A katalán válság esélyt jelent a 2018-as román Centenáriumnak
A katalóniai elszakadási mozgalom történelmi esélyt jelenthetne Románia számára. Hogy befogja végre a székely autonomisták száját, többek között.
A spanyol válság két irányban hat kedvezően Romániára nézve a 2018-as nagy Centenárium küszöbén.
Először is a kontinens Nyugati részén bekövetkezett meghibásodás megmutatja, milyen nagy az Unió felbomlásának esélye. Ezért arra lehet számítani, hogy a közösség tömb kemény magja erőteljesen támogatni fogja Madridot. De ugyanakkor a Magyarország által Európa középső és kelet európai részén folytatott revizionista/szeparatista politikáknak is nagyobb figyelmet szentel majd. Így aztán, ha helyesen játsszuk ki a kártyáinkat, a barcelonai elszakadáspártiak „veresége” a székelyudvarhelyi szélsőségeseket is elrettenti majd.
Madrid és Barcelona közötti gazdasági háború
A diaszpóra jelenti a másik irányvonalat, mely mentén cselekedni lehetne a katalán válságban. Eddig kudarcot vallottak a román emigránsok hazahozatalára tett kísérletek. Igaz, ezek – projekt vagy finanszírozás szintjén – nem is voltak túl erőteljesek, és a hazai hatóságok sem mutattak nagy érdeklődést. Másrészt egy diaszpóra felől megnyilvánuló nyomásról sem lehet beszélni. A gazdasági és politikai instabilitás elmélyülése Nyugaton lökést adhatna a hazatérésének, persze akkor, ha Románia is elvégzi a házi feladatait.
Míg a Brexit esetében még van idő, Puigdemont esetében a helyzet gyorsan romlik. Madrid gazdasági háborút folytat Barcelona ellen, ennek pedig azok az iparágak az áldozatai, ahol több ezer román dolgozik. Az idegenforgalmi tevékenység máris 15 százalékkal csökkent a válság kezdete óta, az építőipar pedig több okból is leáll majd (a kiszámíthatóság hiánya, vámakadályok, több ezer cég áttelepedése, fizetésképtelenség, miután a spanyolok követelni fogják a központi kormánnyal szemben adósság visszafizetését és így tovább).
Országprojekt: a diaszpórában élő románok hazacsábítása
A barcelonai románok hazahozatalára irányuló program lehetne annak a nemzeti projektnek a kezdete, aminek 2007 után híján vagyunk. Az Európában szétszóródott románok újraegyesítése 2018-ban ugyanolyan fontos, mint amilyen a területek egyesítése volt 1918-ban. A sorozatos gazdasági és politikai válságok által az ország elhagyására kényszerített románok visszaszerzéséhez elsősorban az itthoni fronton kell egységesnek lenni.
Azonban egy román-román háború közepette elképzelhetetlen a kormány rendelkezésére álló politikai tőke és források felhasználása, rendkívüli pénzügyi támogatás megszerzése Brüsszeltől, az Elnöki Hivatal és az Egyház (Román Ortodox Egyház – a szerk.) szimbolikus tőkéjének felhasználása, a politikai kiegyezés, melynek révén az adminisztráció azonnal alkalmazandó sokklépésekkel elmozdítható a holtpontról.
A fő gond: az itthoni politikai háború
Ha idehaza sikerül tűzszünetet kötni, akkor nem jelentenének gondot a technikai megoldások. Volt fejlesztési miniszterként és a (sajnos, tervezési szakaszban leállított) közigazgatási reform szerzőjeként Liviu Dragnea tudja, hogy van szaktudás egy barcelonai románok hazahozataláról szóló terv gyors összeállításához. A Statisztikai Hivatalnak kitűnő az együttműködése a spanyolországi társszervvel, mely pontos adatokkal rendelkezik a válságba került térségben tartózkodó románok kilétéről. Brüsszel segítségével előteremthetők a szükséges források (adómentességtől az alkalmazó cégeknek nyújtott támogatásokig). Ezekből az infrastruktúra-projektek is finanszírozhatók lennének, amelyek aztán felszívnák a Spanyolországból hazatérő román építőipari munkásokat.
Klaus Iohannis elnök, mint mondtam, rendelkezik azzal a bizalmi tőkével, mely lehetővé tenné számára az elköteleződést egy ilyenfajta országterv iránt. Ki fogja megtenni az első lépést egy ilyenfajta, ma még lehetetlennek tűnő együttműködés felé?
Jó-e, hogy az iskolában tanítani fogják a kommunizmus történetét? Jó, de nem mindegy, hogyan
Fall Sándor
Fura, amikor egy nyugati ember „kommunista”, de nincs annál groteszkebb, mint amikor valaki egy posztkommunista országban dicsőíti az eszmét. Az oktatásnak is feladata, hogy felkészítse a fiatalokat: tudják megvédeni magukat minden ideológiával szemben.
