Hogy ne mindig csak rosszat mondjanak a román társadalomról az elemzők. Persze, van ebben a pozitív számvetésben pár kakukktojás is. Tessék őket felfedezni.
Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
75 év történelmi léptékben rendkívül kevés. Hol volt Románia 1945-ben és hol van ma? A pohár teli felét is látnunk kell, annak ellenére, hogy egyeseknek megvan a rossz szokásuk, hogy siránkoznak: „Jaj, szegény fejünk, a szakadékban vagyunk!” 1989 decemberében is találtunk erőforrásokat, hogy megszabaduljunk a kommunistáktól, Iliescu pedig az utolsó félig kommunista elnök volt, akit a románok megválasztottak. A románok 2004 óta olyan elnököket választottak, akik megérdemelték a beléjük fektetett bizalmat.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) 2012-től 2019-ig kormányozhatott, ami elegendő idő volt arra, hogy megmutassa, mire képes a románok bizalmának elnyerése érdekében. 2019. május 26-án a román választók megbüntették a pártot: a 2016-os választási eredmény felét kapta. Majd a bizalmatlansági indítvány és az Orban-kormány beiktatása következett. Mivel a november 24-i választásnak egyértelmű eredménye van, a PSD számára egy elszigetelődési, sebnyalogatási időszak következik, amikor levonhatja a szükséges következtetéseket. Ha pedig nem, akkor eltűnik a politikai színpadról és csatlakozik a pártok „temetőjében” várakozó Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárthoz (PNŢCD).
A románok már 1996-ban irányt váltottak és nem-kommunista elnököt választottak: Emil Constantinescut. Egy nehéz időszakban történt, miközben a Demokratikus Konvenció (CDR) kormányzott: bányászjárások, a pénzügyi és bankszektor talpra állítása, szakemberek kinevezése a biztonsági intézmények, de a minisztériumok élére is. Figyelemre méltó tapasztalat nélkül gazdasági fejlődés, nyugati irányultság felé vezette Romániát, lerakta a NATO- és EU-csatlakozás alapjait. Kijelentette, hogy a „szolgálatok” legyőzték és nem indult egy második mandátumért.
Megértette az igazságszolgáltatás fontosságát egy demokratikus ország számára és lehetővé tette a politikai csizma alóli felszabadítását. Bevitte Romániát az EU-ba, a nemzeti területre hozta a NATO-t. Megmentette az országot a 2010-es gazdasági összeomlástól. Két románok által elutasított felfüggesztéssel fizetett meg érte. Ellenezte és szigorúan bírálta a Tăriceanu és Ponta-kormányok populista és gazdaságellenes lépéseit. Az elnök szava pedig, még a posztkommunista Romániában is, nagy súllyal esik a latba.
Folytatta elődei teljesítményét, más szintre emelve azt. Kultúrán és neveltetésen keresztül, kommunista háttér nélkül, döntő előrelépést jelent Románia számára, amiről a románok szavazással döntöttek, 2014-ben és 2019-ben is. Blokkolta a Dăncilă-kormányt és hozzájárult távozásához a kormányzásból. Egy ellenséges parlament dacára lehetővé tette a Dragnea–Dăncilă kormányzat totalitárius tendenciáinak elfojtását. A PSD–ALDE-s parlamenti többségnek nem volt bátorsága felfüggeszteni őt. Először is azért, mert nem nagyon volt rá oka, másodsorban azért, mert a külföldi partnerek reakciója elsöprő lett volna. Az európai és amerikai körökben rendkívül jó szemmel nézik. A választások és a május 26-i népszavazás Iohannis elnök hozzáértésének is köszönhetően hozta a már ismert eredményeket, amellyel kihasználta a PSD–ALDE-s kormányzat súlyos hibáit.
