Erdély még vár. A másik, a vörös Romániára. Stelian Tănase megírta.
A diákjaimnak néha elmondom: annak ellenére, hogy csaknem 100 éve létezik egy Románia nevű állam,
Az a helyzet, hogy az 1918-as egyesülés túl rövid ideje történt és a túlságosan eltérő történelmű, túlságosan nagy kulturális és civilizációs különbségű tartományoknak még nem volt idejük összeforrni.
Arról nem is beszélve, hogy Románia normális fejlődése valójában 1940-ben véget ért és csak 1990-ben, 50 évvel később kezdődött újra. Az európai történelem mostoha volt velünk. Ha mindezeket egymás mellé tesszük, akkor nagyjából tudjuk, miről van szó. Az idő és a történelmi esély hiánya
Ezeket a gondolatokat a november 2-i választás nyomán megrajzolt választási térkép idézte fel bennem újra. Egyik oldalon van egy kékre festett Erdély, a másikon a vörös Ókirályság. Középen van még egy hárommegyényi magyarok által lakott zöld sziget (a szerző rosszul tudja, csak Hargita és Kovászna megye volt zöld - szerk. megj.) – de itt most 20 millió románról beszélünk. Nem lett volna semmi gond, ha a térkép úgy nézett volna ki, mint egy sakktábla. De ez a két – földrajzilag a Kárpátok által is szétválasztott –, eltérő jellegzetességű övezet kirajzolódása már probléma. Az 1990-es, 1992-es választási térkép ugyanezt, a két Romániát szétválasztó képet mutatta. Akkor egy dühös erdélyi azt mondta nekem: Maradjatok a saját Romániátokban! De mégis, mik lennének a különbségek? Erdélyben magasabb az írni, olvasni tudók száma, mint az Ókirályságban, magasabb az életszínvonala, nagyobb fokú a városiasodás. Erdély iparosítottabb az Ókirályságnál. Satöbbi. Itt abbahagyom az összehasonlításokat.
Amikor gépkocsival Piteşti-ből átmész Nagyszebenbe, mintha más országba kerülnél,
A házak gondozottabbak, az utak jobban karban vannak tartva, a falvakban nagyobb a tisztaság, az emberek képzettebbek és udvariasabbak. És ez nem új dolog. Amikor Dinicu Golescu 1821-ben Bukarestből Brassóba ment száműzetésbe, és egy kőből felépült városra bukkant, megértette Havasalföld elmaradottságának mértékét. Ha megnézzük, a helyzet a mai napig, 2014-ig nem változott. Az Erdély, illetve Moldva/Havasalföld közötti különbségek ugyanolyan nagyok maradtak. Ezek a románnak mondott tartományok az életszínvonal, civilizáció és kultúra terén sohasem közeledtek egymáshoz. A szakadék/gátak ugyanazok. És fontos: Románia európaiasodásának Havasalföld és Moldva elmaradottsága a fő akadálya.
A szükséges kiigazításokhoz még néhány nemzedékre szükség van. Természetesen,
és ideje bevárni a regátiakat.
U.i.: Több nemzedékre visszamenően bukaresti/regáti vagyok.
Fotó: Diana Iurkiewicz
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Többnapos körútra érkezik Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtökön Erdélybe, ahol RMDSZ-es politikusokkal, egyházi vezetőkkel, valamint a kulturális élet és a civil szféra képviselőivel találkozik.
Továbbá: Marcel Ciolacu felébredt a szendergésből és kijelentette: mihamarabb kormány kell az országnak. És bemutatták Párizsban a vadiúj, nem Romániában gyártott elektromos Dacia Springet.
Ahhoz, hogy megértsük a nagy szemétfelháborodást, muszáj első körben felelősöket keresnünk. Majd, ha ezen túllépünk, akkor jöhetnek a magyarázatok. Nos, akkor ki a felelős? Nyolcvan százalékban Borboly Csaba, húsz százalékban Bíró Barna Botond.
Hazatérhetnek a csíkszeredai kórházban júliusban született négyes ikrek: a három kislányt és egy kisfiút a jövő hét elején engedik haza a brassói szülészetről.
Alsó végtagjain sérült meg az a juhász, akire kedd délután támadt rá egy medve a Felsőboldogfalva községhez tartozó Telekfalva határában. A férfit a székelyudvarhelyi kórházba szállították a történteket követően.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.