// 2024. november 26., kedd // Virág
NATO

A románok és az európai hadsereg

// HIRDETÉS

Fogas kérdés. Kivel feküdjön le a román hadsereg? Az európaiakkal? A NATO-val? Esetleg mindkettővel?

A kedden (október 17-én – a szerk.) a Cotroceni-palotában ülésező Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) engedélyt adott Románia bekapcsolódására a mélyebb európai katonai együttműködésbe, az úgynevezett PESCO-ba.

A volt kommunista országok júniusban, az Európai Tanács védelmi kérdéssel foglalkozó összejövetelén kimondottan annak rögzítését kérték, hogy közös katonai erők kiképzése nem ellentétes a NATO-n belüli kötelezettségeikkel. A román hivatalosságok szintén szorgalmazták ezt,

néha nyilvánvaló módon szembe mentek a francia elnök törekvéseivel,

akit minden jel szerint sokkal jobban foglalkoztat Európa „szuverenitása”, mint a NATO. De ezen felfogásbeli különbségek ellenére semmilyen elvi ellenkezés nem volt tapasztalható, mindenki kifejezte részvételi szándékát a közös védelem projektjében.

De amennyire teljes volt a konszenzus, annyira ködös maradt a terv. Mindaz, amit a PESCO-ról (a biztonsággal kapcsolatos „Állandó Strukturált Együttműködés” angol nyelvű változatából képzett betűszó) eddig mondtak, rendkívül bonyolult, így nem könnyű felfogni, hogy mik a céljai és milyen módon valósítható meg. Sokatmondó, hogy gyakran még a szakértők sem képesek elmagyarázni, mi a különbség a régebbi európai eszköz, a Közös Biztonság- és Védelmi Politika és az újonnan megjelent Állandó Strukturált Együttműködés között, hiszen elvileg ezek csakis egy és ugyanaz a dolog lehetnének.

De lehet, hogy a dolgoknak ez a nagyon kifinomult leírása nem más, mint a valódi cél, nevezetesen

egy közös haderő, vagyis egy európai hadsereg létrehozásának leplezése.

Végső soron az eseti külföldi küldetésekhez nincs szükség állandó együttműködésre, de ha az Unió területén kell fellépni, akkor szükségessé válik egy szigorú koordinálás.

Amikor az európai újságírók azt kérdezték, európai hadseregről van-e szó, az összes hivatalosság „nem”-mel válaszolt, kijelentve, hogy a PESCO csak a védelmi iparra, a műszaki kutatásra és a beszerzések egységesítésére vonatkozik. A fő cél – mondták – a megtakarítás, hiszen a külön-külön zajló beszerzések többe kerülnek, az így megtakarított pénzeket pedig a saját fegyveriparba lehetne fektetni. Ennek ellenére az Európai Bizottság arra mutatott rá érvelésében, hogy az összes EU-ország együttvéve fele annyit költ védelemre, mint az AEÁ, de az ebből létrejövő valódi erő alig 10-15 százaléka az amerikaiak teljesítményének. Ez az összehasonlítás önmagáért beszél, hiszen az AEÁ-nak egyetlen hadserege van, természetesen számos szinttel és szakterülettel, de mindet a Pentagonból koordinálják. Következésképpen, ha az EU ki akar építeni egy „állandó” és „strukturált” katonai szerkezetet, akkor előbb egy Főhadiszállást kellene kijelölni.

Valójában a júniusban könnyen elért konszenzus a terv ködösségének is tulajdonítható. Ki utasítaná el a részvételt egy védelemre vonatkozó projektben? Hiszen egyértelmű, hogy

a kimaradással kizárja magad az együttműködés előnyeiből.

Végül a részvételi szándék – melyet többek között még a keleti országok is kifejeztek, holott az ötletet a francia–német körök kezelik – a „többsebességű Európával” szembeni taktikájukkal is kapcsolatos.

A projekt, ahogy arról idén júniusban tárgyaltak, nem ír elő semmilyen kötelezettséget. Összehasonlításképpen, a menekültek befogadása esetében felmerült a kötelező jelleg, míg a PESCO esetében minden egyes ország saját belátása vesz részt, vagy sem. Ez azt jelenti, hogy a franciák és a németek szorosabb együttműködésről döntöttek és ehhez nincs szükségük a többiek beleegyezésére.

Nem csoda, hogy a több integrációs szinttel rendelkező Európa változatát hevesen ellenző volt kommunista országok azonnal bejelentették, hogy támogatják a közös védelem tervét, talán elsősorban azért, nehogy kihagyják őket. Ezen kívül a projekt ködös bonyolultsága mindenkinek meghagyta a szabadságot, hogy azt képzeljen bele, amit akar. Nem kizárt, hogy a tagállamok teljesen eltérő előfeltevésekkel és célokkal dolgoznak. Vajon a NATO elsőbbségének hangsúlyozása nem egy lehetőség, amivel a keleti országok valójában elháríthatják egy európai katonai erő létrehozását? De ha nem európai hadseregről van szó, akkor mi értelme lenne Macron „szuverenitásra” vonatkozó szenvedélyes és állhatatos diskurzusának?

Végül könnyű azt mondani, hogy

az vesz részt, aki akar, miközben valójában az vesz részt, aki képes.

A franciáknak, akik most (az angolok távozása után) az EU-ban a legnagyobb katonai erővel rendelkeznek, nagy ambícióik vannak és egy közös projektbe akarják integrálni a német védelmi ipart. Ezzel szemben a németek egy szerényebb elképzelést támogatnának, mely nem osztja meg Európát, a többiek előtt is nyitva hagyva az ajtót, de ezek a dolgok nincsenek teljes mértékben tisztázva. Mennyire korlátozók lesznek a részvétel feltételei? A PESCO-országoknak kötelességük lesz csak európai fegyvert vásárolni? Mindenesetre Románia amerikai beszerzésekre is készül és bejelentette, hogy meg akarja szilárdítani a stratégiai partnerséget Nagy-Britanniával (ezt Teodor Meleşcanu nyilatkozta a legutóbbi londoni látogatása után).

A Legfelsőbb Védelmi Tanács kedden megvitatta a PESCO-ügyet és utólag bejelentette, hogy engedélyezte a román részvételt. Az információkban szegény közlemény szerint, Románia sokkal inkább a németországi és franciaországi iparral a katonai technika terén már eddig kezdeményezett projekteket akarja felülvizsgálni, amit aztán beszámítana a PESCO-részvételbe, ahogy bizonyos nem egyértelműsített javaslatot is kíván tenni. De egy szó szerinti döntésről nem is lehetett szó, hiszen egyáltalán nem világosak a részvétel kritériumai és még kevésbé az, hogy Románia tényleg megengedheti-e magának, hogy egyszerre két „fronton” fektessen be.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS