A román sajtó ismét bebizonyítja, hogy a magyar közösségnek minden, de minden joga megvan. Akkor meg mit hisztiznek folyton?
Sajnos újra bekerülünk az európai excentrikusság területére. Egy sor olyan kijelentés hangzott el Kelemen Hunor úr, az RMDSZ elnöke részéről, melyek – legalábbis szerintem – távlatilag jó néhány súlyos gondot vetnek fel a romániai tényekre, de térségünk ultra-feszült helyzetére is való tekintettel.
Kelemen Hunor úr Kolozsváron kijelentette, hogy
„Az Egyesülés 100. évfordulója közeledik és számunkra nem közömbös, milyen lesz a lelkiállapotunk azon az évfordulón. Azok az ígéretek már 100 évesek. Az a momentum vereség volt számunkra. Nem felejthetjük annak a vereségnek a fájdalmát. Ahogy az más nemzedékeknek is sikerült, folytatnunk kell a munkát és el kell mondanunk, hogy képesek vagyunk folytatni az erdélyi értékeket… Akkor bíróság előtti egyenlőséget és az anyanyelv használatát ígérték. Nem kívánunk mást, csak azt, hogy azokat az ígéreteket minden hatalom és kormány a magáénak vallja. Létezik egy tendencia a kisebbségek asszimilációjára és egy ilyen jellegű álom és ezt megértjük, de a mi álmunk az, hogy ezen ország építkezésének fontos részeként ismerjenek el minket… Az országnak Bukarest a központja, bár nekünk ez egy kicsit torz fejnek tűnik, de lehetőség látszik ennek megváltoztatására. Nem akarunk a központi költségvetéstől koldulni. Az elnök és a kormányfő azt állítják, hogy provinciális kampányunk van, és nem akarok arra kitérni, hogy erdélyiekről van szó. Ha ezt kell elfogadnunk, akkor elfogadjuk. Ha azt mondjátok, hogy az erdélyi infrastruktúra fejlesztése provincializmus, akkor ezt vállaljuk.”
Ismétlem, szerintem ezek olyan kijelentések, melyeknek rendkívül komoly hatása lehet, és egy hagyományra mutatnak rá, melyet Tőkés László úr, de nemcsak ő indított el és képvisel Brüsszelben, akit akkoriban éppen az RMDSZ, azután pedig Románia barátja, Orbán Viktor kormányfő úr pártja, a FIDESZ listáján választottak meg európai parlamenti képviselőnek…
melyek, ha hagyják, hogy ugyanaz a közömbösség kísérje őket, amellyel hatóságaink ezt a kérdést eddig kezelték, akkor könnyen, sőt rendkívül könnyen a vita más szintjeire juthatnak. Rendkívül kellemetlen következményekkel.
Ezzel, például, egy rendkívül súlyos vádnak az RMDSZ hivatalos álláspontja általi megerősítésére utalok: „létezik egy tendencia a kisebbségek asszimilációjára és egy ilyen jellegű álom…”. Bármely európai instancia nyelvezetére lefordítva ez azt jelenti, hogy Románia állítólag állami szinten a kisebbségek erőszakos asszimilációjára irányuló politikát folytat, egy „álom” részeként, tehát egy tudatos és kitartó folyamatról van szó, melyet az összes ilyen jellegű tettekhez hasonlóan lehetne elítélni. Vagyis? Nos, hölgyeim és uraim, ez a „kisebbségek – állampolitika keretében történő – asszimilációjára” vonatkozó vád esetleg azt jelentheti, hogy az erőszakos asszimiláció egy etnikai tisztogatási kampány keretében történik (ezeket a kifejezéseket Tőkés úr használta több évvel ezelőtt abban az interjúban, melyet a ZIUA számára készítettem vele). Ez nagyon, nagyon súlyos, mert ez a vád beletartozik abba a csomagba, melyet a Hágai Nemzetközi Bíróság ügyészei az „etnikai tisztogatás” szervezésével, vagyis háborús bűnökkel vagy emberiesség elleni bűnökkel azonosítanak…
Ha vannak politikusok, akik utasítást adtak, levezényeltek és a gyakorlatban alkalmaztak egy ilyen folyamatot, akkor akár Kelemen Hunor úr is megkeresheti az összes illetékes európai és nemzetközi bíróságot. És joga is lenne ezt megtenni.
DE…
Mennyire érvényes és igaz Hunor úr drámai, könnyfakasztó és robbanékony potenciálú üzenete, ha a román valóság kontextusába helyezzük? Mennyi igazság van ebben az üzenetben, miközben mindnyájan tudjuk, hogy az RMDSZ tisztelt képviselői tagjai voltak szinte az összes romániai kormánynak – méghozzá döntéshozói tisztségekben, egészen a kormányfő-helyettesi pozícióig? Ha az 1989 utáni időszakban tényleg létezett egy „tendencia a kisebbségek asszimilálására”, akkor ez az ő akaratukkal és tudomásukkal történt? Miért nem tiltakoztak hevesen, kilépve a kormányból? Ha a kommunista rezsim alatti politikáról van szó, akkor ezt pontosítani kellett volna, kitérve a Magyar Autonóm Tartományra is.
Aztán, bájosan, Kelemen Hunor úr elkezdett szépen arról beszélni, mennyire nem tartották be a románok a bíróság előtti egyenlőségre és az anyanyelv használatára vonatkozóan 1918. december 1-én tett ígéreteket. Azt hiszem, felesleges megemlítenem azoknak az európai elemzéseknek a sokaságát, melyeket Brüsszelben olvastam és melyek e téren pozitív példaként említették Romániát… ez talán irreleváns.
ugyanis egy per minden szakaszában kötelező tolmácsot biztosítani. Hasonlóképpen, hogyan lehet Romániát azzal vádolni, hogy nem tartja be a Nagy Egyesülés okiratában az anyanyelv használatára vonatkozóan tett ígéreteit, miközben elég csak a minden fokon létező magyar tannyelvű oktatási egységeket felsorolni (beleértve az állami és magánegyetemeket is), melyek szabadon működhetnek Romániában a magyar nyelvű állampolgári és kulturális események sokasága mellett, ahol – talán örömmel emlékeznek erre vissza – a magyar kormány első vonalába tartozó politikusok olyan módon beszéltek Romániáról, amit bárminek, csak barátságosnak, diplomatikusnak és civilizáltnak nem lehet nevezni.
Akkor voltaképpen miről is van szó? Egyszerűen csak arról, hogy
Lássuk, hiszen Hunor úr azt mondja, hogy 1918. december 1-e „vereség” volt, olyan „esemény, mely egy kisebbségi közösség tagjává tett minket”. Sőt, készek vagyunk „folytatni a harcot”, állítja Kelemen Hunor úr:
„27 évvel ezelőtt szerződést kötöttünk, hogy harcolunk a jogainkért, és íme, a közösségünknek szüksége is van a biztonságra. A biztonság 27 éve célkitűzés, de – ahogy azt a hírekben is láthatták, minden nemzeti ünnep alkalmával alaptalan vádakban, vádaskodásokban és zaklatásokban van részünk. De léteznek ezek a figyelmeztetések és el kell mondanom, hogy ellenkező hatást fognak elérni. Nem fogunk félreállni. Folytatni fogjuk a harcot és nem hátrálunk meg. Ezt világosan meg kell fogalmaznunk magunknak. Talán mind mérgesek vagytok, mert ok nélkül megsértik a jogainkat. Nem alkalmaznak hatályos törvényeket, sőt, bírói döntésekkel akadályozzák egyes jogok gyakorlását. Nem használhatjuk a jelképeinket és a nyelvünket és csalódottak vagyunk, mert úgy tűnik, a politikai eszközök elvesztették erejüket. E 27 év alatt kevesebbet kaptunk, mint amennyit reméltünk.”
Ez az RMDSZ elnökének urbi et orbi üzenete. A most, választás előtt fontos hazai választóknak, de a nagyon érzékeny brüsszeli és más európai fővárosban lévő jelfogóknak is. Akik így
mely nem használhatja a jelképeit és a nyelvét, és amely azt mondja, hogy „csalódottak vagyunk, mert úgy tűnik, a politikai eszközök elvesztették erejüket. E 27 év alatt kevesebbet kaptunk, mint amennyit reméltünk”.
Ha ez így van, akkor Románia mélységesen vétkes abban, hogy nem teljesített néhányat az európai csatlakozás alapvető kritériumai között. És így aztán nagyon súlyos büntetésben részesülhet, az EEM (Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus – a szerk.) fenntartásával kezdve.
Ha a mieink, amennyiben felébrednek aktatologató és kényelmes álmukból, mellyel megpróbálnak úgy túlélni, hogy távol tartják magukat bármilyen konfliktusforrástól, amit a magyar politikusok ki is használnak lépéseik során, végre kidolgozzák a „Román aktát”, melyben konkrétan, példáról példára haladva bemutatják, hogy ki és mit tett a kisebbségek védelme terén Romániában (hiszen, talán még emlékeznek rá, több is van, beleértve a németet, melyből Románia mostani elnöke származik és aki – ha jól emlékszem – sohasem fogalmazott meg ilyenfajta vádakat)?
Ez egy kampánytéma? Természetesen. De ugyanakkor, ha tisztességesen játszunk, akkor egyformán fontosnak kellene lennie minden politikai párt számára. Vagy újra sokkal fontosabbak azok a százalékok, melyeket az RMDSZ hozhat majd magával?
Ha ez a végső megfontolás, akkor valódi és mélységes elnézést mindazért, amit ebben a cikkben leírtam, hiszen Kelemen Hunor úrnak igaza van és jobban ért a politikához, mint a mieink együtt valamennyien…
(Mivel a szerző nem jelezte, hogy az idézett Kelemen Hunor-beszédből több szövegrészt kihagyott, az alábbiakban az eredeti szövegnek a román szerző által idézett szövegrészek első és utolsó mondata közötti részét közöljük. A teljes szöveg itt érhető el. – a szerk.)
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.
… egy sofőr megunta a dugót és a rendőrök hiányát, nekiállt forgalmat irányítani… és Elena Lasconi elnökjelölt asszony elfelejtette, hogy vannak amerikai NATO-csapatok az országban.
Klaus Iohannis elnöknek a bukaresti Primăverii negyedben található Vila Lac 3 (Tóparti Villa 3) nevű hivatalos rezidenciáján is van egy háromlyukú minigolfpályája, nem csak a Fekete-tenger partján fekvő Neptun üdülőhelyen található nyári rezidenciáján.
Ma sem tudnánk biztosan megmondani, mit kellett volna jobban csinálni ahhoz, hogy a dolgok másképp történjenek – állítja monstre-interjúnkban B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója.
Több házkutatást is tartott Gyergyószentmiklós térségében a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) kábítószer birtoklás és -kereskedelem megalapozott gyanújával. Két fiatalt őrizetbe vettek.
Figyelmeztetést bocsátott ki az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége pénteken este, amelynek értelmében templomot, mecsetet, zsinagógát érhet támadás Romániában.
Újabb csíkszeredai lakóövezet van kialakulóban, ahol több mint harminc év után ismét toronyházak épülnek. A Csíki Nest bevásárlóközpont szomszédságában a Fortuna Residence nevet viselő lakópark első tömbházának alapozása elkezdődött.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.