// 2024. november 26., kedd // Virág
Románia

A Nagy Kotrocsény Szálló

// HIRDETÉS

Még egy fecske, ami talán elhozza a tavaszt. A Cotroceni-palota kritikájának margójára.

Románia elnökének szóvivője, Tatiana Niculescu Bran egy régi, a kommunizmus éveiből ránk maradt szállodához hasonlította a Cotroceni-palotát, ahol a megkopott luxus és művi ünnepélyesség uralkodik.

A Cotroceni-palotának egy kommunista korszakbeli ócska luxusszállodához való hasonlítása a valóság mélyreható átérzésével kapcsolatos és nem kellene polemikusan kezelni. Traian Băsescu volt tanácsadói sajnos sértve érezték magukat, minek következtében nem vették észre a lényeget. Igaz, egy maliciózus feltételezés is megjelent, ami – részben – magyarázza a reakciójukat: „Valószínűleg mindazok, akik az utóbbi 25 évben az elnöki hivatal irodáiban dolgoztak, elégedetten élhették át az uralkodásnak ezt a koreográfiáját.” (Cotroceni – 25 évnyi „kiskirályosodás”, Tatiana Niculescu Bran Facebook-oldala)

Nem tudjuk, hogy Tatiana Niculescu elődeinek tetszett-e mindez, vagy csak beletörődtek és inkább azt választották, hogy nem látnak semmit. Adrian Săftoiu például elismerte, passzol a leírás, de helytelenítette e benyomások közzétételét. Szerinte ezek

az „apparátus” belügyét képezik,

és nem kellene közszemlére tenni őket. „Ilyenfajta megjegyzéseket mi is tettünk, de csak egymás között”, mondta még Adriana Săftoiu, viszont nem adott semmilyen magyarázatot a diszkréció okára.

Ám a volt cotroceni-i tanácsadók még cáfolat közben is megerősítik és kiegészítik Tatiana Niculescu leírását, hiszen, ha „nem is élték át elégedetten az uralkodás koreográfiáját”, mindenesetre úgy vélték, hogy tisztségük kommunikálhatatlan lényegéhez tartozik. Márpedig éppen ez a „titok” írja le a legjobban

a szokványos élet felett álló valóságban

való részvétel érzését. A hatalom kényelmetlen lehet, megkövetelhet bizonyos korlátozásokat, de cserébe egy kommunikálhatatlan elégedettséget nyújt. Éppen az fejezi ki a hely lényegével való intim paktumot, hogy eddig senki sem beszélt nyilvánosan a Cotroceni-palotán belüli élet kellemetlen részéről, melyet – úgy tűnik – a hatalomról alkotott elavult elképzelés ural, melyben a sokemeletes hierarchia, a hajbókolás, a rangkórság, a látszólag abszurd komplikációk fontos szerepet játszanak. A „Nagy Cotroceni Szálloda” nem más, mint

a hatalom másik neve,

egy elavult hatalomé, mely az összes demokratikus átalakulás ellenére csökönyösen túl akar élni.

Azt mondtam, a szóvivő bejegyzése nem az elődei elleni támadás, hanem egy mélyrehatóbb valóság kifinomult leírása. Tatiana Niculescu arra utal, hogy a hatalom legmagasabb szintjén megnyilvánuló stílus egy egész társadalmi valóságra mutat rá, továbbá arra, ahogy a politikai társadalom egésze meg van szervezve: „A Palota folyosóit járva az ember jobban megérti a kommunizmus bukása óta eltelt 25 év Romániáját, minden jóval és rosszal, de a helyi ’kiskirályi’ kultúrát is. Főleg az válik világossá, mennyire sürgős az (elnöki, de nemcsak elnöki) adminisztráció megváltoztatása, a minden szinten végrehajtott ’kiskirály-mentesítés’, illetve hogy megtaláljuk a helyünket a XXI. századi jelenben.”

E megjegyzések az a fő jellemzője, hogy a rossz szokást egy gondolkodási mód, bizonyos mentalitások és régi hagyományokra visszatekintő megnyilvánulások és nem néhány ember, vagy párt rovására írják. A Rossz diffúz és mindenhol jelen van, még ott is, ahol az elfogult szellem azt hitte volna, hogy a Jó székhelye található.

Tatiana Niculescu lényegében azt mondja, hogy Romániában a politikai szerveződésről olyan koncepció uralkodik, mely ellenáll a nyugati világ nyitottabb, egyenesebb és egalitárius szellemének, hogy itt még mindig a ceremoniális formákat és a hierarchia külső jegyeit részesítik előnyben, és hogy maga az elnöki hivatal is ebben a légkörben élvezkedett. Elkerülhetetlen, hogy mindazok érintve érzik majd magukat, akik megfordultak a Cotroceni-palotában, megkötve paktumukat a hely szellemével, de nemcsak róluk van szó, hanem mindazokról, akik a román társadalomban hangadók voltak. Ugyanúgy, ahogy a kommunizmus sem maradhatott volna fenn önkéntes részvétellel és gyáva szerepvállalás nélkül, a posztkommunizmusnak sem lehetett volna hosszú élete a hatalom e kompozit stílusához való bensőséges csatlakozás nélkül.

Ami a változást illeti, nem kellene gyors fejleményekre számítanunk, de az már nagyon jó kezdet, hogy – végre – nyíltan beszélnek bizonyos dolgokról.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS