// 2026. október 21., szerda // Orsolya

A Nagy Kotrocsény Szálló

// HIRDETÉS

Még egy fecske, ami talán elhozza a tavaszt. A Cotroceni-palota kritikájának margójára.

Románia elnökének szóvivője, Tatiana Niculescu Bran egy régi, a kommunizmus éveiből ránk maradt szállodához hasonlította a Cotroceni-palotát, ahol a megkopott luxus és művi ünnepélyesség uralkodik.

A Cotroceni-palotának egy kommunista korszakbeli ócska luxusszállodához való hasonlítása a valóság mélyreható átérzésével kapcsolatos és nem kellene polemikusan kezelni. Traian Băsescu volt tanácsadói sajnos sértve érezték magukat, minek következtében nem vették észre a lényeget. Igaz, egy maliciózus feltételezés is megjelent, ami – részben – magyarázza a reakciójukat: „Valószínűleg mindazok, akik az utóbbi 25 évben az elnöki hivatal irodáiban dolgoztak, elégedetten élhették át az uralkodásnak ezt a koreográfiáját.” (Cotroceni – 25 évnyi „kiskirályosodás”, Tatiana Niculescu Bran Facebook-oldala)

Nem tudjuk, hogy Tatiana Niculescu elődeinek tetszett-e mindez, vagy csak beletörődtek és inkább azt választották, hogy nem látnak semmit. Adrian Săftoiu például elismerte, passzol a leírás, de helytelenítette e benyomások közzétételét. Szerinte ezek

az „apparátus” belügyét képezik,

és nem kellene közszemlére tenni őket. „Ilyenfajta megjegyzéseket mi is tettünk, de csak egymás között”, mondta még Adriana Săftoiu, viszont nem adott semmilyen magyarázatot a diszkréció okára.

Ám a volt cotroceni-i tanácsadók még cáfolat közben is megerősítik és kiegészítik Tatiana Niculescu leírását, hiszen, ha „nem is élték át elégedetten az uralkodás koreográfiáját”, mindenesetre úgy vélték, hogy tisztségük kommunikálhatatlan lényegéhez tartozik. Márpedig éppen ez a „titok” írja le a legjobban

a szokványos élet felett álló valóságban

való részvétel érzését. A hatalom kényelmetlen lehet, megkövetelhet bizonyos korlátozásokat, de cserébe egy kommunikálhatatlan elégedettséget nyújt. Éppen az fejezi ki a hely lényegével való intim paktumot, hogy eddig senki sem beszélt nyilvánosan a Cotroceni-palotán belüli élet kellemetlen részéről, melyet – úgy tűnik – a hatalomról alkotott elavult elképzelés ural, melyben a sokemeletes hierarchia, a hajbókolás, a rangkórság, a látszólag abszurd komplikációk fontos szerepet játszanak. A „Nagy Cotroceni Szálloda” nem más, mint

a hatalom másik neve,

egy elavult hatalomé, mely az összes demokratikus átalakulás ellenére csökönyösen túl akar élni.

Azt mondtam, a szóvivő bejegyzése nem az elődei elleni támadás, hanem egy mélyrehatóbb valóság kifinomult leírása. Tatiana Niculescu arra utal, hogy a hatalom legmagasabb szintjén megnyilvánuló stílus egy egész társadalmi valóságra mutat rá, továbbá arra, ahogy a politikai társadalom egésze meg van szervezve: „A Palota folyosóit járva az ember jobban megérti a kommunizmus bukása óta eltelt 25 év Romániáját, minden jóval és rosszal, de a helyi ’kiskirályi’ kultúrát is. Főleg az válik világossá, mennyire sürgős az (elnöki, de nemcsak elnöki) adminisztráció megváltoztatása, a minden szinten végrehajtott ’kiskirály-mentesítés’, illetve hogy megtaláljuk a helyünket a XXI. századi jelenben.”

E megjegyzések az a fő jellemzője, hogy a rossz szokást egy gondolkodási mód, bizonyos mentalitások és régi hagyományokra visszatekintő megnyilvánulások és nem néhány ember, vagy párt rovására írják. A Rossz diffúz és mindenhol jelen van, még ott is, ahol az elfogult szellem azt hitte volna, hogy a Jó székhelye található.

Tatiana Niculescu lényegében azt mondja, hogy Romániában a politikai szerveződésről olyan koncepció uralkodik, mely ellenáll a nyugati világ nyitottabb, egyenesebb és egalitárius szellemének, hogy itt még mindig a ceremoniális formákat és a hierarchia külső jegyeit részesítik előnyben, és hogy maga az elnöki hivatal is ebben a légkörben élvezkedett. Elkerülhetetlen, hogy mindazok érintve érzik majd magukat, akik megfordultak a Cotroceni-palotában, megkötve paktumukat a hely szellemével, de nemcsak róluk van szó, hanem mindazokról, akik a román társadalomban hangadók voltak. Ugyanúgy, ahogy a kommunizmus sem maradhatott volna fenn önkéntes részvétellel és gyáva szerepvállalás nélkül, a posztkommunizmusnak sem lehetett volna hosszú élete a hatalom e kompozit stílusához való bensőséges csatlakozás nélkül.

Ami a változást illeti, nem kellene gyors fejleményekre számítanunk, de az már nagyon jó kezdet, hogy – végre – nyíltan beszélnek bizonyos dolgokról.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

Elrettentő példaként emlegette Romániát Magyar Péter
Krónika

Elrettentő példaként emlegette Romániát Magyar Péter

Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Székelyhon

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában
Krónika

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában

Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány
Székelyhon

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány

Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS