// 2025. október 31., péntek // Farkas

A románok és az európai hadsereg

// HIRDETÉS

Fogas kérdés. Kivel feküdjön le a román hadsereg? Az európaiakkal? A NATO-val? Esetleg mindkettővel?

A kedden (október 17-én – a szerk.) a Cotroceni-palotában ülésező Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) engedélyt adott Románia bekapcsolódására a mélyebb európai katonai együttműködésbe, az úgynevezett PESCO-ba.

A volt kommunista országok júniusban, az Európai Tanács védelmi kérdéssel foglalkozó összejövetelén kimondottan annak rögzítését kérték, hogy közös katonai erők kiképzése nem ellentétes a NATO-n belüli kötelezettségeikkel. A román hivatalosságok szintén szorgalmazták ezt,

néha nyilvánvaló módon szembe mentek a francia elnök törekvéseivel,

akit minden jel szerint sokkal jobban foglalkoztat Európa „szuverenitása”, mint a NATO. De ezen felfogásbeli különbségek ellenére semmilyen elvi ellenkezés nem volt tapasztalható, mindenki kifejezte részvételi szándékát a közös védelem projektjében.

De amennyire teljes volt a konszenzus, annyira ködös maradt a terv. Mindaz, amit a PESCO-ról (a biztonsággal kapcsolatos „Állandó Strukturált Együttműködés” angol nyelvű változatából képzett betűszó) eddig mondtak, rendkívül bonyolult, így nem könnyű felfogni, hogy mik a céljai és milyen módon valósítható meg. Sokatmondó, hogy gyakran még a szakértők sem képesek elmagyarázni, mi a különbség a régebbi európai eszköz, a Közös Biztonság- és Védelmi Politika és az újonnan megjelent Állandó Strukturált Együttműködés között, hiszen elvileg ezek csakis egy és ugyanaz a dolog lehetnének.

De lehet, hogy a dolgoknak ez a nagyon kifinomult leírása nem más, mint a valódi cél, nevezetesen

egy közös haderő, vagyis egy európai hadsereg létrehozásának leplezése.

Végső soron az eseti külföldi küldetésekhez nincs szükség állandó együttműködésre, de ha az Unió területén kell fellépni, akkor szükségessé válik egy szigorú koordinálás.

Amikor az európai újságírók azt kérdezték, európai hadseregről van-e szó, az összes hivatalosság „nem”-mel válaszolt, kijelentve, hogy a PESCO csak a védelmi iparra, a műszaki kutatásra és a beszerzések egységesítésére vonatkozik. A fő cél – mondták – a megtakarítás, hiszen a külön-külön zajló beszerzések többe kerülnek, az így megtakarított pénzeket pedig a saját fegyveriparba lehetne fektetni. Ennek ellenére az Európai Bizottság arra mutatott rá érvelésében, hogy az összes EU-ország együttvéve fele annyit költ védelemre, mint az AEÁ, de az ebből létrejövő valódi erő alig 10-15 százaléka az amerikaiak teljesítményének. Ez az összehasonlítás önmagáért beszél, hiszen az AEÁ-nak egyetlen hadserege van, természetesen számos szinttel és szakterülettel, de mindet a Pentagonból koordinálják. Következésképpen, ha az EU ki akar építeni egy „állandó” és „strukturált” katonai szerkezetet, akkor előbb egy Főhadiszállást kellene kijelölni.

Valójában a júniusban könnyen elért konszenzus a terv ködösségének is tulajdonítható. Ki utasítaná el a részvételt egy védelemre vonatkozó projektben? Hiszen egyértelmű, hogy

a kimaradással kizárja magad az együttműködés előnyeiből.

Végül a részvételi szándék – melyet többek között még a keleti országok is kifejeztek, holott az ötletet a francia–német körök kezelik – a „többsebességű Európával” szembeni taktikájukkal is kapcsolatos.

