Teleorman rendesen megszívatja Kolozsvárt. Nesze neked, Erdély, nesze neked, gazdasági autonómia!
Az egyik legfontosabb erdélyi közútiinfrastruktúra-projekt, az Erdőfeleki Transzregionális Projekt lekerült az idén finanszírozott tervek listájáról. Méghozzá annak ellenére, hogy az Európai Bizottság 138 millió euró biztosításáról döntött e projekt számára.
Ennek az összegnek az elköltésében a kormánynak technikailag csak közvetítőnek kellett volna lennie az Európai Unió költségvetése és a projekt haszonélvezőinek számító helyi közösségek között. De a projekt nem szerepel a 2017-es állami költségvetésben, ami azt jelenti, hogy nem lehet majd kiírni a projekt megvalósításához szükséges pályázatokat és semmiféle kifizetés sem hajtható végre. „Ez Kolozsvár és Erdély példátlan semmibe vétele”, jelentettek ki Emil Boc volt kormányfő, Kolozsvár PNL-s (Nemzeti Liberális Párt – a szerk.) polgármestere.
Hozzátette, hogy mivel az Erdőfeleki Transzrégionális Projekt nem szerepel az Általános Közlekedésügyi Mestertervben, a kormány csak akkor használhatja majd fel másra az Európai Unió által e célra adott pénzt, ha a PSD–ALDE (Szociáldemokrata Párt–Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) módosítja a Mestertervet, ami gyakorlatilag lehetetlen úgy, hogy Románia ne veszítsen jelentős összegeket. Az abszurditás csúcsa, hogy a Grindeanu-kormány a PNL-s polgármesterek által vezetett Kolozsvárral és Szászfenessel együtt három olyan nagy települést is büntet, melyek tavaly PSD-s polgármestereket választottak meg. Gyaluról, Erdőfelekről és Apahidáról van szó.
Az Erdőfeleki Transzrégionális közútiinfrastruktúra-projekt több okból is fontos. 38,4 kilométer hosszú lenne, és a román hatóságok által becsült költsége 126 millió euró, ami kevesebb, mint az Európai Unió által biztosított összeg. Az Erdőfeleki Transzrégió két nagy szegmensből állna. Az első a 14,1 kilométer hosszú és 40,5 millió euró becsült költséggel járó Nyugat-Gyalu–Nyugat-Kolozsvár szakasz.
Ez közvetlen kapcsolatot biztosítana Kolozsvárnak az Erdély-autópályához. Ezen kívül tehermentesítené Románia legforgalmasabb útját, az E60-as európai út Kolozsvár és Szászfenes közötti szakaszát. Több mint 30.000 lakosával Szászfenes lett Románia legnagyobb községe, a szászfenesiek egy része pedig naponta ingázik Kolozsvárra. A második szakasz a Monostor, Hajnal, Bună Ziua, Györgyfalva, Mărăşti és Szamosfalva lakónegyedeket kötné össze és lehetővé tenné a kétsávos Munka sugárút–Apahida elkerülő út négysávossá változtatását.
Ez a szakasz 24,2 kilométer hosszú lenne és becsült költsége 85,7 millió euró. Azért fontos, mert ez szolgálná ki a legnagyobb Bukaresten kívüli romániai repülőteret, a kolozsvári Avram Iancu Nemzetközi Repülőteret, ahol becslések szerint idén már több mint 2 millió utas fordul majd meg. Ezen kívül kiszolgálná még a kolozsvári Tetarom II Ipari Parkot, ahol az amerikai Emerson konszern üzemei működnek, valamint a nemeszsuki Tetarom III Ipari Parkot, ahol a Bosch és a DeLonghi üzemei, valamint a Karl Heinz Dietrich cég logisztikai platformja található.
A Közlekedésügyi Minisztérium 2017-ben három teleormani utat szándékozik felújítani és néhány apró munkálatot akar elvégezni az alexandriai elkerülő úton, holott ez olyan kitűnő állapotban van, amilyenről sokkal nagyobb városok csak álmodozhatnak.
Az Alexandria–Craiova utat a 99. és 222. kilométerszelvény között újítják fel. 2017-ben erre 374 millió lejt szánnak. A Cioloş-kormány 2016-ban csak 322 ezer lejt költött rá, miután Victor Ponta 2015-ben 391 millió lejnyi munkálatot fizetett ki ezen az úton, a DN6-oson.
A DN52-es utat is felújítják Alexandria és Turnu Măgurele között. Utóbbi városban Liviu Dragneának van egy szállodája. Ez a kb. 44 kilométeres beruházás 223 millió lejbe fog kerülni. Egyszerű számítással kideríthető, hogy átlagosan 1,1 millió eurót költenek majd egy alföldön húzódó útra, mely nem igényel bonyolult munkálatokat.
Alexandru-Răzvan Cuc közlekedési miniszter 132,65 millió lejt szán az Alexandria és Zimnicea közötti útra is, egy 41 kilométeres szakaszon.
Ezen kívül az alexandriai elkerülő út 1,97 millió lejt kap majd néhány apró felújítási munkálatra.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Ötvenöt államtitkár kinevezése jelent meg a vasárnapi Magyar Közlönyben.
Medve tört be egy szállodába, egy másik medve embert sebesített Gyergyóban. A politikusok rohantak gratulálni Cristian Mungiu Aranypálmájához, de rendező kollégája kiosztotta őket: talán közhelyek helyett jobb lenne támogatni a filmipart. Hírek vasárnap.
Felháborító jelenetet örökített meg egy névtelen felhasználó a csíksomlyói nyeregben a pünkösdi búcsút követően.
Kemény hangvételű bejegyzésben reagált Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője és szóvivője a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) magyargyűlölő politikusa, Dan Tanasă szombati kifakadására.
Közösségi oldalán kért elnézést az egyik érintett mindazoktól, akiket megbántott vagy feháborított azzal, hogy a Hármashalom-oltár színpadához autóval hajtott.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.