// 2024. november 25., hétfő // Katalin
Székelyföld

A SRI 25 éves háborúja az „úgynevezett” Székelyföld ellen

// HIRDETÉS

Tudták, hogy a Beke-ügy csak a jéghegy csúcsa? A SRI negyed évszázada küzd a szélsőséges székelyek ellen! Óvja az egységes, szuverén, oszthatatlan Romániát!

A SRI monográfiája szerint a székelyföldi szélsőséges-revizionista veszély abban tükröződött a Román Hírszerző Szolgálat 25 éves tevékenységében, hogy az információkat szolgált egy magyar állampolgár, Mikola Béla, a Magyar Gárda vezetője nem kívánatos személlyé nyilvánításához. A SRI ezzel a veszéllyel kapcsolatos többi műveletei megfigyelési akciókra korlátozódtak.

A Román Hírszerző Szolgálat 2015 májusában közzétett monográfiája a jelenlegi igazgató, Eduard Hellvig szerint „egy olyan intézményi létezés őszinte, kozmetikázatlan vállalása kívánt lenni, mely számos átrendeződésen és egy folyamatos változásban lévő biztonsági helyzethez és társadalomhoz való hozzáigazodáson esett át”. A kötet mérleget készít a SRI 1990. március 26-i létrehozása óta eltelt 25 évről, áttekintve a SRI fontos műveleteit, az Ekita Jukiko-ügytől (a SRI 1995-ös művelete a Japán Vörös Hadsereg nevű terrorista szervezet ellen), az olyan ügyeken keresztül, mint a „Cigaretta”, az Országos Befektetései Alap (FNI), a Caritas, a Timofte–KGB-botrány, a MISA, a RAFO Oneşti, egészen az Irakban elrabolt újságírók esetéig.

Megemlítendő, hogy a SRI 25 évnyi tevékenysége alatt a nemzetbiztonsággal kapcsolatos legsúlyosabb székelyföldi kihágást azzal büntették, hogy nem kívánatos személlyé nyilvánították egy magyarországi félkatonai csoportosulás tagját, Mikola Bélát (2014). Ettől eltekintve, a Szolgálat monográfiája szerint a SRI a székelyföldi szélsőségesség veszélyét 2015. december 1-ig csak megfigyelési akciókkal kezelte, más lépésekre nem volt szükség. Ehhez képest a SRI információi segítségével több tíz olyan személyt utasítottak ki az országból, akiket azzal gyanúsítottak, hogy közel-keleti terrorista csoportosulások tagjai, vagy azok számára toboroznak híveket.

Ilyen körülmények között a Románia biztonsága elleni példátlan fenyegetés az, hogy egy nacionalista-szélsőséges struktúra tagja 2015. december 1-én kísérletet tett egy házilag készített bomba elhelyezésére Kézdivásárhelyen, hogy – a DIICOT szerint – „megnehezítse/megakadályozza a román hatóságokat abban, hogy az államhatalmat gyakorolják az úgynevezett «Székelyföldön», annak a folyamatnak a részeként, melynek célja helyreállítani «Nagy-Magyarországot»”. Ezzel összefüggésben az Adevărul megvizsgálta, miként jelent meg a székelyföldi szélsőséges-revizionista veszély a SRI monográfiáiban 1990-től mostanáig.