A projekt, ahogy arról idén júniusban tárgyaltak, nem ír elő semmilyen kötelezettséget. Összehasonlításképpen, a menekültek befogadása esetében felmerült a kötelező jelleg, míg a PESCO esetében minden egyes ország saját belátása vesz részt, vagy sem. Ez azt jelenti, hogy a franciák és a németek szorosabb együttműködésről döntöttek és ehhez nincs szükségük a többiek beleegyezésére.

Nem csoda, hogy a több integrációs szinttel rendelkező Európa változatát hevesen ellenző volt kommunista országok azonnal bejelentették, hogy támogatják a közös védelem tervét, talán elsősorban azért, nehogy kihagyják őket. Ezen kívül a projekt ködös bonyolultsága mindenkinek meghagyta a szabadságot, hogy azt képzeljen bele, amit akar. Nem kizárt, hogy a tagállamok teljesen eltérő előfeltevésekkel és célokkal dolgoznak. Vajon a NATO elsőbbségének hangsúlyozása nem egy lehetőség, amivel a keleti országok valójában elháríthatják egy európai katonai erő létrehozását? De ha nem európai hadseregről van szó, akkor mi értelme lenne Macron „szuverenitásra” vonatkozó szenvedélyes és állhatatos diskurzusának?

Végül könnyű azt mondani, hogy

az vesz részt, aki akar, miközben valójában az vesz részt, aki képes.

A franciáknak, akik most (az angolok távozása után) az EU-ban a legnagyobb katonai erővel rendelkeznek, nagy ambícióik vannak és egy közös projektbe akarják integrálni a német védelmi ipart. Ezzel szemben a németek egy szerényebb elképzelést támogatnának, mely nem osztja meg Európát, a többiek előtt is nyitva hagyva az ajtót, de ezek a dolgok nincsenek teljes mértékben tisztázva. Mennyire korlátozók lesznek a részvétel feltételei? A PESCO-országoknak kötelességük lesz csak európai fegyvert vásárolni? Mindenesetre Románia amerikai beszerzésekre is készül és bejelentette, hogy meg akarja szilárdítani a stratégiai partnerséget Nagy-Britanniával (ezt Teodor Meleşcanu nyilatkozta a legutóbbi londoni látogatása után).

A Legfelsőbb Védelmi Tanács kedden megvitatta a PESCO-ügyet és utólag bejelentette, hogy engedélyezte a román részvételt. Az információkban szegény közlemény szerint, Románia sokkal inkább a németországi és franciaországi iparral a katonai technika terén már eddig kezdeményezett projekteket akarja felülvizsgálni, amit aztán beszámítana a PESCO-részvételbe, ahogy bizonyos nem egyértelműsített javaslatot is kíván tenni. De egy szó szerinti döntésről nem is lehetett szó, hiszen egyáltalán nem világosak a részvétel kritériumai és még kevésbé az, hogy Románia tényleg megengedheti-e magának, hogy egyszerre két „fronton” fektessen be.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nicușor Dan többségi államelnök és a magyarok

Szántai János

Hogy szerettük Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnököt. És milyen elegánsan nem szeretett viszont. Most ezt a Nicușor Dan nevűt szeretjük. De vajon lehet benne bízni?

Fény az egykori sóbányában – huszonnegyedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

Arra számítottak, hogy az egész tárnarendszer beomlik, de erre nem került sor. Aztán száz év múlva történt valami.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Két maroknyi aranyékszer hevert mellettem, fogalmam sem volt, mitévő legyek”

Sólyom István

A történelemszeretet miatt vágott bele az amatőr fémdetektorozásba a szamosújvári asztalosmester, aki nemrég páratlan régészeti kincset talált. Kis Jánossal beszélgettünk.

 

Hét kisgyerek halt meg egy kórházban… mégis hogy lehetséges ez?

