Teleorman rendesen megszívatja Kolozsvárt. Nesze neked, Erdély, nesze neked, gazdasági autonómia!
Az egyik legfontosabb erdélyi közútiinfrastruktúra-projekt, az Erdőfeleki Transzregionális Projekt lekerült az idén finanszírozott tervek listájáról. Méghozzá annak ellenére, hogy az Európai Bizottság 138 millió euró biztosításáról döntött e projekt számára.
Ennek az összegnek az elköltésében a kormánynak technikailag csak közvetítőnek kellett volna lennie az Európai Unió költségvetése és a projekt haszonélvezőinek számító helyi közösségek között. De a projekt nem szerepel a 2017-es állami költségvetésben, ami azt jelenti, hogy nem lehet majd kiírni a projekt megvalósításához szükséges pályázatokat és semmiféle kifizetés sem hajtható végre. „Ez Kolozsvár és Erdély példátlan semmibe vétele”, jelentettek ki Emil Boc volt kormányfő, Kolozsvár PNL-s (Nemzeti Liberális Párt – a szerk.) polgármestere.
Hozzátette, hogy mivel az Erdőfeleki Transzrégionális Projekt nem szerepel az Általános Közlekedésügyi Mestertervben, a kormány csak akkor használhatja majd fel másra az Európai Unió által e célra adott pénzt, ha a PSD–ALDE (Szociáldemokrata Párt–Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) módosítja a Mestertervet, ami gyakorlatilag lehetetlen úgy, hogy Románia ne veszítsen jelentős összegeket. Az abszurditás csúcsa, hogy a Grindeanu-kormány a PNL-s polgármesterek által vezetett Kolozsvárral és Szászfenessel együtt három olyan nagy települést is büntet, melyek tavaly PSD-s polgármestereket választottak meg. Gyaluról, Erdőfelekről és Apahidáról van szó.
Az Erdőfeleki Transzrégionális közútiinfrastruktúra-projekt több okból is fontos. 38,4 kilométer hosszú lenne, és a román hatóságok által becsült költsége 126 millió euró, ami kevesebb, mint az Európai Unió által biztosított összeg. Az Erdőfeleki Transzrégió két nagy szegmensből állna. Az első a 14,1 kilométer hosszú és 40,5 millió euró becsült költséggel járó Nyugat-Gyalu–Nyugat-Kolozsvár szakasz.
Ez közvetlen kapcsolatot biztosítana Kolozsvárnak az Erdély-autópályához. Ezen kívül tehermentesítené Románia legforgalmasabb útját, az E60-as európai út Kolozsvár és Szászfenes közötti szakaszát. Több mint 30.000 lakosával Szászfenes lett Románia legnagyobb községe, a szászfenesiek egy része pedig naponta ingázik Kolozsvárra. A második szakasz a Monostor, Hajnal, Bună Ziua, Györgyfalva, Mărăşti és Szamosfalva lakónegyedeket kötné össze és lehetővé tenné a kétsávos Munka sugárút–Apahida elkerülő út négysávossá változtatását.
Ez a szakasz 24,2 kilométer hosszú lenne és becsült költsége 85,7 millió euró. Azért fontos, mert ez szolgálná ki a legnagyobb Bukaresten kívüli romániai repülőteret, a kolozsvári Avram Iancu Nemzetközi Repülőteret, ahol becslések szerint idén már több mint 2 millió utas fordul majd meg. Ezen kívül kiszolgálná még a kolozsvári Tetarom II Ipari Parkot, ahol az amerikai Emerson konszern üzemei működnek, valamint a nemeszsuki Tetarom III Ipari Parkot, ahol a Bosch és a DeLonghi üzemei, valamint a Karl Heinz Dietrich cég logisztikai platformja található.
A Közlekedésügyi Minisztérium 2017-ben három teleormani utat szándékozik felújítani és néhány apró munkálatot akar elvégezni az alexandriai elkerülő úton, holott ez olyan kitűnő állapotban van, amilyenről sokkal nagyobb városok csak álmodozhatnak.
Az Alexandria–Craiova utat a 99. és 222. kilométerszelvény között újítják fel. 2017-ben erre 374 millió lejt szánnak. A Cioloş-kormány 2016-ban csak 322 ezer lejt költött rá, miután Victor Ponta 2015-ben 391 millió lejnyi munkálatot fizetett ki ezen az úton, a DN6-oson.
A DN52-es utat is felújítják Alexandria és Turnu Măgurele között. Utóbbi városban Liviu Dragneának van egy szállodája. Ez a kb. 44 kilométeres beruházás 223 millió lejbe fog kerülni. Egyszerű számítással kideríthető, hogy átlagosan 1,1 millió eurót költenek majd egy alföldön húzódó útra, mely nem igényel bonyolult munkálatokat.
Alexandru-Răzvan Cuc közlekedési miniszter 132,65 millió lejt szán az Alexandria és Zimnicea közötti útra is, egy 41 kilométeres szakaszon.
Ezen kívül az alexandriai elkerülő út 1,97 millió lejt kap majd néhány apró felújítási munkálatra.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Egy március 15-i ünnepségen összegyűlnek a kokárdás emberek, meghallgatják a szónokokat és amíg a politikus beszél, a népek is beszélgetnek egymással. Kihallgattuk az ünneplőbe öltözött susmorgást. Pamflet.
Puczi Béla cigány ember nem hősként indult útnak, de hőssé vált, a magyarokat 1990 márciusában megvédő férfi tette ma is nemzet- és jövőépítő – hangoztatta a Belügyminisztérium társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkára.
Olyan jó nézni, amikor a román értelmiségi elit arról beszél, hogy ej, no, ezen az etnicizmuson túl kellene már lépni, hiszen mind európaiak vagyunk. Komolyan? Serios?
Anyagi károkkal járó baleset történt Máréfalván pénteken – tudtuk meg a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságnál érdeklődve.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Kisebb létszámmal kell megnövekedett feladatokat elvégezniük a polgármesteri hivataloknak és a megyei tanácsnak Hargita megyében június végétől. A prefektusi hivatal közölte az új álláskereteket, a végrehajtásról csütörtökön egyeztettek.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.