A PSD új találmánya, a büntetőügyes nacionalisták

Miközben a PSD (Román Szociáldemokrata Párt – a szerk.) úgy döntött, diszkréten viselkedik a mostani választási kampány során – az egyedüli „hivatalos” üzeneteket és jelzéseket Liviu Dragnea fogalmazza meg –, a román politika némiképp új térségében rendkívül agresszív kampányban volt részünk a büntetőügyes nacionalisták részéről. A büntetőügyes nacionalisták szócsövének szerepét vállaló szervezet egy Vlagyimir Putyin Egységes Oroszországa mintájára gyártott politikai termék, melynek még a neve is hasonló.

Az Egységes Románia Pártot (PRU) a volt PSD-s képviselő Bogdan Diaconu vezeti, de Sebastian Ghiţă ül a vezérlőpultnál. A PRU által explicit módon hirdetett üzenetet a párt egyik rövid kampányfilmje foglalja össze, melyben nem többet és nem kevesebbet ígérnek, mint azt, hogy

a gazdagság felé az adó- és büntetőügyi amnesztia a legjobb út,

a „Jólétet, nem aktákat” szlogennek megfelelően. A PRU (valójában Sebastian Ghiţă) által képviselt álláspont nem feltétlenül az, hogy ha felmentjük az adócsalókat és büntetőügyeseket, ez gazdasági növekedéssel fog járni, hanem az, hogy az ügyészek, különösen a DNA (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.) által indított ügyek és a korrupcióellenes kampány akadályozza Románia fejlődését. Ezt az álláspontot már Victor Ponta is képviselte, aki arra panaszkodott, hogy a minisztériumok munkáját megbénítja a DNA-tól való félelem, de Ghiţă továbbfejlesztette a dolgot, és azt sugallja, hogy a DNA nemzetellenes is. Röviden, Ghiţă arról próbál meggyőzni minket, hogy a román üzletemberek korrupcióval történő megvádolása útján a DNA a „román tőkét” akarja térdre kényszeríteni a külföldi tőke javára, ezzel az idegen hatalmak érdekeit szolgálja ki.

Úgy tűnik, Ghiţă azzal töltötte az utóbbi évet, hogy ennek a büntetőügyes nacionalizmusnak az „elméletét” csiszolgatta Victor Pontával és Mirel Paladával, a Ponta-kormány volt szóvivőjével szorosan együttműködve. Miután az RTV (a Sebastian Ghiţă tulajdonában lévő România TV – a szerk.) piacra dobta azt az elméletet, hogy

a Ponta-kormányt „Soros civil szervezetei” buktatták meg,

a hármas támadásokat indított a „sorosisták” ellen (holott utólag kiderült, hogy Palada Soros-ösztöndíjas volt), a külföldiek romániai „bérenceinek” nevezve őket, akik meg akarják kaparintani a román kormányt, közigazgatást és intézményeket, ráadásul az országot is fel akarják darabolni. Ezzel párhuzamosan ugyanaz a Ghiţă megpróbált frontális támadást indítani a DNA vezetője, Laura Codruţa Kövesi hitelessége ellen úgy, hogy az ellene sugalmazott, eddig bizonyítást nem nyert plágiumvádaknak valójában az intézmény a célpontja. Ghiţă legutóbbi „leleplezésében” azt állította, hogy „a DNA magas rangú tényezői” börtönnel fenyegették meg a „jelenlétében” Pontát, még miniszterelnökként, ha aláírja azokat a dokumentumokat, melyek lehetővé tették volna a Comarnic–Brassó autópálya munkálatainak elkezdését. Ponta röviddel később megerősítette az állításokat és ismertette saját elméletét, mely meglepően egybevág a PRU-éval. Ennek megfelelően, Ponta szerint, a DNA azért nem engedte meg a Comarnic–Brassó megépítését, mert

az idegen erők nem akarják Erdély összekapcsolását Romániával és el akarják szigetelni Erdélyt Romániától.

Ugyanezt igazolandó, a német befektetéseket említette példaként, melyek megállnak Erdélyben és nem kelnek át a hegyeken Románia többi része felé. Az első sugallat az, hogy az idegenek, vagyis a nyugatiak, akik Erdélybe összpontosítják befektetéseiket, valójában el akarják szakítani Erdélyt Romániától, a második pedig az, hogy a DNA a külföldiek érdekeit szolgálja ki és ezért nemzetellenes intézmény. Végső soron a DNA a korruptak ellen indított eljárásokkal nemcsak a román tőkét fenyegeti, hanem magát az ország területi integritását. Ha csak Ghiţă büntetőügyes nacionalizmusáról lenne szó, akkor ezek az összeesküvés-elméletek nem érdemelnének túl nagy figyelmet, de már kialakult egy nyilvános kommunikációs modell, melyben Ponta és Ghiţă kölcsönösen besegítenek egymásnak megjelenéseik során, elsősorban a televízióban, de a közösségi hálózatokon is. Gyakorlatilag a Digi24 említésre méltó kivételével nem tudunk a televízió úgynevezett hírcsatornái egyikére se kapcsolni, hogy ne bukkanjunk a PRU valamelyik képviselőjére, aki éppen a külföldiek, sorosisták, technokraták vagy a DNA ellen hangoskodik.

Ilyen médiaoffenzíva láttán elvárnánk, hogy a PSD-ből valaki, elsősorban a párt magát meggyőződéses Európa-pártinak nevező vezetője közbelépjen és elhatárolódjon Gorj megyei jelöltje (Victor Ponta – a szerk.) ilyenfajta nyilatkozataitól és némileg csillapítsa Ponta idegengyűlölő és igazságszolgáltatás elleni forradalmi hevületét. De ez nem történik meg, ami a két párt cinkosságát bizonyítja.

A PRU fogalmazza meg mindazokat az Európa-ellenes és DNA-ellenes üzeneteket, melyeket a PSD közvetítene, de nem teheti meg, mert meg akarja őrizni Európa-barát baloldali párti arculatát. A valóságban azonban a PRU csak a PSD egyik kinövése.

A PRU nem meggyőző

Annak ellenére, hogy képviselői masszívan jelen vannak a tévékben és Victor Pontát javasolják a miniszterelnöki tisztségre, a PRU-nak kevés esélye van túljutni az 5 százalékos küszöbön. Az egyetlen közvélemény-kutatást, mely a PRU-t 5 százalékon mérte a Sociopol (Mirel Palada) készítette, az összes többi szerint 3 és 4 százalék között lesz az eredménye.

Az USR a nacionalisták célpontja

Ponta és Ghiţă „sorosozó” és „idegen ügynökökkel” kapcsolatos támadásainak az USR a fő célpontja, az egyetlen párt, mely kijelentette, hogy nem alkot koalíciót sem a PSD-vel, sem a PNL-vel, mert korruptaknak tartja őket. Ponta „Uniunea Soros România”-nak nevezte az USR-t, míg Ghiţă „Uniunea Sabotaţi România”-nak.

Az alcímeket a szerkesztőség adta.