Ha Skócia függetlenedik, a nyakába szakad egy rakás atomfegyver. Csak úgy.
A Skócia által most újra elindított, akár egy újabb függetlenségi népszavazást is eredményezhető csatának látható módon óriási, példátlan tétje van.
És elvezethet annak az entitásnak a széteséséhez, mely most Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságaként szerepel a térképeken. Bevezető lépése lehet az ország (ahogy ma ismerjük) de facto és de jure eltűnésének, amennyiben – ahogy azt Brüsszelben és néhány európai fővárosban már hangoztatják – mind Észak-Írország, mind Wales átveszi ezt a forgatókönyvet.
Egyik korábbi anyagomban arról írtam, hogy Skócia már elindította a csatát a Nagy-Britannia által az Európai Unióból távozással üresen hagyott székért, mozgósítva ehhez minden barátsági, befolyásolási és szövetségesi struktúráját. Ez a kérdés annyira komoly, hogy Spanyolország – például – meg is ijedt, és fontosnak tartotta – Katalóniára és Baszkföldre gondolva – bejelenteni: nem veheti figyelembe a skót kezdeményezést… Ezzel a tagállamoknak is megüzente, hogy egy ilyen lépés támogatása veszélyes lenne, mert „hógolyó-hatást” válthatna ki és ez nemcsak az érintett országok belső stabilitását aknázná alá, hanem akár hasonlóan rendkívül veszélyes gondokat okozhatna a NATO-ban is.
Tehát, van-e még tét? Minden bizonnyal igen. A független Skóciára vonatkozó vitában nagyon súlyos kérdést vet fel a Skóciában lévő számos brit bázis és különösen a Glasgowtól 40 kilométerre levő faslane-i katonai bázis helyzete, ahol a brit hadsereg elrettentő ereje, a Vanguard osztályba tartozó, Trident rakétákkal felszerelt nukleáris tengeralattjárók állomásoznak. A Clyde-torkolatban […] elhelyezkedő katonai létesítmény két nagy bázisból, a Faslane-ből és a Coultportból áll. Ezen kívül itt felszíni hajók és rohamcsapatok, valamint kilenc Astute osztályba tartozó támadó nukleáris tengeralattjáró is található.
A Képviselőház védelmi bizottsága már az első skót függetlenségi népszavazás előtt is azt állította egy 2013 őszén közzétett jelentésben, hogy Skócia kilépése az EK-ból „komoly fenyegetést jelentene a brit elrettentő erő műveleti képességére…”, ami miatt „Nagy-Britanniának azzal kellene szembesülnie, hogy
Persze, fennáll annak a lehetősége, hogy egy ilyenfajta forgatókönyv esetén (a csökkentett felállású) Nagy-Britannia azonnali áttelepítési megoldásokat keres. Technikailag mindig vannak ilyenfajta létesítmények, de ne feledjük, hogy például Walesben máris gondok támadtak: környezetvédő mozgalmak megelőző tüntetésekbe kezdtek és ugyanez volt Angliában is. Ebben a kontextusban az egyik nagy érv – amit most Brüsszelben is újra felvetettek – egy tengeralattjáró-szakértő, William McNeilly, a Trident II DS stratégiai nukleáris fegyverzet technikusának híres levele. Romániában elsőként hívom fel erre a figyelmet, eredeti változata a Wikileaksen jelent meg és Küszöbön áll a katasztrófa a címe.
Az összeesküvés-elméletek csapdájának elkerülése érdekében fogadjuk el, hogy egyszerű véletlenről van szó, melyet semmilyen formában nem kapcsolhatunk össze a skót miniszterelnök, Nicola Sturgeon ígéretével, aki bejelentette, hogy a függetlenség megszerzése esetén a nukleáris katonai kapacitásoktól való megszabadulás lesz elsődlegességei egyike.