Így egyezkednek a simlis titkos ügynökök az ország sorsáról egy shaorma mellett
Varga László Edgár
Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?
Nem tudtuk meg ugyan, mi a különbség „alkalmi” és „rendes” vers között, de jó volt
Varga László Edgár
Lövétei Lázár László legújabb kötetének kolozsvári bemutatóján jártunk, és bár nem terveztük, hogy megírjuk, végül mégis megírtuk, mert érdemes volt. A többi csak elmélet.
Wellness a romban, avagy a báznai fürdőkultúra más-állapota (FOTÓK)
Szántai János
A hajdan országos hírű báznai fürdő jelen pillanatban vajúdik: az új belülről feszíti kifele a szétlopott, tönkretett régit. Jó lenne, ha nem szörnyszülött bújna elő a nehéz szülés végén.
A szuperúszó szuperautója, avagy a román példaképtelenség
Mi az összefüggés David Popovici Porsche Spyderje, a román néplélek és az értelmiségi elit által követendő példának tekintett hazai személyiségek hiánya között?
„A román nép tüntetése”: tízezreket vár az AUR a vasárnapi megmozdulásra
Legalább 30 ezer résztvevőt vár a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a vasárnapra meghirdetett bukaresti „demokráciatüntetésre”.
Románia nagykorúsítása a schengeni övezettel – tizennyolc év az Európai Unióban
Január elsején a Schengen-térség teljeskörű tagja lettünk. Felszámoltuk a határátkelőket, megünnepeltük a szabad határátlépést. Merengések az elmúlt évek határtapasztalatairól.
Filmek által inspirált nevek az anyakönyvi hivatalban
A hagyományos, szép magyar nevek mellett filmekből inspirálódott, különös, idegen hangzású nevekre bukkantunk a Sepsiszentgyörgyön született babák jegyzékében.
Mégis áfaemelés jöhet? Tánczos szerint vizsgálják a lehetőséget
Bár korábban cáfolta a lehetőségét, Tánczos Barna pénzügyminiszter most közölte, hogy az áfaemelés lehetőségét is vizsgálják a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedések sorában.
Tánczos Barna: mindenkinek ajánlom az adómentes államkötvényeket, amelyek hétfőtől újra jegyezhetők
Január 13-tól ismét jegyezhetők az 1, 3 és 5 éves futamidejű Tezaur államkötvények, amelyek évi 7, 7,5 és 7,8 százalékot kamatoznak – jelentette be pénteken a pénzügyminisztérium.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A vadonatúj ukrán kisebbségi törvény: valós reformszándék vagy porhintés?
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A vadonatúj ukrán kisebbségi törvény: valós reformszándék vagy porhintés?
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Visszahódíthatja-e Románia az erdélyi magyarok szívét – Magyarországtól?
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Visszahódíthatja-e Románia az erdélyi magyarok szívét – Magyarországtól?
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Izsák Balázs a román Szabad Európának: az autonómia nem sértené Románia integritását
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Izsák Balázs a román Szabad Európának: az autonómia nem sértené Románia integritását
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Valóban megtámadná Putyin Romániát?
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Valóban megtámadná Putyin Romániát?
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
III. Károly Nagy-Britannia királya, nem Romániáé
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
III. Károly Nagy-Britannia királya, nem Romániáé
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
„Miért nem boldogok a románok?” – Így látja anyaországát egy ukrajnai román újságíró
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
„Miért nem boldogok a románok?” – Így látja anyaországát egy ukrajnai román újságíró
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Jó-e, hogy az iskolában tanítani fogják a kommunizmus történetét? Jó, de nem mindegy, hogyan
Fall Sándor
Fura, amikor egy nyugati ember „kommunista”, de nincs annál groteszkebb, mint amikor valaki egy posztkommunista országban dicsőíti az eszmét. Az oktatásnak is feladata, hogy felkészítse a fiatalokat: tudják megvédeni magukat minden ideológiával szemben.
Így egyezkednek a simlis titkos ügynökök az ország sorsáról egy shaorma mellett
Varga László Edgár
Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?
Nem tudtuk meg ugyan, mi a különbség „alkalmi” és „rendes” vers között, de jó volt
Varga László Edgár
Lövétei Lázár László legújabb kötetének kolozsvári bemutatóján jártunk, és bár nem terveztük, hogy megírjuk, végül mégis megírtuk, mert érdemes volt. A többi csak elmélet.
Wellness a romban, avagy a báznai fürdőkultúra más-állapota (FOTÓK)
Szántai János
A hajdan országos hírű báznai fürdő jelen pillanatban vajúdik: az új belülről feszíti kifele a szétlopott, tönkretett régit. Jó lenne, ha nem szörnyszülött bújna elő a nehéz szülés végén.
