak, a közélet élvonalába tartozó alakok most az utolsó kártyájukat játsszák ki, önnön ellentétébe fordítva a nyilvános megaláztatást.

A bilincs már nem a bűnösséget jelzi, hanem az üldözött dicsőségét.

Elképzelhető, hogy egy állandóan az imázs kártyájában bízó ember (a demokratikus politizálás a tévében zajlik) az utolsó pillanatban szintén az imázsban és annak illúziókeltő erejében hisz.

A nyilvános megalázásnak (a bilincsek, a látványos őrizetbe vétel stb.) elméletileg az a szerepe, hogy elrettentsen egy jövőbeni bűncselekménytől, és a bűnöst visszavezesse a törvényes viselkedésmód keretei közé. Azzal a feltétellel, hogy a kérdéses személy szégyent érezzen. Hiszen ha a vádlott egy hadifogoly, egy ellenség által legyőzött hazafi büszkeségével lép fel, akkor a megalázás egész színrevitele elveszti a hatékonyságát.

A szégyent valamivel nehezebb elemezni, de egyértelmű, hogy olyan értékeket feltételez, melyeket – önmagában – az inkriminált személy is elismer. Egy szégyenkező ember, paradox módon, lényegében egy erkölcsös ember.

Végül is azt a kérdést kellene feltennünk magunkban, hogy hatékony-e az új büntetőjogi rendszer. Sokszor megjegyezték már, kritikus felhanggal, hogy az új büntetőtörvénykönyv a korrupciós ügyekben nem növelte a büntetési tételeket, ahogy az – talán – várható lett volna, hanem ellenkezőleg, csökkentette azokat. Egy olyan régimódi ügyvéd, mint Lucian Bolcaş szarkasztikusan jegyezte meg, hogy úgy tűnik, Romániában a dolgok szembemennek a valósággal: „Amikor a bűnözés növekedésével szembesül az ember, akkor nem csökkenti, hanem növeli a büntetéseket. Valószínűleg előrelátásból tették, akik így döntöttek.”

Sokkal valószínűbb, hogy az új büntetőtörvénykönyv szerzői az új európai tendenciákkal akartak összhangba kerülni, melyek eltávolodnak a kirovó igazságszolgáltatás gondolatától, relativizálni igyekeztek a büntetés fogalmát, és tökéletesíteni a megelőzést.

E szellemnek megfelelően a büntetések egyre kisebbek, a fogvatartási körülmények egyre jobbak, de ezzel párhuzamosan

nő a megvádolt nyilvánosságnak való kitettsége.

A román változatban ez a nagyon népszerű médiaműsor zajlik, melynek az a célja, hogy a korrupciós tettek következményeire figyelmeztesse a társadalmat. Míg a kirovó rendszer a büntetés erkölcsi értékére helyezi a hangsúlyt, a megelőző rendszer a hasznossági értékével foglalkozik.

Zárójelben, Monica Macovei és Sever Voinescu sokkal inkább a kirovó rendszer híveinek tűntek, amikor a bűntett elévülésének kiiktatását javasolták az emberölési esetekben. Más szóval, a gyilkosnak nincs joga bűnbocsánatra. A gyilkosság és a büntetés elválaszthatatlanok. De ők szembementek az áramlattal. Az egész büntetőtörvénykönyv egy haszonelvű lazítást fejez ki, mely a társadalom mint egész „javát” helyezi a figyelem középpontjába.

Csakhogy az utóbbi időben a dolgok rendkívül furcsán alakultak. A korrupciós tettekért elítéltek rendkívül engedékeny börtönviszonyokat élveznek, internetezhetnek, petíciókat indítanak, blogolnak. Röviden: részt vesznek a közvitában, és miután sikerül szabadlábra kerülniük, nyilvános ünnepélyekre hívják meg őket,

mintha semmi sem történt volna.

A társadalomba való visszaillesztés perverz módon működik, hiszen érintetlen presztízseket konzervál.

Belemenve a részletekbe, a román büntetőjog túl nagy hangsúlyt helyez arra, amit pozitív prevenciónak neveznek („médiaműsor” a közvélemény általi megbélyegzés elérése érdekében stb.), közben elhanyagolja a negatív megelőzést, mely az elítélt valódi elszigetelését és a társadalomból történő kizárását feltételezné.

Visszatérve a kiindulási ponthoz, ha a bilincsbe vert és őrökkel kísért személy már nem érez szégyent, akkor a rendszer nem működik. „Vállalom a sorsomat”, mondta Elena Udrea, egy tragika benyomását keltve. Úgy tűnik, ezen személyek szemében

az igazságszolgáltatásnak nincs semmilyen saját logikája,

hanem csak a sors eszköze.

Ezért azt kell hinnünk, komoly hiányosságai vannak a pozitív prevenció jogi elméletének. Talán újra meg kellene vitatni bizonyos elveket és eljárásokat.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS