A magyar optánsok ügye: A pénzt akarják még egyszer a magyarok? Vagy a földet?
Nem baj, ha össze-vissza beszélünk. Nem baj, ha keverjük a szezont a fazonnal. Fő, hogy rúgjunk egyet a magyarokon. Kábé így lehet röviden jellemezni a patrióta román sajtót.
Több mint 1000 rendkívüli dokumentum került a román történetírás keze ügyébe a román–magyar kapcsolatokról. Egy professzorokból álló, dr. Codrin Munteanu által vezetett csoport
feltárt és lemásolt néhány száz, a magyar optánsok perére vonatkozó dokumentumot a francia külügyminisztérium diplomáciai irattárából.
A megfelelő kritikai és bevezető szöveggel kísért dokumentumkötet pontos címe Procesul optanţilor unguri. Mărturii documentare din arhivele ministerului afacerilor externe al republicii franceze (A magyar optánsok pere. Dokumentációs beszámolók a Francia Köztársaság Külügyminisztériumának irattárából – a szerk.).
Dr. Codrin-Dumitru Munteanu, a honvédelmi minisztérium főtitkára (és volt Kovászna megyei kormánymegbízott – a szerk.) mellett szintén szerkesztői feladatokat vállalt két neves egyetemi professzor, dr. Dorel Buşe és dr. Daniel Ghiba, akik emblematikus oktatói az I. Károly Nemzeti Védelmi Egyetemnek (UNAp). Két 780 oldalas, a Stefadina kiadó által kiváló minőségben megjelentetett kötetről van szó.
Miért fontos ez a két kötet, a három aláíró iránti nagyrabecsülésemen kívül? Főleg most, a Centenáriumi Évben!
El kell ismernem, hogy nem nagyon ismertem a témát. Csak azután tudtam meg többet, hogy a Titulescu Akadémia egyik akadémiai konferenciája után Adrian Năstase professzor – mondhatnak róla bármit, de kultúr- és könyvszerető ember – átadta nekem Constantin Cutcutache Un mare conflict internaţional: optanţii unguri ai Transilvaniei şi reforma agrară din România (Nagy nemzetközi konfliktus: Erdély magyar optánsai és a romániai agrárreform – a szerk.) című könyvének hasonmás kiadását, mely 1931-ben jelent meg először, Titulescu előszavával.
Néhány, egy újságcikkhez illően nem-akadémikus sorban megpróbálom elmagyarázni, mi a helyzet ezekkel az optánsokkal. Az „optáns” kifejezés azokra az erdélyi magyar származású, vagy magukat magyarnak valló lakosokra vonatkozott, akik a trianoni szerződés után nem fogadták el a román állampolgárságot.
Erdélyben 367 „optánsról” van szó, akik a mezőgazdasági és erdőterületek csaknem 80 százalékát birtokolták.
1921-ben földreform következett (erről és az optánsokat érintő következményekről, magyar szemszögből itt lehet olvasni – a szerk.). Erdélyben 539 694 személy kapott birtokot, ebből 369 000 román és 87 426 magyar volt. Az erdélyi nagy földbirtokosok nemzetközi bíróságokhoz fordultak. Miután elutasították a román állampolgárságot és a magyar mellett döntöttek, azt követelték, hogy rájuk ne vonatkozzon a kisajátítás, Magyarország és a nemzetközi szervezetek támogatását követelve. A perek elhúzódtak. 1923-ben, a párizsi román-magyar vegyes bíróságon 250 agrárper zajlott 130 millió aranyfrank értékben; Frigyes és József főhercegek két pere 160 millió aranyfrank értékben; 185 tisztviselői per 1 800 000 aranyfrank értékben; 10 vasúttársasági per 40 millió aranyfrank értékben; 13 haditermeléssel kapcsolatos per 15 millió aranyfrankért; 6 ezüst-lefoglalási per 120 000 aranyfrank értékben; 9 hadi rekvirálási per 433 000 aranyfrankért; 9 egyéb per 388 000 aranyfrankért; egy vasútforgalmi társasági per 700 000 lejért és 2 006 205 aranykoronáért.
Románia a zseniális Nicolae Titulescu segítségével megnyerte a pereket, de kártérítéseket is fizetett.
A párizsi döntőbíróság arra kényszerítette a román államot, hogy kártérítést fizessen Magyarországnak és a magyar optánsoknak, aranyban. Az egyik svájci (Bázel) bankban nyitott Agráralapon keresztül több mint 100 tonna tiszta, 24 karátos aranynak megfelelő kártérítést fizettek ki.
Nos, íme, miért fontos ez a dokumentumkötet. Dr. Dorel Buşe és dr. Daniel Ghiba professzorok gondoskodásából, akik szó szerint a francia archívumokban aludtak, és dr. Codrin Munteanu koordinálásával elmagyarázhatjuk az egész világnak, hogy az úgynevezett grófoknak (az eredeti szövegben a magyar elitre pejoratívan használt „grof” és a grófi rang román megfelelője, a „conte” kifejezés is szerepel – a szerk.), báróknak, huszároknak nem volt igazuk az aberráns visszaszolgáltatási követeléseikben. A román állam (mint mindig, ostobán jóságos lévén) már rég kifizette, amit ki kellett fizetnie. Tehát
a Centenárium alkalmából pofa súlyba a visszaszolgáltatandó földek ügyében.
Hány visszaszolgáltatást akarnak? Újra fizetnünk kellene?
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Jó-e, hogy az iskolában tanítani fogják a kommunizmus történetét? Jó, de nem mindegy, hogyan
Fall Sándor
Fura, amikor egy nyugati ember „kommunista”, de nincs annál groteszkebb, mint amikor valaki egy posztkommunista országban dicsőíti az eszmét. Az oktatásnak is feladata, hogy felkészítse a fiatalokat: tudják megvédeni magukat minden ideológiával szemben.
Így egyezkednek a simlis titkos ügynökök az ország sorsáról egy shaorma mellett
Varga László Edgár
Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?
Nem tudtuk meg ugyan, mi a különbség „alkalmi” és „rendes” vers között, de jó volt
Varga László Edgár
Lövétei Lázár László legújabb kötetének kolozsvári bemutatóján jártunk, és bár nem terveztük, hogy megírjuk, végül mégis megírtuk, mert érdemes volt. A többi csak elmélet.
Wellness a romban, avagy a báznai fürdőkultúra más-állapota (FOTÓK)
Szántai János
A hajdan országos hírű báznai fürdő jelen pillanatban vajúdik: az új belülről feszíti kifele a szétlopott, tönkretett régit. Jó lenne, ha nem szörnyszülött bújna elő a nehéz szülés végén.
Na, ki volt az első, aki a schengeni csatlakozáskor átlépte a határt? – hírek csütörtökön
A Szatmár megyei Pete–Csengersima román-magyar határátkelőnél nem számítottak erre a „gyalogosra”. Călin Georgescu az Emberi Jogok Európai Bíroságához fordult. Az élelmiszeripari szakszervezetek tiltakoznak a második Ciolacu-kormány salátarendelete ellen.
Erdély viszi a prímet a Vogue magazinnál
Első helyen Romániát ajánlja 2025-ös úti célpontként a világhírű Vogue magazin, amely erdélyi helyszínekkel is csábítja olvasóit rendkívül hízelgő országbemutató leírásában.
Megvan az elnökválasztás új időpontja, Georgescu viszont lazán megnyerte volna az eredetit – hírek szombaton
A rendőrök pedig csak karácsonykor 8,5 tonna petárdát és tűzijátékot koboztak el.
Egy Hargita megyei városban megállították a népességcsökkenést
A városok között csak egy van, amelyben a születések száma meghaladja az elhalálozásokét, a házasságok száma csökkent, a válásoké nőtt, és majdnem minden harmadik gyermek nem házasságban születik – érdekes 2024-es demográfiai adatok Hargita megyéről.
„Gyökeret vert” Erdély legnagyobb kórháza
Zajlik a munka Erdély legnagyobb kórháza, a kolozsvári regionális sürgősségi egészségügyi intézmény építőtelepén, a munkálatok első szakasza mintegy nyolcvan százalékban elkészült.
Autó borult fel, sofőrje a roncsba szorult
Súlyos baleset történt Beresztelke és Mezőszentandrás között pénteken délelőtt. Egy személy a roncsok közé szorult.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A vadonatúj ukrán kisebbségi törvény: valós reformszándék vagy porhintés?
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A vadonatúj ukrán kisebbségi törvény: valós reformszándék vagy porhintés?
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Visszahódíthatja-e Románia az erdélyi magyarok szívét – Magyarországtól?
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Visszahódíthatja-e Románia az erdélyi magyarok szívét – Magyarországtól?
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Izsák Balázs a román Szabad Európának: az autonómia nem sértené Románia integritását
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Izsák Balázs a román Szabad Európának: az autonómia nem sértené Románia integritását
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Valóban megtámadná Putyin Romániát?
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Valóban megtámadná Putyin Romániát?
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
III. Károly Nagy-Britannia királya, nem Romániáé
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
III. Károly Nagy-Britannia királya, nem Romániáé
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
„Miért nem boldogok a románok?” – Így látja anyaországát egy ukrajnai román újságíró
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
„Miért nem boldogok a románok?” – Így látja anyaországát egy ukrajnai román újságíró
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Jó-e, hogy az iskolában tanítani fogják a kommunizmus történetét? Jó, de nem mindegy, hogyan
Fall Sándor
Fura, amikor egy nyugati ember „kommunista”, de nincs annál groteszkebb, mint amikor valaki egy posztkommunista országban dicsőíti az eszmét. Az oktatásnak is feladata, hogy felkészítse a fiatalokat: tudják megvédeni magukat minden ideológiával szemben.
Így egyezkednek a simlis titkos ügynökök az ország sorsáról egy shaorma mellett
Varga László Edgár
Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?
Nem tudtuk meg ugyan, mi a különbség „alkalmi” és „rendes” vers között, de jó volt
Varga László Edgár
Lövétei Lázár László legújabb kötetének kolozsvári bemutatóján jártunk, és bár nem terveztük, hogy megírjuk, végül mégis megírtuk, mert érdemes volt. A többi csak elmélet.
Wellness a romban, avagy a báznai fürdőkultúra más-állapota (FOTÓK)
Szántai János
A hajdan országos hírű báznai fürdő jelen pillanatban vajúdik: az új belülről feszíti kifele a szétlopott, tönkretett régit. Jó lenne, ha nem szörnyszülött bújna elő a nehéz szülés végén.
