// 2024. november 5., kedd // Imre
Tejjel-mézzel

A politikai válság és a románok pénztárcája

// HIRDETÉS

Annyi ingyenességet, adókedvezményt szórtak a fejünkre drága politikusaink mostanság, hogy arra gondolhatnánk, aranybányára leltek a Kárpátokban. Pedig nem. Csak szavazatokra vadásznak. Szokás szerint.

Jelen szöveg az Adevărul oldalon megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Ha annak alapján ítélkezünk, ami ezekben a napokban Románia parlamentjében történik, akkor nem kerülhetjük el azt a – természetesen eszement – következtetést, hogy a politikai válság nagyon is jót tesz a románok pénztárcájának.

A szenátus, döntéshozó fórumként, egy sor módosítást fogadott el az oktatási törvényre vonatkozóan. A módosítások három csoportba sorolhatók. Egyesek üdvözlendők, mint például az, amelyik csökkenti a maximális osztálylétszmot,

mások kimondottan aljasok, mint például az, amelyik korlátlanná teszi a rektori mandátumok számát,

miáltal feudumokká változtatja az egyetemeket (a módosítás csakis aljas lehetett, hiszen a félművelt volt oktatási miniszter, a pészédés [PSD = Szociáldemokrata Párt – a szerk.] Liviu Pop-Térgy, az az alak javasolta, akiben több mint biztosan nem hagytak túl sok nyomot az egyetemi évek), megint mások pedig teljes mértékben felelőtlenek.

Ez utóbbi kategóriába tartozik a gyermekek és fiatalok szabad, azaz ingyenes színházlátogatása. A szóban forgó törvénymódosítás megszavazói között többségben levő PSD-s szenátorok nem is akarják tudni, hogyan boldogulnak majd az ilyenfajta műsorszervező intézmények, amennyiben Iohannis elnök kihirdeti ezt a törvénymódosítást. Hogyan fogják foltozgatni a színházak az amúgy is laza szövésű költségvetéseiket, miből és miként pótolják majd a kieső bevételeket, miként tanítják meg a fiataloknak, hogy az életben semmi sincs ingyen, hogy az igazi művészethez való hozzáférés pénzbe kerül. Nem, ők kitartanak a populizmus mellett. A következményekre nem gondolva emelgetik a kezüket.

2017-ben, alig került hataloma, a PSD ingyenes vasúti közlekedést adott az egyetemi hallgatóknak,

azt remélve, hogy ezzel megvásárolhatja a lelkiismeretüket.

A lelkiismereteket nem lehetett megvásárolni, egyszerűen azért, mert nem minden eladó, ahogy azt a szociáldemokraták képzelik, viszont a vasúton sikerült káoszt, zűrzavart okozni. Nem tudom, hogy ki és miként lesz valaha képes véget vetni ennek.

Kedden egy másik hírről értesültünk, ami alapján, ha nincs eszünk, azt hihetnénk, hogy Románia, a fent említett politikai válságnak köszönhetően kimeríthetetlen pénzforrásra bukkant, így Édenkertté változott. A szintén pészédés, amúgy notórius és szégyentelen politikai vándormadár Valeriu Steriu szenátor javaslata, mely mentesítené az újságírókat a személyi jövedelemadó kötelezettsége alól, decemberben került a Parlamentbe és megkapta további 27 PSD-s, PMP-s (Népi Mozgalom Párt – a szerk.), ALDE-s (Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) parlamenti képviselő aláírását, könnyen törvénnyé válhat. Az ebben az ügyben döntési hatáskörrel rendelkező képviselőház 174 szavazattal elfogadta, 91 tartózkodás és alig két képviselő ellenszavazata mellett. Mindenféle elvtársak tartózkodtak, többek között liberálisok és az USR-PLUS tagjai (Mentsétek meg Romániát Szövetség – Szabadság, Egyenlőség és Szolidaritás Pártja – a szerk.). A szóban forgó tartózkodást a politikai opportunizmus, a gyávaság bizonyítékának látom.

Valójában

a szóban forgó személyek román módi szerint akartak pártatlanok lenni.

Látni akarták, hogyan reagálnak az újságírók és aztán a széljárástól függően helyezkednek. Láttam a Digi24-en a nagyszájú Stelian Ion USR-s parlamenti képviselőt, ahogy szemforgató módon bizonygatta, hogy a tartózkodás valójában ellenszavazat. Tényleg, bogaram? Ugyanebben a műsorban az egyik RMDSZ-es parlamenti képviselő mindenféle hermeneutikai okfejtésekbe bocsátkozott arról, hogy a törvény elsősorban a vidéki újságírókon akar segíteni, meg arról, hogy nem az újságokat, hanem az újságírókat akarják támogatni. Ki hisz neked, Zöldfülű Bácsi? Egy PSD-s szenátornő – egy bizonyos Lavinia Craioveanu Craiovából – folyamatosan és nevetségesen igyekezett felhívni magára a figyelmet és beleszólni a dolgokba, mint egy locsifecsi hölgy Alexandru Kiriţescu híres színdarabjából, agresszivitásban és neveletlenségben még azt is lekörözve, akit verhetetlennek tartottam ezen a téren. Lia Olguţa Vasilescuról van szó.

