// 2024. október 22., kedd // Elod
Európai Unió

A régiók Európája kudarcot vallott. Visszatérünk a nemzetállamokhoz?

Az EU a hibás. A régiósítással Európa-szerte kiszabadította a szeparatizmus szellemét.

Az utóbbi évtizedben gyorsan változott a világ, melybe beleszülettünk. Az eddig országokra osztottnak hitt földrajz cseppfolyóssá vált és a kontinentális szintre „emelkedéssel” egyidejűleg „regionális” szintre „süllyedt”.

Az Európai Unió egyre inkább teljesen új paradigmává akar válni a történelemben,

abban az értelemben, hogy három döntési szintre épül: unió–nemzetállam–fejlesztési régió. A nemzetállamok fejlesztési régiókra osztásának mind politikai oka (a helyi szintű kohézió mértékének és a helyi döntés súlyának növelése a fontos kérdések többségében), mind (vagy inkább főleg) gazdasági oka volt (a fejlesztés és a beruházások attribútuma a helyi szint felé mozdult el annak az elvnek az alapján, hogy „a régiók jobban tudják kezelni a fejlesztést, mint a néha túl nagy nemzetek”).

Az államok régiósítása talán édesebbé tehette volna a klasszikus államiság keserűségét, de az biztos, hogy az egyazon ország régiói közötti óriási fejlődési különbségek csökkentése volt a cél. A „régiósítás” után tíz évvel paradox eredményt tapasztalunk: az Európai Unió új és régi (a klasszikus Nyugat-Európa, az EU-15) tagjai közötti különbségek jelentősen csökkentek, míg

az egyazon országon belüli régiók közötti különbségek nőttek, ami régimódi regionális frusztrációkat és hazafiaskodást táplált.

Mik a régiók? Olyan entitások, melyek néha történelmi entitásokkal esnek egybe, máskor pedig mesterségesen hozták őket létre, a fellengzős NUTS (vagyis „Nomenclature of Territorial Units for Statistics”) nevet kapták és nem statisztikai célokat szolgálnak, bár a nevük ezt sugallja.

Három szintű szerveződésről van szó: NUTS-1 (társadalmi-gazdasági főrégiók), NUTS-2 (a helyi politikák alkalmazását szolgáló alaprégiók) és NUTS-3 (kicsi, specifikus tevékenységeket szolgáló régiók). Európa a konkrét regionális politikák szempontjából 276 NUTS-2 régióra oszlik és gyakorlatilag ezek azok az új entitások, melyekre az Európai Unió „tervezői” akarnak minket osztani.

Meghatározásukból adódóan a régiók egy nagy jelentésekkel rendelkező politikai akarat erőteljes kifejezése: sok államban ezek a régi középkori vagy azt megelőző korszakból származó entitások, melyeket a hasonló típusú szomszédokkal meglévő jelentős konfliktusok terhelnek. Más államokban, mint például Romániában, az ilyenfajta entitások kialakítása nem fed le történelmi állapotokat, de

a helyzet bonyolulttá válik, amikor – például – az úgynevezett „székelyföldről” van szó.

Olaszország, például, 21 történelmi régióra oszlik (Piemont, Lombardia, Veneto és más hasonlók), a viszály almáját pedig a Trentino Alto-Adige régió jelenti (melyet politikai korrektségből Dél-Tirolnak is neveznek).

Spanyolországnak 19 régiója van és mind a középkori kis fejedelemségeknek felelnek meg, melyeket a XII–XV. századokban egyesítettek a katolikus királyok koronája alatt, miután fokozatosan felszabadították őket az arab megszállás alól. Ezeknek a régióknak az egyike Katalónia is, mely kis fejedelemség volt a francia határnál és csaknem egy évezrede az aragóniai királyság része (1150 óta, IV. Rajmund Berengár és Aragóniai Petronila házasságával), 1469. október 19-én pedig Spanyolország része lett Kasztíliai Izabella és II. Ferdinánd aragóniai király dinasztikus egybekelésével (mindkét katolikus király a Pazar granadai katedrálisban nyugszik, két lépésre a mór megszálló alól felszabadított Alhambrától).

Az Acél- és Szénszövetségnek (az első Európai Unió) már alapításától (1951) kezdve meg kellett oldania a „Mezzogiorno”, vagyis Olaszország szegény déli részének (a jelenlegi Campania, Puglia, Basilicata, Calabria, Szicília régiók) ügyét; ahogy az A. Giannola, A. Lepore, R. Padovani, L. Bianchi és D. Miotti Bolognában, az il Mulino kiadónál 2011-ben megjelent 150 anni di statistiche italiane: Nord e Sud 1861-2011 című művének 403–451. oldalain szerepel: Olaszország szegény déli részén 1951-ben az ország iparosodott északi részére érvényes érték 53 százalékán állt az egy főre eső GDP, majd ez 1971-re 61 százalékra emelkedett, hogy aztán 2009-ben 59 százalékra csökkenjen vissza, vagyis

megmaradtak a történelmi lemaradások.