Most egy rendkívül bonyolult játék kezdődik azért a Nagy-Britanniáért, mely kilép az EU-ból és melynek struktúrái könnyen berobbanhatnak az államalkotó elemeiben esetleg sorra kerülő népszavazások hatására. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy jelentős zavar által jellemzett időszak kezdődhet a NATO két európai nagyhatalma egyikének műveleti állapotát illetően. Ha Skócia függetlenné válik, vajon tárgyalások kezdődnek Nagy-Britanniával a bázisok felszámolásáról vagy egyfajta kompromisszumos megoldás kialakításáról, melynek értelmében „NATO-bázisok” formájában megőrizhetőek lennének? Ez utóbbiról az elmúlt napokban hallottam Brüsszelben, önmagában érdekes távlat, de csak egy része egy másik kérdésnek:
Talán a „Békepartnerség”-tagság valamilyen formája lehet a megoldás, de különleges státusszal, éppen a nukleáris bázisok miatt. Ez szintén lehetséges, de akkor mi lesz a skót miniszterelnöknek a nukleáris katonai bázisokra vonatkozó kampányígéretével?
Íme, csak néhány dolog, amivel a BREXIT jár majd, amelyeket, számomra még mindig teljesen tisztázatlan okokból, bár nyilvános információk szintjén jelen voltak, nem hoztak fel érvként az EU-ban maradás melletti kampány során. Ezek most, a britek, de mindnyájunk számára is sajnálatos módon, a NATO és az EU struktúráit, kontinensünk egész biztonsági rendszerét jelentősen gyengítő elemekként jelennek meg.
Nézzék meg az EU és a NATO ellen a román piacon is elindított propagandakampányt, melynek során a félelmek és meggyőződések ártalmas keverékével próbálják bebizonyítani az EU/NATO hibáit és működési zavarait, miközben az Orosz Föderáció humanizmusát, komolyságát, őszinteségét és erejét dicsérik. Ez nemcsak egy információs háború része, hanem
melynek célja végső soron az EU és a NATO közötti kibővített együttműködésből, valamint a Szövetség és a NATO közös keleti szárnyának bebiztosításából álló erőn alapuló megoldás meghiúsítása. Ebből fakad az a sietség, mellyel ott, ahol és akivel lehet, megjelennek és továbbra is megjelennek majd olyan népszavazások közös témái, melyek a rendszerből kilépésre összpontosítanak.
Ez is lehetséges, hiszen ez a demokrácia, de senki sem akarja megmondani, mik lesznek a végső következményei bármilyen EXIT-nek. Pontosan úgy, mint Nagy-Britanniában. Egy globalizált világban a következmények is globálisak, függetlenül attól, hogy mennyire nagy, kicsi, gazdag vagy szegény egy adott ország. Ki fizet majd meg ezekért a következményekért? Ki kész alternatív megoldást kínálni?
Ezek a valódi, mélyreható tétjei egy olyan vitának, mely azzal fenyeget, hogy szétrobbantja a rendszert. Az ilyenfajta, ekkora méretű események pedig ritkán zajlanak le békés módon.
A világ, és benne mi is, óriási sebességgel változik, és nem tudom, hányan készítettek kockázatelemzésen alapuló valódi számításokat. Egyes játékosok már ismerik a forgatókönyvet. Mások, a jellemükből fakadóan figyelmetlenek és provinciálisak és excentrikusak még mindig azt próbálják megfejteni, hogy mit akarnak mások, nehogy hibázzanak. De a képletet elkezdték felírni a táblára. És emlékezzenek, mit állított Shakespeare a Viharban: „Üres a pokol, itt van minden ördög…”.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.
Így utazunk és pisilünk mi útközben, itt nálunk Erdélyben. Mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve.
Megnyitottak vasárnap reggel 7 órakor a Romániában kialakított szavazókörzetek: országszerte csaknem 19 ezer szavazóhelyiségbe várják a szavazásra jogosult több mint 18 millió román állampolgárt, megválasztani a parlament és a szenátus tagjait.
Észbe kaptak a román hatóságok, rácsuknák az ajtót a Călin Georgescut kezére. Eközben Háromszéken macsetével gyilkolt egy részeg férfi.
Újabb választást tartanak vasárnap Romániában, ezúttal a parlament összetételéről döntenek a romániai választópolgárok.
A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte az 1989-es romániai rendszerváltást követően 10. alkalommal rendezett parlamenti választást a 21 órás urnazárás után közzétett felmérések eredményei alapján.
Magas feldolgozottságú hivatalos részeredményeket közöltek már hétfőn reggel a 2024-es romániai parlamenti választásokról. Az RMDSZ 6 százalék fölött teljesített.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.