A SRI-t a marosvásárhelyi etnikumok közötti konfliktus után hozták létre

Az etnikumok közötti konfliktusokra vonatkozó első bejegyzések a SRI monográfiájában az 1990. márciusi, marosvásárhelyi incidensek kapcsán jelentek meg. „A Magyar Forradalomnak (március 15.) szentelt rendezvények és nagyszámú magyar állampolgár (több mint 10.000 személy) hazánkban tartózkodása közepette Erdély több településén (többek között Szatmárnémetiben, Szovátán és Marosvásárhelyen) interetnikai hátterű incidensekre került sor. Ezek csúcspontját a magyar nemzetiségű és a román nemzetiségű román állampolgárok közötti erőszakos összecsapások jelentették, melyekre március 19-én és 20-án került sor Marosvásárhelyen. Ezekre egy bizonyosfajta információs légüres tér közepette került sor, amiben akkor az állam ideiglenes vezetése tevékenykedett. Ezáltal jelentős veszélyek körvonalazódtak a nemzetbiztonságra és Románia területi integritására nézve, főleg, hogy szinte ugyanakkor hasonló fejlemények zajlottak Jugoszláviában, ahol a kezdetben korlátozott interetnikus konfliktusok kiterjedt, több mint egy évtizedig tartó katonai konfliktusok kirobbantói voltak. A Kormány csak 1990. március 23-án adott ki egy hivatalos közleményt az erdélyi helyzetről és rendelt el bizonyos lépéseket a rend helyreállítása érdekében. Ezt követően, 1990. március 26-án hozták létre a Román Hírszerző Szolgálatot (…)”, áll a dokumentumban.

A koszovói konfliktus és Székelyföld

A SRI monográfiájában az 1997-2000-es időszakra vonatkozó fejezetben kitérnek Székelyföldre: „A koszovói konfliktus kontextusában felerősödtek bizonyos autonomista-szeparatista beütésű áramlatok disszeminálására tett kísérletek. A román állam által, többek között a szomszédos országokkal megkötött alapszerződések tárgyalási folyamatai során tanúsított nyitottság ellenére, egyes külföldi szélsőséges körök nem mondtak le arról, hogy propagandisztikus módon hangoztassák Románia egyes régiói jogállása megváltoztatásának «jogosságát», valamint az etnikai csoportok állítólagos diszkriminálását. Bizonyos demográfiai jellegzetességű térségek közigazgatási autonómiájának és gazdasági szeparatizmusának sürgetése fenntartotta a belföldi interetnikus légkör feszültté válásának veszélyét.”

A 2001–2004-es időszakra vonatkozóan a szövegben az áll, hogy „bizonyos hazai és külföldi entitások azon próbálkozásai, hogy negatív benyomást alakítsanak ki egyes nemzetközi szervek szintjén a román valóságról – melyek az egyes etnikai kisebbségek „hátrányba hozatalára” vonatkozó propagandisztikus, szélsőséges, anarchista/antiglobalizációs, vagy álvallásos üzenetekben öltenek testet (jelentős hatást gyakorolva a fiatalokra és egyes hátrányos helyzetű társadalmi kategóriákra) – hátrányosan érintették a jelentős társadalmi-gazdasági és szociálpolitikai, valamint külpolitikai célok elérését”.

A Mikola Béla-ügy

A monográfia 2011–2015-ös időszakra vonatkozó része megemlíti a Mikola Béla-ügyet: „Mikola Béla magyar állampolgárt, a Magyar Gárda vezetőjét a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság 2014. március 20-án nyilvánította nem kívánatos személlyé a Román Hírszerző Szolgálat egyik megkeresése alapján. Ezt a döntést, Mikola Béla fellebbezése nyomán, 2014. április 14-én a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék bírái is helyben hagyták, így az jogerőssé vált. A Szolgálat e személy esetében bizonyíthatóan megállapította, hogy 2013-tól kezdődően a nemzetbiztonsággal ellentétes szélsőséges jellegű tevékenységeket folytatott Románia területén. Az illető az ÚMG – Új Magyar Gárda, a (magyar hatóságok által 2009-ben betiltott) Magyar Gárda utódszervezetének számító félkatonai csoportosulás sejtjeinek, táborainak létrehozására és megerősítésére tett lépéseket. A Gárda nyilvánosan bejelentett célja megteremteni a feltételeket „Trianon kijavításához”, a „nemzeti önvédelemhez” azzal, hogy felkészül a „mozgósítás napjára”. Az ÚMG tevékenységei és a Mikola Béla által a Románia területén élő híveinek nyújtott támogatás kockázatot és fenyegetést jelentett a nemzetbiztonságra nézve, ártott a társadalmi stabilitási és interetnikai együttélési légkörnek, illetve veszélybe sodorta a román állam alapvető alkotmányos értékeit – a szuverén, egységes és oszthatatlan jellegét”.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS