Persze, felkel a nap, esik az eső, elmegy az ember dolgozni. Na de ki vezeti a szakadék felé száguldó, Románia nevű vonatot?
Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Nem tudom, volt-e az utóbbi években olyan választás, melynek akkora tétje lett volna, mint a május 26-inak. Feltételezem, hogy az elnöki hivatalban és a fő pártoknál is vannak elemző csapatok, melyeknek megoldásokat kell találniuk a „másnapra”. Nyomás alatt, rövid időn belül nem lehet jó megoldásokat találni. Előre lehet jelezni és elő lehet készíteni bármely változatot, mellyel május 27-én, reggel szembesülni fogunk.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) 2016-ban hatalomra juttató eredményt ért el, mert 7 millió szavazó vett részt a választáson, 12 millió pedig távol maradt. A PSD–ALDE-s kormányzat két év öt hónapja alatt szinte minden román, a 2016-ban szavazó és távol maradó egyaránt, meggyőződött arról, hogy az ország analfabéták, műveletlenek és alkalmatlanok kezére került.
Nem minden román. Még sok választó foglya a PSD–ALDE-s ígéreteknek, holott a zsebeiken eléggé átsüvölt a szél. Május 26-án megtudjuk, hányan maradtak még. Azt tudjuk, hogy a románok nem naivak, hanem pragmatikusak és eszesek. Nem nagyon verhetik át őket ígéretekkel, melyeket aztán két és fél éven keresztül nem teljesítenek. Már nem működik a bér- és nyugdíjemeléses történet. A jövedelmek növekedését, amennyi volt, elnyelte az infláció, az áremelések. A családi költségvetések havonta negatív szaldót mutatnak. Ezzel szemben Románia vezetői több tízezer eurós pofátlan különleges nyugdíjakban és bérekben részesülnek. A PSD 47 millió eurót adott magának törvény útján az ország költségvetéséből, miközben 2000 iskolában a WC az udvaron van, a polgárok pedig kórházi fertőzésekbe halnak bele.
A románok 99 százalékának nincs büntetőügye. Őket nem érdekli a „párhuzamos állam”, az igazságszolgáltatási „visszaélések”, a Románia érdekeit elszabotáló európai „imperializmus”. Őket Románia infrastruktúrája, a jól teljesítő iskolák, a tiszta és fertőzésmentes kórházak érdeklik. Rendelkezésünkre állnak az európai pénzek, de nincsenek olyan minisztereink és vezetőink, akik az országba képesek hozni őket. Mert az európai pénzeket nehéz ellopni. Az EU-hoz és a NATO-hoz való tartozás szinte minden románnak bizonyította az előnyét, az EU-ban dolgozó négymillió román rokonaival kezdve (a Romániában dolgozók is az „EU-ban dolgoznak” – a szerk.).
Ilyen körülmények között nem látom be, hogy a választók 2016-ban távol maradó 60 százaléka miként engedheti majd meg magának, hogy semmibe vegye az ország, a saját és a családja jövőjét.
Abban az esetben, ha május 26-án a népszavazás átmegy, a PSD pedig alacsony, 20 százalék körüli eredményt ér el, mi történik majd május 27-én?
Több forgatókönyv van. A legegyszerűbb az, hogy elég sok parlamenti képviselő dezertál a PSD–ALDE koalícióból ahhoz, hogy gyorsan átmenjen egy ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítvány. Nehezen hihető, hogy Dragnea képes lesz majd féken tartani azokat a parlamenti képviselőket, akiknek már semmilyen jövőjük sincs a következő parlamenti választáson. Egy új kormányzati koalíció és egy új kormány összeállítása lesz majd bonyolult. A koalícióból kiszökött parlamenti képviselők Pontához menekülnek majd, így a Pro Romániás parlamenti képviselők hozzájárulása nélkül nem hiszem, hogy meg lehetne alakítani egy új többséget. Meg tud majd egyezni Ponta Orbannal, Dan Barnával és Dacian Cioloş-sal, különösen az új kormány miniszterelnökének személyéről? Ez az első jelentős akadály. Vannak olyan lehetséges kombinációk, melyek kielégíthetik a pártokat. Ha a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) lesz a legtöbb képviselője az új többségben, akkor kijelölheti Sigfried Mureşant, hogy tárgyalásokat folytasson az új kormány megalakításáról. Orbant nem látom képesnek összefogni az ellenzéki pártokat: az USR–PLUS-t, a Pro Romániát, a Népi Mozgalom Pártot (PMP) és esetleg az RMDSZ-t. Túl hiú és kompromisszumképtelen. Elfogadható jelölt még Corina Creţu és Dacian Cioloş. Ezeknek a jelölteknek van tapasztalatuk, intelligenciájuk és képességük egy kormány elvezetéséhez. És óriási tapasztalatuk az EU-val kapcsolatosan, ahol fontos tisztségeket töltöttek be.
Döntő szerepe van Iohannis elnöknek. Először is a népszavazás eredménye egy alkotmányszöveg jogi erejével rendelkezik majd (a szerző téved, a népszavazás nem ügydöntő, hanem konzultatív és éppenséggel újabb népszavazásokat igényelne, ha érvényes és eredményes lenne – a szerk.) és az elnöknek kötelessége lesz figyelembe venni, még akkor is, ha az alkotmányban nem formalizálódott. Szintén az elnök joga egy asztalhoz ültetni az összes ellenzéki politikai erőt (az elnöknek alkotmányosan nincs ilyen joga – a szerk.), beleértve Ponta pártját és az RMDSZ-t is, és megértetni velük, hogy Románia és polgárai számára sorsdöntő pillanatokon megyünk keresztül. És esetleg rákényszerítheti őket a cotroceni-i boszorkánykonyhákban „kiérlelt” változatok elfogadására.
Egy új kormánynak aztán vissza kellene vennie a PSD–ALDE koalíció által a lakosságnak adott „mérgezett” ajándékok egy részét. Azért is, mert a költségvetésben nincsen ezekre pénzt és azért is, mert más fontos területeknek is szükségük van pénzre, elsősorban az infrastruktúrának, de az oktatásnak és az egészségügynek is. Igen ám, de bármennyit is magyarázná a már megkapott jövedelmekből vesztő lakosságnak, az nem fogja megérteni. Ez pontosan a 2010-es forgatókönyv, amikor Băsescu és Boc politikai „öngyilkosságot” követett el, hogy megmentsék Romániát Görögország sorsától. Ha egy május 26-a utáni kormány is így cselekedne, akkor az a helyzet alakulhatna ki, hogy a PSD 2020-ban „fényes” győzelmet arat a parlamenti választáson. Nehéz egy Románia számára győztes utat találni. Az a változat is lehetséges, hogy Dragneát a saját pártja távolítja el, Ponta visszatér a PSD élére és kormányfőként átveszi a kormányzást. Ez nem elhanyagolható változat, mindenesetre jobb a jelenlegi kormányzásnál, tekintettel a Ponta által a kormányzásban, de azután is megszerzett tapasztalatra. A népszavazás eredményének birtokában Iohannis, de a bírók is minden szabadsággal rendelkeznének ahhoz, hogy szembeszálljanak egy Ponta-kormánnyal, de egy PSD, a Pro Románia és esetleg az Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) által uralt parlamenttel, ha újra megpróbálnák alárendelni az igazságszolgáltatást és semmibe venni a függetlenségét. Ha a PSD, a Pro Románia és az ALDE az elnök elé tud állni egy egyértelmű többséggel, akkor nem látom, hogy ez utóbbi miért tagadná meg egy Ponta vagy Corina Creţu által vezetett új kormány megalakítását. Az ALDE támogatása biztosítva lesz, ha a PSD szavatolja Tăriceanunak az államfő-jelöltséget, amúgy sincs más elfogadható jelöltje, aki képes lenne megküzdeni Iohannis-szal. Ez egy lehetséges, a jelenlegi ellenzéknek is elfogadható forgatókönyv. Ha még sem akarják visszavenni azt, amit a PSD–ALDE adott, akkor szintén nekik kell majd bizonyítani, hogy van pénzük a jelenlegi kormány által megemelt nyugdíjak és bérek kifizetésére. A beruházások feláldozása nélkül.
Akár egy PSD–Pro Románia–ALDE, akár a jelenlegi ellenzék, a PNL, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (PLUS), az RMDSZ és a PMP alakít kormányt, masszívan csökkentenie kell az állam működésével kapcsolatos kiadásokat, emelyek a lakosság szegény rétegeit nem érintik hátrányosan. Minisztériumok, ügynökségek megszüntetése, az ország nyolc régiós felosztására való átmenet és a megyei szint felszámolása jelentős megtakarításokat hozhat az állam működési költségeiben és pénzeket szabadítana fel beruházásokra, oktatásra és egészségügyre. Veszíteni a minisztériumokban és az ügynökségekben ülő magas szintű bürokraták veszítenének, akiknek amúgy is vannak pénzeik a saját tartalékukban és rendelkeznek magánvállalkozások indításához szükséges képességekkel és pénzzel. A szociális segélyek jelentik a másik területet, ahol megtakarításokat lehet végrehajtani, melyeket kizárólag olyan rászorulóknak kell adni, akik fizikailag és/vagy pszichikailag képtelenek dolgozni. Vagy olyan kényszerhelyzetben vannak, mint egy egyedülálló anya több gyermekkel.
Függetlenül attól, hogy melyik változat következik be, ha Iohannis elnök bölcsen fog cselekedni, a PSD–ALDE koalíciót jogosan bíráló pártok pedig bebizonyítják, hogy olyan alakulatok, melyek számára az ország érdeke előnyt élvez a pártérdekkel szemben, kialakul majd olyan megoldás, mely kihúzza az országot abból a mély válságból, amiben most van. Legyünk derűlátók!
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.
Így utazunk és pisilünk mi útközben, itt nálunk Erdélyben. Mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve.
Megnyitottak vasárnap reggel 7 órakor a Romániában kialakított szavazókörzetek: országszerte csaknem 19 ezer szavazóhelyiségbe várják a szavazásra jogosult több mint 18 millió román állampolgárt, megválasztani a parlament és a szenátus tagjait.
Észbe kaptak a román hatóságok, rácsuknák az ajtót a Călin Georgescut kezére. Eközben Háromszéken macsetével gyilkolt egy részeg férfi.
Újabb választást tartanak vasárnap Romániában, ezúttal a parlament összetételéről döntenek a romániai választópolgárok.
A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte az 1989-es romániai rendszerváltást követően 10. alkalommal rendezett parlamenti választást a 21 órás urnazárás után közzétett felmérések eredményei alapján.
Magas feldolgozottságú hivatalos részeredményeket közöltek már hétfőn reggel a 2024-es romániai parlamenti választásokról. Az RMDSZ 6 százalék fölött teljesített.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.