Ha egy pártnak nincs ideológiája, minden a Vezértől függ. Ha viszont a Vezér billegni kezd, akkor a párt nagy bajba kerül. Ez törtnik most Liviu Dragneával és a Szociáldemokrata Párttal.
Igazi trauma a PSD számára Liviu Dragnea elítélése a fiktív alkalmazások ügyében. Ez a második eset, hogy a párt egyik elnökét elítélik, és azt mondhatnánk, hogy a szociáldemokraták Victor Ponta esetében csak paraszthajszállal kerültek el egy harmadikat. Ezúttal sokkal rosszabb a helyzet, mint valaha, hiszen úgy tűnik, hogy a párt kimerítette a forrásait. Nincs kétség, a PSD nagy párt, de – minden jel szerint – már nincsenek olyan emberei, akik képesek lennének átvenni a vezető szerepet. Traian Băsescu volt elnök, a politika általános helyzetét elemezve, nemrég azt mondta a Népi Mozgalom Párt (PMP) kongresszusán, hogy ma már nincsenek vezérek és a pártoknak alkalmazkodniuk kell ehhez a helyzethez. Valószínűleg egyfajta zeitgeistra, egy világszerte tapasztalható helyzetre utalt, annyi különbséggel, hogy itthon sokkal akutabb a politikai személyzet válsága. Úgy tűnik, maga a bukaresti kormány összetétele is ennek a hiányosságnak a megtestesülése, hiszen minden egyes csapatcserével (már kettő is volt eddig) egyre alacsonyabbak a standardok.
Az azonnali reakciók tele voltak érzelmekkel. Viorica Dăncilă kormányfő elsősorban a lojalitásának akart hangot adni, de olyan módon tette ezt, mely bármilyen perspektívát lezár előtte, és elég sokan cselekedtek hasonlóképpen, tisztán érzelmi indíttatásból. Az egyetlen politikai reakció Gabriela Fireatól, a fővárosi főpolgármestertől érkezett, aki hirtelen potenciális jelöltté vált a párt vezetésére. Gabriela Firea, gondosan kikerülve az igazságszolgáltatás aknamezejét, ugyanakkor szolidaritást kért és ködösen elhatárolódott Victor Pontától és a „csapaton kívülről beszélő” többiektől. Mindenesetre ettől a pillanattól kezdve természetesnek tűnik a Liviu Dragnea utódlásáról szóló vita, még akkor is, ha erről még senki sem beszélt egyértelmű módon.
Egy kevesebb figyelmet kapó, bár némiképp meglepő politikai aspektus az az ellenségesség, mellyel az ellenzék és a Győzelem téren rendszeresen tüntető szimpatizánsai Liviu Dragneára tekintenek. Meglepő, mert Liviu Dragnea nem egy kimondottan megosztó figura, nem rendelkezik Traian Băsescu radikális hangvételével, nincsenek határozott véleményei, ellenkezőleg, ő a burkolt, ködös és látszólag békülékeny diskurzus embere. De úgy tűnik, hogy ellenfelei megneszelték: a vezér lerombolásával a párt sodródni kezd.
de ugyanakkor szavazói „megértették”, vagyis partnerek voltak az alig körvonalazott üzenetekkel zajló ködös kommunikációban, ugyanakkor ebből származik a nagy gyengesége is. A kormány és a párt mindig is azt hangoztatta, hogy szigorúan és betű szerint kell betartaniuk a kormányprogramot, ami paradox módon inkább azt jelenti, hogy nincs igazi programjuk. Egy programhoz eszmerendszerre, doktrínai horgonyra van szükség, amely lehetővé teszi egy kormány számára, hogy eltérjen a program betűjétől és ugyanakkor továbbra is hű maradjon elvi kötelezettségvállalásához. És a gyakorlatban nem is lehet másképpen, hiszen egy kormány nem működhet úgy, mint a minden alkalommal kötelező érvényű mandátummal felruházott szakszervezeti vezetők.
Márpedig ha egy pártnak nem igazán van programja, akkor a vezér elengedhetetlenné válik. Egy párt elveszett, ha sem programja, sem a célkitűzések szigorú listájától való eltérés felelősségét vállalni képes vezetője nincs. Bizonyos értelemben a vezér helyettesíti a programot, nemcsak a döntéshozatali képessége révén, hanem főleg azért, mert a tagok és szimpatizánsok vele azonosulnak.
hanem az, hogy miként magyarázzák el elhatárolódásukat Liviu Dragneától a saját militánsaiknak. Főleg a június 9-i tüntetés után. A PSD másodrangú vezetői nem Liviu Dragneától „félnek”, hanem a militánsok reakciójától, akik ezt árulásnak tekintenék. Ebből is fakad a késztetés az ítélet vitatására, az „ellenállásra” és a „végsőkig” harcolásra. Ez magyarázza, hogy a PSD helyi szervezeteinek többsége támogató nyilatkozatokat adott ki. A párt eddigi logikája szerint nem volt más lehetőségük. Nagyjából ez a helyzet jelenleg a PSD-ben, mely egyszerűen nem látja a folytatást. Most Dragnea döntésétől függ, hogy mi történik majd Dragnea után a párttal.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Egy március 15-i ünnepségen összegyűlnek a kokárdás emberek, meghallgatják a szónokokat és amíg a politikus beszél, a népek is beszélgetnek egymással. Kihallgattuk az ünneplőbe öltözött susmorgást. Pamflet.
A Krónika megkérdezte a hétfői kolozsvári tragikus közlekedési baleset kapcsán Titi Aur volt autóversenyzőt, defenzív vezetési oktatót.
Olyan jó nézni, amikor a román értelmiségi elit arról beszél, hogy ej, no, ezen az etnicizmuson túl kellene már lépni, hiszen mind európaiak vagyunk. Komolyan? Serios?
Anyagi károkkal járó baleset történt Máréfalván pénteken – tudtuk meg a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságnál érdeklődve.
Románia biztonságban van – jelentette ki Nicușor Dan államfő csütörtökön, miután Mark Rutte NATO-főfitkárral tárgyalt Brüsszelben a Romániát ért iráni fenyegetés után néhány nappal.
Kisebb létszámmal kell megnövekedett feladatokat elvégezniük a polgármesteri hivataloknak és a megyei tanácsnak Hargita megyében június végétől. A prefektusi hivatal közölte az új álláskereteket, a végrehajtásról csütörtökön egyeztettek.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.