Mi a helyzet Spanyolországban? A sevillai Pablo de Olavide Egyetemen dolgozó Macarena Hennandez Salmeron Evolucion de la convergencia en PIB per capita entre las Comunidades Autonomas Espanolas desde los ano Ochenta című dolgozatában a spanyol régiók egy főre eső GDP-jének alakulását vizsgálja az 1980 és 2004 közötti időszakban: Madrid régióban ez 116-ról 124 százalékra nőtt az országos átlaghoz képest, Katalóniában 107-ről 109 százalékra, de Castilla la Manchaban 73-ról 72 százalékra, Galíciában pedig 82-ről 75 százalékra csökkent, Andalúziában viszont 64 százalékon maradt és így tovább.

Nos, az Európai Unió 2005 után nagyon komolyan vette ezt a kérdést és a regionális politikák fokozták a profiljukat, a régiók pedig még nagyobb hatalmat kaptak a strukturális alapok elköltésében, a különbségek országos szintű enyhítését várva ettől. Az alábbi diagramm sokatmondóan mutatja az eredményt:

Mit mutatnak a fentebbi térképek (a régiók 2004-es és 2014-es teljesítményének összehasonlítása)? A gazdag régiók még gazdagabbak lettek és ugyanazok maradtak. A szegények pedig még szegényebbek lettek és ugyanazok maradtak. Olaszország déli részének szegénysége általánossá vált, Szardíniára is kiterjedve, míg a spanyolországi szegénység Extrenadurától az egész déli részre kiterjedt, Andalúziát és Castilia La Machát is magába foglalva. Az (Eurostattól) rendelkezésre álló legfrissebb, 2015-ös adatok hasonló helyzetet mutatnak.

Ennyi évnyi régiósítási erőfeszítés után, a régiókon keresztül a különbségek csökkentésére szánt kifinomult programokra elköltött csaknem 1.000 milliárd euró után

gyakorlatilag ugyanoda tértünk vissza, ahonnan elindultunk.

Nagyon nagy gazdasági fejlődési egyenlőtlenségek vannak a nemzetállamokon belül: a nemzeti fővárosok a leggazdagabb európai régiók, ahol Nyugat-London magasan kiemelkedik (167.500 euró/fő PPS) West Wales-hez képest (alig 19.000 euró/fő), Madrid szinte kétszer fejlettebb Andalúziánál (35.500 euró/fő a 19.200 euró/főhöz képest), a jól teljesítő Észak-Olaszország (Trentino Alto-Adige – 42.400 euró/fő, Lombardia 36.400 euró/fő, Vale d’Aosta és Emilia-Romagna 35.000 euró/fő) nagyon messze áll a halvány déltől (Calabria, Campania, Szicília alig 17.000 euró/fő), míg az Ile de France (50.000 euró/fő) jóval fejlettebb, mint Languedoc-Roussillon, Picardy, Limousin, Lorraine és Franche-Comte (22-23.000 euró/fő).

Románia tankönyvbe illő példája a kiegyensúlyozatlanságnak, ahol Bukarest-Ilfov szédítő 39.400 euró/fős szinten áll (magasabban, mint Madrid, Róma, Berlin és így tovább), míg 4 régió (az ország fele) a 25 legszegényebb európai régió közé tartozik!

Az a szomorú tanulság, hogy az Európai Unió „felülről lefele” zajló régiósítása fokozta, vagy a legjobb esetben is megőrizte a nemzetállamokon belüli fejlődési és teljesítményi különbségeket, tovább növelve a tartományi alapú frusztrációkat és növelve egyes gazdag régiók szeparatista tendenciáit, különösen a déli államokban.

Más szavakkal, a régiósítás nem vezetett a különbségek csökkentéséhez, ezzel szemben elszakadáspártiságot hozott létre és aláaknázta a nemzetállamok építményét, „Katalónia” típusú epizódokat produkálva, melyekből nehéz lesz egyhamar kikerülni.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.

// ez is érdekelheti
Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára
Főtér

Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára

A kommunista rezsim nemzeti korszakában sokan és sokat dolgoztak azon, hogy Doboka várába valahogy beültessenek egy bizonyos (román) Gelut. Össze is jött az elvtársaknak. Megnéztük, mi van ott ma.

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”
Krónika

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”

Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon
Főtér

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve
Székelyhon

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve

Két személygépkocsi ütközött össze vasárnap este Kézdivásárhely közelében. Három személy megsérült, egy közülük a roncsok közé szorult.

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült
Krónika

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült

Koltai Róbert színművész, a magyar színházi és filmes szakma kiemelkedő, jól ismert alakja a 24. Filmtettfeszt alkalmából érkezett Kolozsvárra élet- és alkotótársával, Gaál Ildikóval.

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”
Székelyhon

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”

Hallgatólagosan elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvénytervezetét arról, hogy a többségi nemzethez tartozó állampolgárok a nemzeti kisebbségekével azonos feltételek mellett alakíthatnak egyesületeket.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.