Nem fogadták el a 13. sz. sürgősségi kormányrendeletet, az utcákon maradtak hidegben, esőben és havazásban, megértve azt a szerepüket, hogy nyomást kell gyakorolniuk a hatalmon lévő főnökökre. 2018. augusztus 10-e véget vetett annak a bizalomnak, melynek a PSD a lakosság egy részének soraiban örvend. A 2016-os 3,4 millió szavazatból már csak 2 millió maradt. November 24-én meglátjuk, hogy mennyi maradt még (ez nem jött be, Viorica Dăncilă 3,3 millió szavazatot kapott a második fordulóban – a szerk.). A romániai tüntetések által külföldre vetített kép újra visszaadta partnereink bizalmát arra vonatkozóan, hogy képesek vagyunk rendezni a vezetők és vezetettek közötti „számlákat”, hogy az 1989 decemberében elkezdett úton haladjunk tovább.
Hevesen tiltakoztak, még utcai tüntetésekkel is, a „szakember” Iordache, Nicolicea, Şerban Nicolae kísérletei ellen, melyekkel maguk alá akarták gyűrni az igazságszolgáltatást. Sok olyan eset volt, amikor az igazságszolgáltatás fontos politikai vezetőket küldött, rácsok mögé, jogerős ítéletekkel. Hosszú a lista. De az a pillanat volt a legfontosabb, amikor Dragneát küldték börtönbe. Négy bírónő, Simona Daniela Encean, Alexandra Iuliana Rus, Luciana Mera, Rodica Aida Popa nem hagyta magát megfélemlíteni Románia de facto „diktátora”, Liviu Dragnea által és a habozás nyoma nélkül börtönre ítélte. Ez volt a fordulópont a román igazságszolgáltatás számára, ahonnan már nincs visszaút. Igaz, hibákat is elkövetett. De kijavítani is képes volt azokat, kizárta a magisztrátusok testületéből azokat, akik nem váltak a becsületére, ahogy az nem történik meg más szakmai testületnél.
A bizalmatlansági indítvány és az Orban-kormány beiktatása nem ment volna egyes RMDSZ-es, Pro Romániás és PSD-s parlamenti képviselők hozzájárulása nélkül. Mivel Ponta inkább káoszba akarta vetni az országot, hogy a megfelelő pillanatban ő szerezze meg a kormányfői tisztséget, a Pro Románia 7 képviselője döntő mértékben az új kormány beiktatása felé billentette a mérleget, párton belüli helyzetüket kockáztatva. Köztük: Mihai Tudose volt kormányfő, Sorin Câmpeanu és Daniel Constantin. Ennek katasztrofális hatása volt Pontára nézve, aki az utóbbi két hétben el is tűnt a politikai színpadról. Volt már arra példa, hogy ad hoc parlamenti többség jött létre a Dragnea-Dăncilă kormányzat totalitárius késztetéseinek megakadályozására.
Különösen a hírtévék a forró pontokból tájékoztattak és közvetítettek a jelentős eseményekről. Ezek vitték be a köztudatba mindazt, ami augusztus 10-én történt. A kommentátorok és meghívottak részletesen elmagyarázták és folyamatosan ismételgették mindazt, ami a politikai, gazdasági és társadalmi színpadon történik.
Iohannis elnök győzelme a második mandátum megszerzéséért a román társadalom, a kollektív tudat fejlődésének a gyümölcse. Ismétlem, történelmi léptékben 30 év kevés. Most felemelt fejjel állhatunk az EU-n és NATO-n belüli partnerországok mellett. A demokráciában a nép maga dönt a sorsáról. Ami meg is történik.
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.
Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.
Meghalt vasárnap egy barcaszentpéteri siklóernyő-oktató, akinek repülés közben kikapcsolódott a felszerelése és lezuhant a magasból – közölte a Brassó megyei rendőrség.
Továbbá ha hirtelen felindulásból kivágná a diófát az udvarán, ne tegye!
A keresőcsapatok kedden délután megtalálták a kiskorút, aki a Szovátához tartozó Szakadát település erdei területén tűnt el a délben.
Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.
Hallgatólagosan elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvénytervezetét arról, hogy a többségi nemzethez tartozó állampolgárok a nemzeti kisebbségekével azonos feltételek mellett alakíthatnak egyesületeket.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.