Szántai János

A baktériumok, vírusok, amőbák, gombák fertőznek, ez a dolguk. Az ember dolga a védekezés. Lenne. Van itt ugyanis egy másik fertőzés is: az emberi hanyagságé, korrupcióé. Ami bűn.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Milyen következményekkel jár, ha a Lukoil kivonul Romániából? – hírek kedden
Főtér

Milyen következményekkel jár, ha a Lukoil kivonul Romániából? – hírek kedden

Az orosz cégnek egy kőolaj-finomítója és 320 benzinkútja van Romániában. A szabályozó hatóság szerint csökken a villanyáram ára. Az RMDSZ felvetette a parlament létszámának 10 százalékos csökkentését.

Szakértők: a parajdi sóbányának annyi, de Sóvidék új lehetőségeket kínál
Krónika

Szakértők: a parajdi sóbányának annyi, de Sóvidék új lehetőségeket kínál

Az elárasztott parajdi sóbányát aligha lehet megmenteni, de nem hiába hívják a Parajdot is magába foglaló kisrégiót Sóvidéknek: újabb sóbányákat és sóba vájt turisztikai létesítményeket lehet kialakítani.

Helikopterrel vitte a kenőpénzt az ismert üzletember – pénteki hírmix
Főtér

Helikopterrel vitte a kenőpénzt az ismert üzletember – pénteki hírmix

Úgy néz ki, kivonul Romániából a Carrefour. Továbbá: irdatlan mennyiségű száraztésztát importálunk feleslegesen.

Elhunyt férfit találtak egy székelyudvarhelyi lakásban – fogyatékkal élő gyereke is vele volt
Székelyhon

Elhunyt férfit találtak egy székelyudvarhelyi lakásban – fogyatékkal élő gyereke is vele volt

Elviselhetetlen szagok terjedése miatt tettek bejelentést kedden a székelyudvarhelyi helyi rendőrségen, a helyszínre érkező hatóságok pedig egy elhunytra és vele lévő fogyatékkal élő gyerekére akadtak a Függetlenség utcában.

„Mondjanak le!”, „Tolvajok!”. Több ezer szakszervezeti tag vonult utcára
Krónika

„Mondjanak le!”, „Tolvajok!”. Több ezer szakszervezeti tag vonult utcára

Négy országos szakszervezeti szövetség több ezer tagja tüntetett szerda délelőtt a bukaresti kormánypalota előtti téren a megszorító intézkedések ellen.

Elképesztő erővel csapódott egymásba egy BMW és egy kamion: ketten meghaltak Moldvában – videóval
Székelyhon

Elképesztő erővel csapódott egymásba egy BMW és egy kamion: ketten meghaltak Moldvában – videóval

Két ember életét vesztette kedden délután egy súlyos közlekedési balesetben az E85-ös európai úton Iași megyében. Egy BMW személyautó és egy kamion ütközött össze.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nicușor Dan többségi államelnök és a magyarok

Szántai János

Hogy szerettük Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnököt. És milyen elegánsan nem szeretett viszont. Most ezt a Nicușor Dan nevűt szeretjük. De vajon lehet benne bízni?

Fény az egykori sóbányában – huszonnegyedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

Arra számítottak, hogy az egész tárnarendszer beomlik, de erre nem került sor. Aztán száz év múlva történt valami.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Két maroknyi aranyékszer hevert mellettem, fogalmam sem volt, mitévő legyek”

Sólyom István

A történelemszeretet miatt vágott bele az amatőr fémdetektorozásba a szamosújvári asztalosmester, aki nemrég páratlan régészeti kincset talált. Kis Jánossal beszélgettünk.

 

Hét kisgyerek halt meg egy kórházban… mégis hogy lehetséges ez?

Szántai János

A baktériumok, vírusok, amőbák, gombák fertőznek, ez a dolguk. Az ember dolga a védekezés. Lenne. Van itt ugyanis egy másik fertőzés is: az emberi hanyagságé, korrupcióé. Ami bűn.

// HIRDETÉS