Nem,

valójában szó sincs az újságírók sorsa iránti aggodalomról.

A törvény kezdeményezői és megszavazói megfigyelték, hogy az újságírók a különleges nyugdíjak és más meg nem érdemelt kiváltságok leghevesebb bírálói. Így aztán kiötlöttek valamit, amivel befoghatják a szájukat, őket is a „különlegesek” kategóriájába sorolva. Ami, amúgy, egyértelműen alkotmánysértő. Ezúttal nem jártak sikerrel. Egyszerűen azért, mert nem mindenki gerinctelen. Amilyennek Steriu úr és Craioveanu asszony bizonyult. Az illetők, sajnos, nincsenek egyedül.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ha eddig nem jött össze, most már holtbiztos, hogy újjászületik Románia!

Szántai János

A szavazópolgárok álmai meghallgatásra leltek… és azonnal beindultak a szülési fájdalmak. Itt is az új baba (értsd, országprojekt): szép és jó és kedves…, hiszen még nem lehet számonkérni.

Mostantól jobb! Mostantól kényelmesebb! – tizenegyedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

A Gyilkos-tó környékén nem volt gravifoci a kollégákkal, meg bioszkenneres testzsír-optimalizáló mélykozmetikai kezelés, mint Kolozsváron.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

 

„Nem volt olyan forgatókönyv, amivel megnyerhettük volna a mohácsi csatát”

Ma sem tudnánk biztosan megmondani, mit kellett volna jobban csinálni ahhoz, hogy a dolgok másképp történjenek – állítja monstre-interjúnkban B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A kolozsvári Fellegvár: lebegő „senkiföldje” ég és enyészet között
Főtér

A kolozsvári Fellegvár: lebegő „senkiföldje” ég és enyészet között

Időről időre bejelentik az illetékesek: na, most aztán tényleg felújítjuk a kincses város ikonikus helyszínét. Aztán eltelik pár év, a Fellegvár meg ott áll és csepeg róla az elmúlásba oltott romantika. Megnéztük, hogy néz ki ezen az őszön.

Új autópálya épülhet
Krónika

Új autópálya épülhet

Új, kétszer három sávos autópálya építését tervezik Bukarest és Giurgiu között, amely a várakozások szerint jelentősen javítja majd a közlekedést a térségben.

Kelet-Közép Európa legboldogabbjai egy felmérés szerint a románok és az osztrákok
Főtér

Kelet-Közép Európa legboldogabbjai egy felmérés szerint a románok és az osztrákok

Vissza a jövőbe: hátratekerték egy hivatali autó kilométeróráját, hogy kevesebbet mutasson. Romániai állampolgárok is eltűntek a pusztító spanyolországi árvízben.

Négyen meghaltak egy Maros megyei balesetben – frissítve
Székelyhon

Négyen meghaltak egy Maros megyei balesetben – frissítve

Egy teherautó és egy személyautó ütközött össze Gernyeszegen vasárnap délután, a személyautóban utazó négy személy a helyszínen életét vesztette.

Újabb gyorsforgalmi összeköttetés készül a magyar közúti hálózattal
Krónika

Újabb gyorsforgalmi összeköttetés készül a magyar közúti hálózattal

A közlekedésügyi minisztérium kibocsátotta az építési engedélyt a Szatmárnémeti–Óvári gyorsforgalmi út kivitelezéséhez. A partiumi megyeszékhely terelőútjától induló 11 kilométeres autóút újabb összeköttetést teremt majd a magyarországi úthálózattal.

Reggeli dulakodás Csíkszeredában két csoport között – videóval
Székelyhon

Reggeli dulakodás Csíkszeredában két csoport között – videóval

Dulakodásra lett figyelmes egy olvasónk kedden reggel röviddel 8 óra előtt, amely Csíkszeredában, a Kossuth Lajos utcai Electrica előtt tört ki, több ember között.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Ha eddig nem jött össze, most már holtbiztos, hogy újjászületik Románia!

Szántai János

A szavazópolgárok álmai meghallgatásra leltek… és azonnal beindultak a szülési fájdalmak. Itt is az új baba (értsd, országprojekt): szép és jó és kedves…, hiszen még nem lehet számonkérni.

Mostantól jobb! Mostantól kényelmesebb! – tizenegyedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

A Gyilkos-tó környékén nem volt gravifoci a kollégákkal, meg bioszkenneres testzsír-optimalizáló mélykozmetikai kezelés, mint Kolozsváron.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

 

„Nem volt olyan forgatókönyv, amivel megnyerhettük volna a mohácsi csatát”

Ma sem tudnánk biztosan megmondani, mit kellett volna jobban csinálni ahhoz, hogy a dolgok másképp történjenek – állítja monstre-interjúnkban B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója.

// HIRDETÉS